SimCity Societies (játék)

Sokunknak borsódzik a háta a Sims-től, s bár Will Wright játéka minden kétséget kizáróan zseniális, a sokadik teljesárú kiegészítő után ez érthető. Várost építeni mégis szeretünk, így lehetséges talán az, hogy a SimCity-részek huzamosabb ideig képviseltethették magukat merevlemezünkön.

 

Persze igazságtalanság is volna a Sims miatt leszólni a SimCity-t, hiszen a Maxis városépítős játéka jóval hamarabb született meg a virtuális babaháznál, továbbá a közös – kissé meseszerű – univerzum ellenére komolyabb ötletek is helyet kaptak benne, valamint a játékos feladata is hardcore arcot kívánt, noha a kezdők is jót mulathattak, miként az – akár saját kezűleg hívott - ufók vagy Godzilla tönkreteszik fáradságos munkával felépített városaikat. A sorozatot részről-részre jobban imádtuk és vártuk a folytatást: az ötödik epizód fejlesztésekor végül az Electronic Arts nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a rajongói bázis növelését. Így született meg a SimCity Societies, melynek fejlesztését a Tilted Mill Entertainmentre bízta az óriáskiadó – lássuk, hogyan sikerült az újoncok próbálkozása!

Szó se róla, nagyon szerettük a negyedik részt, az igazi újításokat viszont hiányoltuk belőle: a Rush Hour kiegészítő megjelenéséig említésre méltó fejlesztés a grafikát érte egyedül, amúgy pedig rengeteg elem visszaköszönt a SimCity 3000-ből. Nyilvánvaló volt tehát, hogy az ötödik részre muszáj lesz beújítaniuk a készítőknek, amennyiben meg akarják tartani a rajongókat, ettől azonban még nem fog nőni a játék népszerűsége, ehhez könnyíteni kell a SimCity-n. Az EA ezt új stratégiájának zászlaja alatt, miszerint az alkalmi játékosokra is komoly figyelmet fordítanak, meg is tette. A kérdés csupán az, hogy nem estek-e át a ló túloldalára, s mindez tényleg egyaránt tetszik-e majd a casual és hardcore rajongóknak.

Talán a cím már sejteti valamelyest, hogy újdonságból ezúttal jutott bőven, a társadalmak megjelenésével ugyanis átalakult némileg a korábbról ismert játékmenet. Természetesen a megszokott módszer szerint építenünk kell házakat, munkahelyeket, szórakoztató intézményeket és hasonlatos – egy város működése esetében nélkülözhetetlen – épületeket. A különbség ezúttal annyi, hogy mindegyiknek hatása van elviekben a városlakók életére az olyan mutatókon keresztül, mint a termelőképesség, a jólét, az alkotókészség, a vallásosság, a rendőri hatalom vagy a tudás. Egyik épület növeli az egyik mutatót, viszont csökkenti a másikat, más épület pedig megint máshogy hat az értékekre – ilyen egyszerű. Miután a játéknak a különféle trófeák begyűjtésén kívül semmilyen célja sincs, így maximum a saját szórakoztatásunkra hozhatunk létre egy igényes, jól működő, bűnmentes várost, amely még a környezetre is kímélő hatással van.

Ez így nagyon jól hangzik, az ember számára nem is kétséges, hogy milyen jó játék a SimCity Societies – legalábbis az első tíz percben biztosan nem. Utána telik-múlik az idő, mi pedig azon kapjuk magunkat, hogy egy óra alatt felhúztunk egy több száz lelket számláló városkát, ahol az emberek kilencvenkilenc százaléka földhöz veri a fenekét, mert olyan boldog. Pénzünk is van jócskán, ráadásként még viszonylag szépen is néz ki leendő metropoliszunk, végül pedig örülünk, mint majom a farkának, amiért az eddigi játék során egyetlen ház gyulladt ki, a természeti katasztrófák pedig elkerültek bennünket. Ez azoknak biztosan fog tetszeni, akik imádnak könnyen sokat nyerni, a kihívást keresők viszont hanyagolják az új SimCity-t. Legyél kezdő, vagy vérbeli városépítő, a játék annyira könnyű, hogy nem sok fejfájást fog okozni.

Hogy is működik a gyakorlatban a városépítés? Nos, mindenekelőtt nem árt az áramforrás: több energiatermelő létesítmény közül választhatunk. A hatékonyabbak (atomerőművek, miegymás) jobban szennyezik a környezetet, míg a környezetet kímélőbbek kevesebb energiát termelnek (szélerőművek). Ezután következhet az első házak, utak felhúzása, majd a lakóknak munkahelyre van szüksége, így építhetünk rögvest olyan épületet, ahol dolgozni tudnak. Szórakozásra is lehetőséget kell nyújtanunk, így nem árt néhány mozi és színház sem. A lakók közérzetét javítandó díszíthetjük is városkánkat: parkokat, szobrokat, padokat telepíthetünk az utak mellé. Mindez ismétlődik a végtelenségig, vagy amíg meg nem unjuk a játékot. Lehetőség van ugyan a városok stílusának megszabására, ám erre nem feltétlenül van szükség, csak a szépérzékünkön múlik, hogy romantikus, cyberpunk, vagy ipari várost hozunk létre, esetleg egybeolvasztjuk az összes jellegzetességet.

Amire tényleg igazán büszke lehet a SimCity Societies, az a rengeteg rendelkezésre álló épület, park és más érdekesség: e téren aztán tényleg nem lehet egy rossz szavunk se, bőven van választék! A lakóházak lehetnek kisebb-nagyobb kertvárosi sorházak, óriás panelházak, felhőkarcolók. Munkahelyként különféle boltokat, gyárakat, könyvtárakat vagy akár játékfejlesztői studiókat üzemeltethetünk, szórakoztatásra pedig ott vannak a mozik, színházak, állatkertek, sportarénák. Templomból is akad szép számmal, gyakorlatilag az összes létező vallás képviselteti magát a játékban. Mindezt úgy díszíthetjük, ahogy szeretnénk, tényleg csak az ízlésünkön múlik minden. Két ugyanolyan város szinte biztosan nem lesz ezen a bolygón, ez pedig a véletlenszerű térképgenerátor érdeme is. Sajnos azonban mindez hiába, ha nincs lényeges hatása a játék közben: akár egy épületből húszat is felhúzhatunk egymás mellé (például mikor a trófeákra gyúrunk rá), a játék nem fogja rosszallni tettünket.

Komoly hiba, hogy a szimek élete és a város társadalmi mutatói teljesen függetlenek egymástól. Mint említettük, az épületek befolyásolják a különféle szociális értékeket, de az ember boldogsága csak annyiban függ tőlük, hogy mennyire vannak közel a lakóhelyükhöz a szórakozóhelyek, vagy jut-e nekik munkahely. Talán nem szorul magyarázatra, hogy miért is tartjuk mindezt primitív megoldásnak: ebben a társadalmi játékban sokkal több lehetőség volt, a téma többet érdemelt volna ennél a – jobb szó híján – sims-es megvalósításnál. Nem kell hosszú évekkel ezelőttre visszatekinteni, nézzük meg a City Life esetét! A több kiegészítéssel is rendelkező városépítkezdének voltak ugyan hiányosságai, a társadalmi rétegek jelenléte viszont ténylegesen befolyásolta a játékmenetet, mely a játék egyik fő erőssége volt.

A SimCity Societies viszont – ha már a játékmenetben nem is – grafikában nagyon erős. A fejlesztők nem hagytak fel a Maxis jó szokásával, s tovább csinosították a külcsínt – mit csinosították, egyenesen újra felöltöztették a SimCity-t! Az új motor teljes háromdimenziós élményt biztosít: a kamerát kedvünk szerint forgathatjuk, és szinte bármeddig közelíthetünk vele. Bár a pályák kidolgozása hagy némi kívánnivalót maga után, ezt írjuk a térképgeneráló és a város által megkövetelt hatalmas helyigény számlájára. Az épületek ellenben rendkívül gondosan meg lettek tervezve, ráadásként éjszakákra külön textúrázták őket. A stílus mind grafikailag, mind pedig hangzásilag a Simsre emlékeztet, talán ennyire még tényleg nem volt sims-es a SimCity. Mindennek azonban ára van: a Societies még a legdurvább gépeken is kegyetlenül beszaggat.

Sokkal többet vártunk az új SimCity-től: a szép grafika és a rengeteg épület remekül hangzik a marketingesek szájából, s eladhatóvá teszik a játékot, viszont a vásárló csalódni fog, amennyiben nem most ismerkedik  a sorozattal, és nem Sims-féle szórakozásra vágyik. A SimCity Societies borzalmasan könnyű és primitív játékmenettel rendelkezik – bár a társadalmak bevezetésének alapötlete megér egy misét. Ennyi lett volna tehát? Ez lenne a várva-várt ötödik SimCity? Nem tudjuk elhinni, már csak azért sem, mert a Maxis és Will Wright a projekt felé se szagolt. Bízzunk benne, hogy a Spore megjelenése után elkészülhet az igazi folytatás!
Kiadó: Electronic Arts, Fejlesztő: Tilted Mill Entertainment
Platform: PC, Típus: Menedzser, Városépítős, Polgármesteres
Dátum: 2008.01.22. Író: fojesz

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1