A csillagászok a nap járása alapján állapítják meg, mikor melyik évszak kezdődik, függetlenül attól, hogy az időjárás mit mutat, ezt pontosan meg lehet határozni.
Idén ha kiszámítják március 20.-án 12:33:50 -kor kezdődik a tavasz, ekkor fog a nap pontosan hajszálra az egyenlítő felett delelni.
Napéjegyenlőségnek nevezzük azt a két napot, amikor egy égitest mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítőn, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindkét féltekén ugyanannyi ideig tart.
Tavaszi napéjegyenlőség, amikor a Föld keringési síkjának égi vetületén (ekliptika) haladó Nap délről észak felé áthalad az égi egyenlítőn. Ez a nevezetes égi helyszín a Halak csillagképben található Tavaszpont, amely körüli halvány csillagok ekkor a napfénytől láthatatlanok. Fél évvel később az őszi estéken már felbukkan a Halak, a környező csillagképekkel, ám addigra Napunk fél pályaívét befutva már az ellenkező oldalon, a Szűz csillagkép égi háttere előtt jár és szeptember 22-re az Őszpontba ér.
A Földön a márciusi napéjegyenlőség napja március 21. (illetve március 20. ritkán március 19., a naptárrendszer és a föld mozgásának eltérései miatt). Az északi féltekén tavaszi napéjegyenlőségnek, a déli féltekén őszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben.
Az időnként előforduló eltérés a naptári és csillagászati számítás között abból adódik, hogy a katolikus egyház annak érdekében, hogy a húsvét időpontját egyszerűbben meg lehessen határozni, a napéjegyenlőség időpontját mindig március 21-ére teszi.