Pünkösd

PünkösdPünkösd, az egyház meglapításának és a Szentlélek eljövetelének napja. Így a harmadik legnagyobb egyházi ünnep. Mivel Pünkösd, húsvét után az ötvenedik nap, igy egyben a jelentése is 50., mely  a görög pentekosztész, azaz "ötvenedik" szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvét utáni 50. napon kezdődik. Ennek megfelelően ez is, a húsvéthoz kapcsolódva változó időpontú ünnep.

A Szentlélek a harmadik isteni személy, az Atyát és a Fiút összekötő személyesült szerere tet. Az isteni végrehajtó, megvalósító erő különleges hordozója. Ezért méltán játszik kiemelkedő szerepet a Krisztus által megszerzett megváltás érvényesítésében, az emberekhez való közvetítésben, vagyis a megszentelés művében.

Az Egyház évről évre szent várakozásban tölti a pünkösd előtti napokat, mint az apostolok egykor Jeruzsálemben. A piros színű miseruhában mondott ünnepi mise énekei, olvasmányai, könyörgései az ünnepélyesebb szertartások segítenek abban, hogy teljesebben átéljük a Szentlélek eljövetelét, és buzgóbban hangozzék a várakozás  himnusza.

Az 50 nap a zsidó vallásból ered. Ők ünnepelték ugyanis a Pészach utáni ötvenedik napon Sabouthkor (hetek ünnepe) az aratás, az első gyümölcsök, majd később a Tízparancsolat adományozásának ünnepét. A magyar pünkösdi szokások elsősorban a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de a szokás egyes elemei (mint például a pünkösdi királynéválasztás, vagy a zöldágazás) régebbi, pogány időkre nyúlnak vissza. Sok más keresztény ünnephez hasonlóan itt is a már meglévő, pogány hiedelmekre épült rá a keresztény tartalom, s olvadt össze egy közös ünneppé. A keresztények Pünkösdkor azt ünneplik, mikor Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra.

 

Pünkösdhöz kapcsolódó szokások

A legjellegzetesebb pünkösdhöz kapcsolódó szokások: az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás,  a pünkösdi királynéjárás, amelyben a kislányok vesznek részt, és a faluköszöntés=pünkösdölés, amelyben kislányok és kisfiúk is közreműködtek. Mivel pünkösdtől megint lehetett lakodalmakat rendezni, és a tavaszhoz és májushoz egyébként is szorosan kapcsolódott a szerelem, ezért ezekre a napokra jellemzőek voltak a különböző párválasztó és udvarló szokások. Az országszerte ismert tradíciók mellett voltak szűkebb területeken ismert szokások is, mint például a törökbasázás, a borzakirály, vagy a rabjárás. Egyes vidékeken a tavaszhoz, s általában május elsejéhez kapcsolódó májusfaállítás is megtalálható volt, csakúgy, mint a zöldághordás.

 

Pünkösdi királyválasztás


Erről a szokásról középkor óta vannak adataink. A 17. század végén és a 18.század elején a huszárezredekben például már pünkösdi királyt választottak. A közmondás is ismert: "Rövid, mint a pünkösdi királyság." Az ezzel járó hatalom ugyanis csak egy évig tartott. A pünkösdi királyi címet az ekkor rendezett ügyességi versenyek (ez leggyakrabban lovas próbatétel volt) nyertese érdemelte ki. Így szerezhető kiváltságok voltak: a pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, minden kocsmában ingyen ihatott, mert, amit elfogyasztott azt a község fizette ki később. Általában ő lett a legények vezetője is az adott évben. (Sokhelyütt egyébként ilyenkor avatták a legényeket is. Leöntötték őket borral, vagy elverték a feneküket. Ez után a "szertartás" után számította őket a falu legénynek, vagyis járhattak a kocsmába, udvarolhattak.)

 

Pünkösdi királynéjárás


A Dunántúlon jellemző szokás. Általában 4 nagyobb lány körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat mondanak. Az eredetileg termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult. A kislányok csapata, amely később több lett, mint 5 fő, megállt az udvarokon, a legkisebb, a pünkösdi királyné feje fölött kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak.

Pünkösdölés


Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. Az Alföldön és Észak-Magyarországon volt jellemző, s nem csak lányok voltak a szereplői. Volt, ahol király és királyné párost jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. A gyerekek, vagy fiatalok csapata végigjárta a falut, s énekelve, táncolva adományt gyűjtött. Jellegzetes pünkösdi énekek voltak: "- Meghozta az isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királynéasszonykát."; vagy "- Mi van ma, mi van ma piros pünkösd napja."; vagy "- Pünkösdnek jeles napján…"


Párválasztó és udvarló szokások


Udvarlással kapcsolatos szokások is kapcsolódnak pünkösd ünnepéhez. Egyes helyeken például a legényeknek be kellett csempészni a kiválasztott lány ablakába egy pünkösdi rózsát. A lányoknak viszont koszorút kellett fonni, s átadni a legényeknek. Ilyenkor szokás volt a mátkálás is. A legény annak a lánynak küldött egy tálat kaláccsal és borral, aki tetszett neki. Ha a lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonlóan telerakott tálat küldött vissza. Este aztán újabb lehetőség nyílt az udvarlásra, ugyanis sokfelé ilyenkor pünkösdi bálokat tartottak.

Törökbasázás, borzakirály, rabjárás


Ezek a szokások csak egyes területeken voltak jellemzőek pünkösdkor. Nyugat-Magyarország egyes vidékein egy kisfiút felöltöztettek társai szalmával kitömött nadrágba, hogy úgy nézzen ki, mint egy török basa. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe. Szintén erről a területről ismert szokás, amikor körbevisznek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak. A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányok után körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy "Segéljék ezeket a szegény katonarabokat." Persze ők is ajándékokkal térnek haza.

Májusfaállítás, zöldághordás


Egyes területeken ilyenkor állították a májusfát. Azokon a területeken pedig, ahol május 1-jén állították, ott általában ezeken a napokon döntötték ki. (A májusfát bandákba verődve állították a legények a lányoknak. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket általában szalagokkal, étellel-itallal is díszítettek. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokonlányoknak is állítottak fát.) Általában a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.
Más helyeken házakra, kerítésekre tűztek ki zöld gallyakat, ágakat. Ezzel bizonyos településeken a lányos házakat jelezték, máshol viszont azt mondták, hogy az ünnep tiszteletére tették ki.

 

Programajánló, 2010. pünkösd

Pünkösdi játékok Szentendre

I. Városligeti Pünkösdi Virágfesztivál

Pünkösdi Szezonnyitó Napok Balatongyörök

Parádi Pünkösdölő Parád

Ma vagyon, ma vagyon piros Pünkösd napja Noszvaj

Pünkösdölés Hollókőn

XIV. Méta Fesztivál Balatonboglár

Szekszárdi Pünkösdi Fesztivál

Pünkösdi Eljegyzés – Fiatal Művészek Fesztiválja Badacsonytomaj

Nyitott Egri Pincék Pünkösdkor

Balatoni szezonnyitó Siófok

Ópusztaszeri Pünkösd

Pünkösdi szezonnyitó Gyenesdiás

Pünkösdi Piknik Zalakaros

Pünkösdi Mulatság Füzér

Pünkösd a sóstói múzeumfaluban Nyíregyháza

Pünkösdi Fesztivál Hévíz

Pünkösdi Vigadalom Eger

 

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1