Hogyan szervezzünk erdei iskolát? - Erdei iskola kisokos

Erdei iskola kép - ifjúsági táborok

Egy erdei iskola szervezése, levezetése, lebonyolítása - a tervezéssel együtt - a pedagógusi szakma egyik legmagasabb szintű szervezői tevékenysége.

Egy rendezvényekkel foglalkozó pedagógusnak alighanem ez jelenti a legnagyobb kihívást, hiszen időbeli hosszúságánál és a gyerekekkel töltött idő intenzitásánál fogva is más, nehezebb, sokrétűbb és több feladatot ró ránk.

 

Viszont egy erdei iskolai hét alkalmával nélkülözhetetlen ismeretekkel, tanulásszervezési módokkal és élményekkel gazdagodnak a gyerekek. A rengeteg befektetett energia végül biztos megtérül.

Ebben a cikkben vázlatosan áttekintjük az erdei iskola létrejöttének célját, szervezési lépéseit a praktikusság szemszögéből-segítségül a pedagógusoknak.

A mai városok hatalmas kínálatukkal gyermeket és felnőttet kényelmessé tesznek szellemileg és fizikailag egyaránt. Csak törni sem kell magunkat, nincsenek ránk leselkedő veszélyek, hiszen minden kirakatban, képernyőn van, mi csak szemléljük azokat.

Egy jól szervezett erdei iskola ezzel szemben a „benneélés” élményét, az egymásrautaltságban összekovácsolódott közösség izgalmát és a megtapasztaláskor keletkezett sokoldalú tudást kínálja. A tanulóknak nem egyszerűen bemutatja a környezetet, hanem öntevékeny felfedezésre alkalmas tanulási helyzeteket nyújt.

Az erdei iskola egy pedagógiai projekt, amelynek megvalósítási ideje alsó tagozaton minimum 3 éjszaka és 4 nap, felső tagozaton minimum 4 éjszaka és 4 nap. Helyszíne eltér a lakóhely jellegétől (például hegyvidékről vízpartra), és szorgalmi időre esik.

Az erdei iskola tehát egy olyan sajátos tanulásszervezési forma, amelyre jellemző, hogy

  • az iskola tantervének integráns részét képezi;
  • a program megvalósítása a tanulók aktív, cselekvő tevékenységére alapoz;
  • az ismeretszerzés folyamatát elsősorban kooperatív tanulási technikákra, a projektmódszer alkalmazására építi;
  • kihasználja az együttes tevékenységekben rejlő szocializációs lehetőségeket.

Az erdei iskolai tanulás célja szerint lehet ismeretbővítő és képességfejlesztő. Mindkét szintre igaz azonban, hogy a tanulók a tantervhez illeszkedő, előre kialakított program alapján fedezik fel a helyszín adottságait, ismerkednek meg földrajzával, növényeivel, állataival, az épített környezettel, az ott élő emberekkel, a helyi történelemmel, kultúrával. Megvizsgálják a természeti összefüggéseket, a benne lejátszódó folyamatokat, a társadalom és a természet viszonyát, az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását. Az együtt töltött esték, a közös vizsgálódás, az egymás eredményeire épülő tevékenység társaikhoz is közelebb hozza őket, nő az önállóságuk és biztonságérzetük az adott környezetben.

Az erdei iskola nem azonosítható valamelyik nevelési területtel. E kifejezés a tanulásszervezésre vonatkozik, nem annak tartalmára vagy módszereire. Az erdei iskolának nem csak az oktatás a célja.

Attitűdformáló ereje akkor van igazán, ha a színhely sajátos atmoszféráját, miliőjét sem hagyjuk figyelmen kívül. Ne csak tanítani akarjunk! Az erdei iskola izgalmas játékszín is egyben.

Az erdei iskolák létrehozása hazánkban az utóbbi tíz évben indult igazán fejlődésnek: közoktatási intézmények, fenntartóik, civil szervezetek, majd az állami és a vállalkozói szféra is érdeklődni kezdett e sok lehetőséget rejtő oktatási forma iránt.

Erdei iskolát sokféle módon szervezhetünk.Szeretnénk azoknak a kollégáknak is segítségére lenni, akik ezután próbálkoznak erdei iskola szervezésével. Számukra gyűjtöttünk össze néhány hasznos tudnivalót:

  • Célszerű elsőként megismerkedni szakirodalom segítségével az erdei iskola elméleti alapjaival.
  • Segítségül szolgál, ha felveszik a kapcsolatot már tapasztalt erdeiiskola-szervezőkkel, akik a közelben élnek. Sokat lehet tanulni ilyen jellegű konferenciákon, továbbképzéseken.
  • Feltétlenül meg kell nyerni közeli munkatársakat, az iskolavezetést, szülőket, diákokat az ügy támogatására.
  • Ki kell választani a helyszínt, anyagot gyűjteni, programot készíteni hozzá vagy megfelelő referenciák beszerzése után olyan szolgáltatót választani, amelyik programot is biztosít.
  • Feltétlenül meg kell előzetesen ismerkedni a helyszín adta lehetőségekkel is.
  • Eredményesebben dolgozunk, ha már az előkészületi munkákba bevonjuk tanulóinkat.
  • A szállást időben (körülbelül fél évvel előtte) le kell foglalni, és elvégezni a szükséges menetrendi egyeztetéseket, buszrendelést.
  • Tanév elején és közvetlenül az indulás előtt szülői értekezletet kell tartani az aktuális tennivalók egyeztetése céljából (pénzbeszedés, felszerelés, orvosi igazolások beszerzése, kapcsolattartás módja stb.).

 

Előzetesen

Helykeresés:

  • Tájékozódás a szálláshelyekről (internet, katalógusok, árajánlatok, referenciák).
  • Időpont kiválasztása, helyfoglalás.
  • Hasznos, ha az erdei iskolai programunkhoz kiszemelt szálláshely könnyen megközelíthető; ha rendelkezik rossz idő esetére foglalkoztató termekkel; ha telefonon elérhető; ha van a közelben orvosi ellátás. Mindezekről természetesen személyesen is meg kell győződnünk!
  • Iskolai szinten egy-egy kolléga (alsó és felső tagozat) végezze a szervezőmunka nagy részét – lehetőség szerint a szabadidő-szervező segítségével.

A legfontosabb rész a megállapodás az adott erdei iskola program súlypontjaiban. A tanárok együttesen döntik el, hogy a helyszíntől függően milyen tematikai súlypontokat jelölnek ki, illetve, hogy az egész éves tananyagból mely részeket óhajtanak az erdei iskola sajátos feltételei között sajátos módszerekkel megtanítani.
Ha olyan pedagógusok is részt kívánnak venni a programban, akik számára ez a tanulásszervezési forma még idegen, meg kell őket ismertetni a módszer jellegzetességeivel, helyével és szerepével.

 

Az erdei iskola költségeinek megtervezése

Az erdei iskola megvalósításának vannak anyagi vonzatai is, mely előteremtése sokszor komoly feladat. Érdemes előre pontos költségvetést készíteni és mérlegelni a pénz előteremtésének lehetőségeit:

-pályázati lehetőségek;
-alapítványi támogatások;
-önkormányzati támogatások

A külső pénzszerzési források mellett, érdemes végiggondolni, miképp lehet a költségeket előteremteni az iskola falain belül:
- kirakodóvásár a diákok „megunt” eszközeiből;
-karácsonyi vásár tartása

 

A szülők tájékoztatása

A szülőknek tudniuk kell, hogy mi történik az erdei iskolában, ezért szükséges ennek a tanulási formának a bemutatása, a tervezett program konkrét ismertetése. Be kell vonni a szülőket a költségek és a programok megtervezésébe, és a finanszírozás lehetőségeinek megtárgyalásába egyaránt.

A diákok tájékoztatása és bevonása a tervezésbe

Ahhoz, hogy a gyerekek részt vehessenek a program szervezésében, pontos részletes információkkal kell rendelkezniük az erdei iskola helyszínéről, a tevékenységekről, a kihívásokról. A tartalmi szervezés mellett a diákokat érdemes bevonni az erdei iskola élete sajátos szervezeti megoldásainak formai megtervezésébe. A gyerekek bevonása a tervezési folyamatokba nem pusztán gesztus, hanem az erdei iskolának, mint komplex projektnek a szerves része.

 

A program megtervezése

Legfontosabb lépés a program részletes kidolgozása, kezdve a módszerektől, a témakörökön át az értékelési rendszerig.
A legfontosabb, hogy a célcsoport sajátosságait a legmesszebbmenőkig figyelembe vegyük a program összeállítása során, ügyelve rá, hogy egy napon belül hogyan változik a teljesítőképesség.
A program összeállítása során a tábor teljes időtartamát, mint egy folyamatot kell tekintenünk. Szükséges meghatározni a fárasztó és pihentető napok egymásutániságát, tekintettel kell lennünk a táborozók teljesítőképességére, módunk van pihenőnap beiktatására. Törekedjünk a programok arányos elosztására! Ne egymás utáni napon legyen az éjszakai akadályverseny és a hosszabb távú túlélőtúra, ne közvetlenül egymás mellé kerüljenek a hosszabb felkészülést, betanulást, próbálást igénylő programok.

 

Előzetes szervezési feladatok

  • Heti foglalkozási terv összeállítása (környezeti nevelési munkacsoport). Keretjáték, drámapedagógiai ajánlások.
  • Könyvtári előkészítő munka (munkaanyag tanulóknak, nevelőknek).
  • A kísérőtanárok felkérése.
  • A programvezető szakemberek felkérése.
  • Programvezető kollégák felkérése.

 

Osztályfőnöki teendők

  • Szülők részletes tájékoztatása.
  • Heti program ismertetése a tanulókkal.
  • Csoportalakítások (tetszőleges technika szerint).
  • A szálláshely, szobabeosztások ismertetése.
  • Értékelési szempontok, módok ismertetése.
  • A szaktanárok által összeállított előzetes gyűjtőmunka kiosztása.
  • Heti értékelési tabló elkészítése napokra, programokra lebontva – tartalmazva a tanulói tetszésnyilvánítási lehetőségeket is.
  • Folyamatos háttérirányítás, ellenőrzés a csoportok felkészülése során.
  • Jutalomtárgyak beszerzése osztálypénzből.
  • Szociometriai felmérés erdei iskola előtt és után.

 

Várható eredmények

  • A heti közös munka, egymásra utaltság során fejlődik a tanulók szociális fogékonysága.
  • Gyakorlottabbak lesznek az önellátás terén.
  • Az önismereti, fejlesztő játékok során személyiségük árnyaltabbá, gazdagabbá válik.
  • A tapasztalati ismeretszerzés élménydúsabb, jobban rögzülő tudást biztosít számukra.
  • Bensőségesebb viszony alakul ki a tanárok és a diákok között.
  • Mindenki lehetőséget kap, hogy számára legeredményesebb szituációkban megmutathassa önmagát, tehetségét.
  • A periférián lévő gyermekek is központi helyre kerülhetnek.
  • Növekszik fizikai állóképességük stb.

 

Visszaérkezés után

  • Érvényesíteni kell az erdei iskolai tapasztalatokat.
  • Kiállítást kell készíteni az iskolában a gyűjtött, készített anyagokból.
  • Tájékoztatni kell a szülőket a hét eseményeiről.
  • Visszajelzést kell küldeni a szolgáltatónak megelégedettségünkről.
  • Köszönetet kell mondani támogatóinknak.

 

Senkit ne riasszon el a feladat nagysága, hiszen a pár nap alatt gyűjtött élményeket, más oldalról is felépített emberi kapcsolatokat hosszú távon hatékonyan fogjuk mi pedagógusok és a gyerekek is kamatoztatni.

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1