A Nemzeti Kiválóság Program indulásának alkalmából konferenciát és információs napot szerveztek a Wekerle Sándor Alapkezelőben május 29-én. A rendezvényen a Nemzeti Kiválóság program A1 részét mutatták be, mely egymilliárd forintból valósul meg, és hozzájárul a magyar felsőoktatás fejlesztéséhez, a kimagasló oktatási, kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenység előmozdításához.
A Nemzeti Kiválóság Program általános célja, hogy a külföldön tevékenykedő magyar tudósokat hazacsábítsák, valamint itthon tartsák a tudást. Az ösztöndíj szerves része a kutatói életformának, és elősegíti a kutatóvá válást, majd a kutatói pályán maradást biztosítását is.
A rendezvényen a Nemzeti Kiválóság program A1 részét mutatták be, mely egymilliárd forintból valósul meg, és hozzájárul a magyar felsőoktatás fejlesztéséhez, a kimagasló oktatási, kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenység előmozdításához. A projekt elsősorban a műszaki- és természettudományok, a matematika és az élettudományok területére fókuszál, hogy Magyarország a nemzetgazdaság és az európai gazdaság szempontjából egyaránt jelentős eredményeket érhessen el.
Az ösztöndíjrendszer segíti az esélyegyenlőség és a tehetséggondozás fejlesztését, emellett kiszámíthatóbbá, átláthatóbbá teszi a tudományos munkából való megélhetést. Színvonalas támogatást biztosít a kiváló hallgatóknak és oktató-kutatóknak, ezzel járul hozzá a magyar felsőoktatás és képzés fejlesztéséhez.
A rendezvény dr. Hidas János, a Wekerle Sándor Alapkezelő főigazgatójának köszöntőjével kezdődött, aki elmondta, hogy a Nemzeti Kiválóság Program kiemelt szerepet kap a kormány szemében, mert hozzájárul ahhoz, hogy a tudás itthon maradjon, a tudósokat hazavonzzák külföldről, ennek érdekében eddig példátlan forrás áll rendelkezésre.
Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kiemelte, hogy a program azt is lehetővé teszi, hogy magyar tudósok külföldön is átadhassák a tudásukat, valamint külföldi tudósok látogathassanak el Magyarországra ugyanezen célból. Mint mondta, a cél az, hogy Magyarország az eddiginél jobban bekapcsolódhasson a nemzetközi tudományos életbe.
Dr. Kis Norbert felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a program keretében a felsőoktatást eddig nem látott mértékben tudják támogatni, ami nagyon fontos, mivel gyors változásra van szükség, Magyarország ugyanis folyamatosan leszakad a környező országokhoz képest a kutatás és fejlesztés terén. Hozzátette, hogy a legszebb és egyben a legnehezebb feladat meghatározni a kiválóság mércéjét.
Dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy ez a projekt csak akkor lehet sikeres, és a kitűzött célok csak akkor valósulhatnak meg, ha tényleg a legjobbak kapják meg a támogatást.
Dr. Kollár László Péter, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) elnöke rámutatott, hogy egy tudós életpályájának három szakasza van (az első a PhD megszerzése, a második a posztdoktori szakasz, a harmadik pedig az önállósodás szakasza), a támogatásnak pedig ezekhez a szakaszokhoz kell igazodnia.
Végezetül dr. Hidas János, a Wekerle Sándor Alapkezelő főigazgatója tartotta meg előadását, melyben megfogalmazta a program céljait, például a külföldön lévő magyar kutatók hazavonzását, illetve szót ejtett a határon túli magyar kutatók és tudósok jelentőségéről, szerepéről. Hozzátette, az ösztöndíjprogramban ők is lehetőséget kapnak pályájuk előremozdítására.
A rendezvényt egy szakmai kerekasztal-beszélgetés zárta, mely a Modern tudós szerep és életpályamodell címet viselte. A beszélgetés résztvevői többek közt arra keresték a választ, hogy milyen jelentőséggel bírnak az ösztöndíjak ma Magyarországon, illetve milyen lehetőségek vannak.
Az eseményen adták át a program szakértői hátterét biztosító Magyary Zoltán Kuratórium tagjainak megbízólevelét. A testület elnöke a társadalomtudományok képviselőjeként Vékás Lajos, tagja többek között Sunyovszky Szilvia, Romsics Ignác, Roska Tamás, Stépán Gábor és Lovas Rezső kutatók.