Nincs elegendő tananyag a hazai e-learning-piacon

Azok között, akik még nem tanultak online, nem kevesebb mint 52 százalék vagy csak idegen nyelven, vagy egyáltalán nem talált az érdeklődésének megfelelő tananyagot az interneten – derült ki a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Webuni online oktatási platform felméréséből.

 

A válaszadók több mint kétharmada idegen nyelvet szeretne online tanulni, és a képzés kiválasztásánál elsősorban a tananyag megbízhatóságát, az ingyenességet, valamint az okoseszközökön való elérhetőséget veszik figyelembe.

Akik még nem tanultak az interneten, azok között 52 százalék vagy csak idegen nyelven, vagy egyáltalán nem talált az érdeklődésének megfelelő tananyagot – többek között ez derült ki az MCC és a Webuni online oktatási platform 600 fő megkérdezésével készített online felméréséből. A válaszadók 10 százalékát az online tartalom ára tartotta vissza, 35 százalékuk pedig még bizalmatlan az elektronikus tanulással kapcsolatban, és csak a hagyományos „papír alapú” oktatásban hisz.

„Az internet gyorsulásával és az okoseszközök terjedésével párhuzamosan egyre több online képzést hirdetnek meg a világban, és jelentősen növekszik az igény az elektronikus oktatás iránt. A tendencia hazánkban is érezteti hatását, ám nálunk egyelőre az online tartalmak nem minden esetben felelnek a tanulók elvárásainak, több magyar nyelvű és magas minőségű tananyagra van szükség” – mondta a kutatás eredményeit értékelve Szalai Zoltán, az MCC igazgatója. Hozzátette: még mindig érezhető némi bizalmatlanság az online oktatással kapcsolatban, ám ez az 1970-es évek vége után született Y- vagy Z-generáció tagjai körében már egyáltalán nem jellemző.

A válaszadók több mint kétharmada, 69 százaléka idegen nyelvet tanulna az interneten, 60 százalékuk valamilyen szabadidős tevékenység fortélyait sajátítaná el, például varró-, virágkötő vagy sakktanfolyamra jelentkezne, 58 százalékuk pedig számítógépes ismereteit bővítené. Az online képzések iránt érdeklődők nagyjából fele, 49 százaléka önfejlesztő tréningen, 34 százalékuk a munkájukhoz szükséges továbbképzésen venne részt. A felmérésből az is kiderült, hogy a tanulni vágyók a tananyag megbízhatóságát, a korábbi diákok véleményét veszik figyelembe az online képzés kiválasztásakor, de határozott elvárás az is, hogy a tanfolyam ára legalább 50 százalékkal legyen olcsóbb, mint a fizikai találkozásokon alapuló személyes oktatásé, valamint hogy a tartalom az okostelefonokon, tableteken is elérhető legyen.

Megújította ingyenes online képzését az MCC

Jelentősen átalakította a középiskolás diákoknak szánt ingyenes online társadalomtudományi képzését a Mathias Corvinus Collegium: a 16 hetes programban minden héten magyarázó ábrákkal, fényképekkel, dokumentumfilm-részletekkel gazdagított videóanyagok jelennek meg az internetes felületen, és online konzultációkat is szerveznek, amelyek keretében a diákok úgynevezett valós idejű párbeszédet folytathatnak az oktatókkal és egymással. Az elméleti kurzusok a modern kori történelem, a közgazdaságtan és a nemzetközi kapcsolatok területét ölelik fel, ám ezek mellett a diákok olyan gyakorlati ismeretekre is szert tehetnek, mint például a képszerkesztő programok használata, vagy a motivációslevél- és az önéletrajzírás. További információk az MCC középiskolás programjáról a www.mcc.hu oldalon érhetőek el.

A kutatás felmérte a hazai e-learning-piacot is, ahol jelentős részben nagyvállalatok, multinacionális cégek nyújtanak képzéseket, amelyek zártak, vagyis csak az alkalmazottak számára elérhetőek, és többnyire kötelezőek is; ilyenek lehetnek például a szakmai továbbképzések vagy a humánerőforrás-tréningek. Fontos szereplők továbbá az egyetemek és a főiskolák, amelyek rendszerint egy online felületet tartanak fent, ahol a diákok rendelkezésére bocsátják a tanulmányaikhoz kapcsolódó tananyagot, az előadások vázlatát vagy a kötelező olvasmányokat, elektronikus formában.

„Jelenleg a magyar nyelvű online tananyag nagy része zárt – egyetemi vagy vállalati – keretrendszerben érhető el, és a rájuk alapozott képzéseket többnyire nem önszántukból végzik el a diákok. Kis számban fellelhetőek még egyéni oktatók, illetve oktató intézmények is; az utóbbiak zömében saját fejlesztésű honlapokon kínálják az elektronikus tudásanyagot, ám ezek az iskolák gyakran csak viszonylag kevés felhasználót tudnak elérni a magas marketingköltségek miatt, vagy mert az online felületük nem biztosít elég nagy felhasználói élményt” – mondta Pakucs András, a Webuni alapítója.

A nyitott online oktatás példái az úgynevezett „Youtube-szakértők”, akik a legnagyobb videómegosztó oldalon teszik közzé előadásaikat; komoly hátránya ezeknek, hogy a felhasználónak nagyon nehéz rátalálnia a megfelelő tananyagra, valamint nincs garancia a tartalom frissességére és hitelességére sem. Egyre népszerűbbek manapság a „Skype-sulik” is, amikor a tanárok a videóhívásokra specializált oldalon adják át tudásukat a diákoknak, sok esetben óradíjas rendszerben. Végezetül külön csoportot alkotnak az innovatív nyelvoktató honlapok, amelyek tematikusan teszik elérhetővé a tananyagot, és saját fejlesztésű elektronikus kiadványokat, munkafüzeket és tankönyveket is kínálnak, természetesen pénzért.

„A hazai e-learning oktatás többnyire még csak egyszerű tartalommegosztás, vagyis nem más, mint hogy a tanulók szabadon hozzáférhetnek bizonyos szövegekhez vagy videókhoz az interneten. A valódi oktatás, azaz a tanárok és a diákok interakciójára épülő minőségi képzések még csak kis számban vannak jelen, ám a nemzetközi tendenciákkal egyezően minden bizonnyal a számuk jelentősen emelkedni fog a jövőben” – zárta gondolatait Szalai Zoltán, az MCC igazgatója.

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1