Úgy van rendjén, hogy itt haljak meg

Szűz Mária "fizikai" segítségével a keresztény összefogás végre felszabadította Buda várát. A 70 esztendős török főparancsnok hősiessége előtt a keresztények is fejet hajtottak.

Három megrendítő csapást szenvedett el a Magyar Királyság a töröktől a XVI. század első felében. Húsz év alatt elesett Nándorfehérvár, megtörtént a mohácsi tragédia és török zászló éktelenkedett Buda várán. Három különböző év, de a nap mindig azonos: augusztus 29. A török szerencsenapja, a magyarság balsorsa. Csaknem százötven év kellett hozzá, míg a hadiszerencse és az erőviszonyok megfordultak, és az Európa keresztényeiből álló sereg elűzte a pogányt a magyar fővárosból.

Vagy némi önsajnálattal: másfél évszázad kellett ahhoz, hogy a keresztény világ összefogjon egy országért, ami addigra csaknem elvérzett érte... Buda erős falai több tízezres hadnak is ellenálltak, I. Szulejmán csellel vette be 1541-ben. A következő 145 évben történt ugyan néhány kísérlet, ám az Oszmán Birodalom erejét még csak megingatni sem sikerült a Duna medencéjében.

Buda falai alatt egész Európa

A fordulat 1683-ban, Bécs ostromával következett be: Kara Musztafa nagyvezír megsemmisítő vereséget szenvedett I. Lipót és Sobieski János lengyel király egyesült hadaitól. A keresztények igyekeztek sikerüket kihasználni, 1684-ben a pápa erőfeszítései nyomán megalakult a Szent Liga, azaz a Habsburg Birodalom, Velence, Lengyelország és - 1686-tól - Oroszország szövetsége. Ennek tagjai különböző hadszíntereken mértek összehangolt csapást a törökre - írja a Rubicon.hu.

Esztergom, Vác és Pest elfoglalása után az osztrák erők ostromgyűrűbe zárták Buda várát, de a 30 ezer fős sereg kevésnek bizonyult a sikerhez. 1686 júniusában azonban Lotharingiai Károly herceg és II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem már körülbelül 80 ezres sereggel kezdte meg az ostromot. szinte valamennyi európai náció képviseltette magát: Buda falai alatt többek között franciák, spanyolok, angolok, bajorok, svábok, brandenburgiak és szászok is harcoltak, a sereg egyötödét pedig végvári magyar vitézek, kurucok és hajdúk adták.

A várat a 70. életévén túl járó Abdurrahman budai pasa 15 ezer harcossal védte. Egyetlen reménye a magsegítésére küldött 50 ezer fős had bevárása volt. A június 18-án indult ostromot a török hősiesen állta, a janicsárok újabb és újabb rohamokat vertek vissza. Abdurrahman pasa elhatározta, a végsőkig kitart: „Ha nem tudtam megtartani uramnak a rám bízott várat, úgy van rendjén, hogy én itt haljak meg!"

Szűz Mária közbelép

Sikerült is bevárnia Szári Szulejmán felmentő seregét, csakhogy a keresztények megállították a nagyvezírt, aki így tehetetlenül nézte a vár visszafoglalását. A döntő rohamot 1686. szeptember 2-án egy csel vezette be: az ostromlók Szulejmán hadával szemben sorakoztak fel, majd hirtelen megfordultak és heves ágyútűz kíséretében Buda szétlőtt falai ellen indítottak rohamot. Egy órán belül már a Szentháromság téren küzdöttek, majd az összes kaput áttörve elözönlötték Budát.

És itt lépett közbe a Szűzanya, a magyarok nagyasszonya, védelmezője. A Mátyás templomot ugyanis a török nem semmisítette meg, hanem mecsetté alakította. A képeket lefestették, egy falfülkében álló, Jézust dajkáló Mária-szobrot pedig egyszerűen befalaztak. Másfél évszázad múltán talán már el is felejtették, mindenesetre a várban szolgáló egyszerű török katonában nyilván fel sem merült, hogy lehet valami a falak mögött. Az ostrom során azonban egy robbanás ledöntötte a falat, ami mögül hirtelen Mária és a Megváltó bukkant elő. El lehet képzelni a pogány rémületét és a keresztény harcosok lelkesedését a jelenet hatására. Hatásáról elég annyi, a kortársak egyértelműen ennek a csodának tudták be a győzelmet.

Végső vereség

A lófarkas zászlót végül egy magyar vitéz, Petneházy Dávid döntötte le a vár fokáról. Abdurrahman megtartotta szavát, agg kora ellenére vitézül küzdött és hősi halált halt a mai Hess András téren. Bátorsága még a keresztény vezérekben is tisztelet keltett. A diadalt némiképp beárnyékolta a győztes katonák egy részének viselkedése: vad mészárlásba és fosztogatásba kezdtek, dühük az ellenséges katonák mellett főként a budai zsidók ellen irányult. Utóbbiak ugyanis az Oszmán Birodalom nagyfokú vallási toleranciája miatt az ostrom alatt a törököket segítették.

1686. szeptember 3-án a két keresztény fővezér Te Deumot tartatott a győzelemért, a küzdelem azonban ekkor még semmilyen tekintetben nem ért véget. Buda visszafoglalása csak az 1687 nyarán aratott nagyharsányi győzelem és a Szent Liga háborúját lezáró karlócai béke után vált biztossá, bár vitathatatlan tény, hogy a királyi székváros elvesztésével a török a Duna-medencéből is villámgyorsan kiszorult.

 

Forrás:hir24.hu

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1