Fókuszban az iskolai erőszak

Egyre gyakoribb a kortárs zaklatás, főleg a 11-14 éves iskolás korosztály körében - hangzott el Barbara Coloroso Zaklatók, áldozatok, szemlélők: az iskolai erőszak című könyvének szeptember 30-ai bemutatóján.

Az eseményen a szakértők többek között arra hívták fel a figyelmet, hogy a fizikai bántalmazásnál súlyosabb lehet a szóbeli zaklatás, fenyegetés, illetve egyre többen esnek áldozatul az internetes zaklatásnak, amelynél a „sunyiság” is belép, hiszen az elkövető névtelen, láthatatlan tud maradni. Az iskolai erőszak kezelésére pedig nem az a megoldás, ha eltanácsolják a bántalmazó diákot. „Hiszem, hogy ez a könyv enyhíthet a gyerekek életén és fájdalmán, sőt esetleg életet is menthet” – mondta Herjeczki Kornél, a Harmat Kiadó igazgatója. Hozzátette: szeretnék, ha a könyv beépülne a magyar családok, közösségek, iskolák életébe.

A gyermek viselkedése a társadalom tünete
A mai magyarországi helyzetben a könyv misszió közül a legfontosabb, hogy megértess az olvasóval: a probléma rendszerszintű, nem egyedi esetről, egy gyerekről van szó – fogalmazott Herczog Mária szociológus, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja, aki szerint a gyerek viselkedése nemcsak a szülő, hanem az iskola, a közössége tünete is. A szociológus kiemelte: nemzetközi kutatásokból világos, hogy nagyon vékony a határ aközött, hogy kiből lesz áldozat és kiből elkövető. „A magyar iskolarendszerben katasztrofális következményekkel jár, amikor egy-egy zaklatási ügy kapcsán egyszerűen csak megszabadul az iskola az elkövetőtől – így ugyanis sem az áldozat, sem a szemtanúk nem kapnak megfelelő segítséget. Ott maradnak a súlyos traumával, és nem tanulják meg, hogyan kell kezelni ezeket a helyzeteket” – magyarázta Herczog Mária. Úgy vélte, az az erőszakmentes kommunikációt, az alternatív vitarendezési technikákat már óvodás kortól meg lehetne tanítani a gyereknek, és mindezt a szülőkkel partneri viszonyban kellene véghezvinni – ám sajnos „ez a magyar oktatási rendszernek nem erőssége”. Nagyon fontos lenne – mutatott rá a szociológus –, hogy az iskolák fel merjék vállalni ezeket a problémákat, és hogy a nevelés-oktatás részeként tekintsenek rájuk, hiszen akkor ezek az iskolai kultúra és előbb-utóbb a kommunikációs kultúra részévé válnának.

Az áldozatot akarják megváltoztatni
Hívásaink több mint a fele 11-14 éves gyerekektől érkezik, körülbelül negyede pedig a 15-18 éves korosztályból – mondta Reményiné Csekeő Borbála, a Kékvonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője. Az iskolában létrejövő konfliktus már 1993-tól top téma a Kékvonalon, ezen belül jelenik meg a kortárs durvaság. „Az ilyen témájú hívások száma az elmúlt öt évben megkétszereződött: míg 2009-ben száz hívás témája volt a kortárs zaklatás, azaz, hogy kiközösítik, megfenyegetik, vagy fizikailag bántalmazzák a gyerekeket, addig 2013-ban 235, idén pedig 208 ilyen megkeresés érkezett hozzánk” – hívta fel a figyelmet Reményiné Csekeő Borbála. Az iskola reakciója elkeserítő: a pedagógusok jó szándékkal ugyan, de nagyon gyakran áldozathibáztatással reagálnak, elmondják a kövér kislánynak, hogyan tudna lefogyni, vagy a nehezen beilleszkedő kisgyereknek felsorolják a közösség íratlan szabályait. A szemlélettel van baj tehát, azzal, hogy azt tudatosítják: az áldozat változtassa meg magát – mutatott rá a szakmai vezető. Mint mondta: vannak visszatérő hívásaik, ugyanis sokszor előfordul, hogy egy 40-50 perces beszélgetés nem elegendő. „Olyan eset is van, amikor a gyermek inkább lemond az anonimitásáról, és azt kéri, mi beszéljünk az iskolaigazgatóval, a pszichológussal, és segítsünk megoldani a problémáját” – jegyezte meg Reményiné Csekeő Borbála.

Az ütés elszáll, de a szó gyilkolhat is
„Sokszor azt gondoljuk, a legfájdalmasabb dolog az ütés vagy a szexuális bántalmazás, de az áldozatoktól legtöbbször azt hallom: az ütést el lehet felejteni, a szavak azonban örökre megmaradnak, a szavak gyilkolnak is” – hangsúlyozta Tapolyai Emőke. A pszichológus nyomatékosan kijelentette: a gyerekek nincsenek biztonságban az iskola falai között, erről pedig a felnőttek tehetnek, azok, akik nem vállalnak felelősséget. „A megoldás azonban nem a büntetés, hanem a megelőzés.” A pszichológus szerint az áldozatok többsége úgy érzi, úgysem akar senki közbelépni, és elhiszik, hogy a gyermekkor része a zaklatás. „Úgy gondolják, akkor igazán érettek, ha nem panaszkodnak, nem reklamálnak, nem árulkodnak” – tette hozzá Tapolyai Emőke. A pszichológus felhívta a hallgatóság figyelmét: ártatlan szemlélők nem léteznek, és a kutatások azt mutatják, a zaklatások többsége pedig felnőtt jelenlétében történik, akik úgy vélik, a bántalmazottnak kell megoldani a helyzetet, ő a probléma gyökere. „Nagyon fontos, hogy megtanítsuk a gyerekeket, nincsenek egyedül, nem az ő hibájuk, ami történik velük” – összegezte a pszichológus.

Árulkodó jelek, rossz szülői reakciók
Romlanak a gyerek jegyei, nem akar iskolába menni, egyre többször betegszik meg, rendszeresen sír, kerüli a közösségbe való belépést – Tapolyai Emőke szerint ezek a leggyakoribb tünetei annak, hogy a gyermek bántalmazás áldozatává vált. Emellett az is árulkodó jel lehet, ha gyakran eltűnik a pénz otthonról vagy ütésfoltok jelennek meg a gyerek testén. „Sajnos többször előfordul, hogy a szülők még ezeket a jeleket sem veszik észre” – mondta Tapolyai Emőke. Ha fel is ismerik a szülők ezeket, a reakciójuk sok esetben nagyon rossz. „Ne szólj hozzá, húzódzkodj el tőle – amely a zaklató identitását növeli –, vagy húzzál be, rúgd meg te is – ehhez hasonló, rossz tanácsokat adnak a gyerekeknek. Ehelyett önvédelemre kell megtanítani őket, betanítani neki egy-két mondatot, mint például »Ezt csak te mondod. Ez nem igaz.« – javasolta a pszichológus. Természetesen – és ebben a szakértők egyetértettek – ez nem ilyen egyszerű, egy introvertált gyermek nem fogjak ezt egyik napról a másikra megtenni.

Egyre gyakoribb a cyber-zaklatás
Míg pár éve fehér hollónak számított, ma egyre nagyobb probléma az internetes zaklatás – vélekedett Reményiné Csekeő Borbála –, hiszen térben és időben nagyon kitágul a zaklatás. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága is foglalkozott ezzel a kérdéssel, a digitális világban történő zaklatással egy vitanap keretében. „Az elkövető ilyenkor névtelen, láthatatlan marad, tehát belép a sunyiság is” – mondta Herczog Mária, hozzátéve: az internetre feltöltött sértő tartalmú videófelvételek, képek önálló élnek, így sokkal veszélyesebbek, mint egy szó vagy verés, amely rettenetes bár, mégis egyszeri eset. „A vitanap arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a digitális világhoz való hozzáférést kell korlátozni, hanem a gyerekek ellenálló-képességét kell növelni, illetve minél jobb hozzáférést kell biztosítani az információhoz, az oktatáshoz.

Workshop és előadás
Az iskolai erőszak témájának körüljárása folytatódik: az Élet Katedrális karöltve a Felelős Szülők Iskolájával október 9-én szakmai beszélgetést és előadást szervez a Falk1 Rendezvényközpontban. Az előadást Tapolyai Emőke tartja.
Bővebb információ az esemény Facebbok-oldalán található.

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1