Hatalmas tavak és folyók voltak a Marson

A Mars Reconnaissance Orbiter űrszonda mérésein alapuló legújabb eredmények megerősítik, hogy a vörös bolygó felszínén korábban óriási tavak, folyók, és egyéb vizes területek voltak – írja a hirek.csillagaszat.hu.
A Nature július 17-i számában John F. Mustard (Brown University) és munkatársai arról számolnak be, hogy a Mars ősi fennsíkjain agyagos volt a talaj, ami csak víz jelenlétében alakulhatott ki. A későbbi száraz időszakban a vulkanikus tevékenység az agyagos rétegeket eltemette ugyan, de a még későbbi becsapódások kráterei nagyon sok helyen újra a felszínre hozták ezeket. A tanulmány alapjául szolgáló adatokat főként az MRO spektrométere (CRISM), valamint egyéb műszerei szolgáltatták.

Scott Murchie, a John Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumának kutatója szerint az eredményekben az a meglepő, hogy mennyire hosszan tartó volt a vizes időszak, valamint hogy mennyire változatosak voltak a vizes területek a Marson. Az agyagszerű ásványok a víz és kőzet korai, a 4,6-3,8 milliárd évvel ezelőtti időszakban történt kölcsönhatásáról árulkodnak. Ebben az időben a Föld, a Hold és a Mars üstökösök és aszteroidák heves bombázásának volt kitéve. Az ilyen korú kőzeteket a Földön a tektonikus mozgások már régen elpusztították; a Holdon ugyan még megtalálhatók, de ott sosem léptek érintkezésbe vízzel.

A Mars ősi kérgében található ásványok vizes közegek tömkelegéről árulkodnak. A legtöbb helyen a kőzetet kis mértékben változtatta meg a folyékony víz, de több helyen van olyan mértékű elváltozás, amihez nagy mennyiségű vízre volt szükség. Ezen jelek alapján tucatnyi leszállóhelyet lehet kijelölni a későbbi missziók számára, ahol érdemes lehet valamilyen életforma után kutatni.

Egy másik kutatás, amelyet a Nature Geosciences június 2-i számában publikáltak, szintén arról számol be, hogy vizes körülmények a Marson hosszú ideig jelen voltak. Az agyag kialakulása utáni időszakban egy folyó csatornarendszere mosta ki a talajt, és hordta abba a deltába, ahol egy krátertóba torkollott. "A tó fenekén található lerakódások eloszlásából arra következtetünk, hogy az állóvíznek évezredekig léteznie kellett" - mondta Bethany Ehlmann, aki a Jezero-krátert tanulmányozó csapat vezetője. "Az agyagos talaj nagyon jól elzárja és megőrzi a szerves anyagokat, ezért ha valaha létezett élet ebben a régióban, akkor az erre utaló jelek a deltában jó eséllyel megtalálhatóak lesznek."

A CRISM felbontása jobb, mint bármely korábban Marshoz küldött műszeré, és képes az agyagszerű ásványok típusainak, összetételeinek megkülönböztetésére. A CRISM és az MRO képfeldolgozó egységétől kapott adatokat együttesen elemezve a csoport három fő típust különböztetett meg: alumínium-filloszilikátokat, hidratált szilikátokat és a legelterjedtebb vas/magnézium-filloszilikátokat. Az ásványok különbözősége arra utal, hogy különböző folyamatok, vagy más-más körülmények hozták létre őket. Az eredményeket felhasználva a csapat egy listát állít össze azokról a helyekről, ahol a későbbi küldetések során szerves vegyületek és egyéb életjelek után kutathatnak majd.

Forrás: index.hu

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1