Nyolc kilométerrel a dél-olasz város felszíne alatt egy 1100 fokon izzó, egy kilométer vastag, sűrűn folyó magma-réteg található. A hatalmas magma-tóban több magma szunnyad, mint amennyit a vulkán az elmúlt 40 ezer évben kibocsátott. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a Vezúv nagyobb kitörésekre is képes lehet. A 39 000 éve bekövetkezett szuperkitörés egész Dél-Olaszországot porig rombolta, és még Észak-Európát is térdig érő hamu borította akkoriban.

A nápolyi egyetem kutatói nyolc kilométerrel a dél-olasz város felszíne alatt egy 1100 fokon izzó, egy kilométer vastag, sűrűn folyó magma-rétegre bukkantak. Ez a folyékony elegy tartja a fölötte húzódó nápolyi térség alapkőzetét.

Aldo Zollo és csapata a Geophysical Research Letters című szaklapban hozta nyilvánosságra felfedezését, miszerint valószínűleg ez a magma-tó táplálja a Nápolytól nyugatra elhelyezkedő Flegrei-mezőket valamint a Vezúvot is. A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy mindkét vulkán kitörhet az elkövetkező évtizedekben.

A korábbi vulkánkitörések következtében ugyanis Dél-Olaszország földkérge már eléggé töredezett lett. Ha egy repedés eléri a magmaréteget, bekövetkezik a kitörés – legrosszabb esetben egy úgynevezett szuperkitörés, amely 39 000 éve egész Dél-Olaszországot porig rombolta. Még Észak-Európát is térdig érő hamu borította akkoriban.

A kitörés után a magma híján hatalmas területen beomlott a föld – ezért nincs a geológiailag szupervulkánnak tekinthető Flegrei-mezőkön vulkánkúp.

Lehetséges, hogy nemrég mozgásba lendült a magma. A római Geofizikai és Vulkanológiai Intézet műholdas mérései szerint Pozzuoli város talaja az elmúlt években jelentősen felpuffadt. A talaj megemelkedései egy kitörés lehetséges előfutárai.

1984-ben már evakuálták egyszer a belvárost, akkor két év alatt több mint három méterrel emelkedett meg annak szintje. Azóta lassanként újra lesüllyedt.

A Vezúvot bekábelezték, hogy időben észrevegyék a magma emelkedését, de a Vezúv-obszervatórium munkatársa, Flavio Dobran szerint a figyelmeztetés még napokkal a kitörés előtt is késő, hiszen több mint egymillió ember él a kráter tíz kilométeres körzetében.

Az olasz kormány 25 000 eurónyi készpénz kifizetésével próbálja kicsábítani a 600 000 lakost az legveszélyeztetettebb úgynevezett „vörös zónából” a vulkán lábánál.

A Nemzeti Geofizikai és Vulkanológiai Intézet munkatársa, Augusto Neri egy nemrégiben Bécsben megrendezett geológus-konferencián azonban a zóna bővítését javasolta, mondván s vulkán nagyobb kitörésekre is képes: a hegy alatti magma-tóban több magma szunnyad, mint amennyit a vulkán az elmúlt 40 ezer évben kibocsátott.

Forrás: inforadio.hu