Marsot ért a Phoenix

Sikeresen leszállt a Marson az amerikai Phoenix szonda, amely a korábbiaknál is elmélyültebben kutatja az égitest talaját, víz és élet jelenlétére utaló nyomokra vadászva.

A szondát tavaly augusztus 4-én indították útnak a floridai űrrepülőtérrel, s az azóta eltelt közel tíz hónap alatt 679 millió kilométert tett meg a világűrben. A Phoenix berendezései végig a terveknek megfelelően működtek, és a szonda közép-európai idő szerint hétfőn kora hajnalban szállt le a vörös bolygó jéggel borított északi sarkköri vidékén.

A sikeres leszállást megerősítő rádiójel hajnali 1 óra 53 perckor (vasárnap 23:53 GMT) érkezett meg a Földre, a pasadenai központba, azaz 15 perccel az eseményt követően. Ennyi időre van szükség ahhoz, hogy a Föld és a Mars közötti 276 millió kilométeres távolságot a fénysebességgel terjedő rádiójel megtegye.

A siker az utolsó pillanatig kétséges volt, ugyanis az utazás legkritikusabb pillanata éppen a leszállás volt. A NASA az ejtőernyős-fékezőrakétás landolási műveletet választotta, amellyel a hetvenes évek végén két űrszondát (Viking-1 és Viking-2) eljuttattak ugyan a Marsra, de 1999 decemberében a Mars Polar Lander nevű egység egy ilyen leszállási manőver végén lezuhant.

A Mars gravitációja által vonzott Phoenix 136 800 kilométer/órás sebességgel közelített az égitest felé, de a légkör felső rétegébe már "csak" 20 400 kilométer/órás sebességgel lépett be. Innentől kezdve mindössze hét perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy a szonda lelassítson a puha landoláshoz szükséges 5,4 mérföld (kevesebb mint 9 kilométer/órás sebességre. A pasadenai központban üdvrivalgás fogadta a sikert megerősítő rádióüzenetet.

A költséges műszerek garmadával felszerelt Phoenix elsődleges feladata az lesz, hogy a fagyott talajból vett jégminták megolvasztásával vizet nyerjen, s azt vizsgálat alá vonva utánajárjon annak, hogy a marsi víz alkalmas-e, vagy alkalmas volt-e valamikor akár a legprimitívebb életformák hordozására. A szonda több mint kétméteres robotkarja akár félméteres lyukat is képes fúrni a talajba, hogy jégmintát vegyen.

A 1,52 méter magas, kiterjesztett napelemeivel együtt 5 méter széles Phoenix tömege 350 kilogramm, ebből 55 kilogrammot nyomnak a tudományos műszerek. Feladatának teljesítésére három hónap áll rendelkezésére a mínusz 73 és mínusz 33 Celsius fok között ingadozó hőmérsékletben.

Jelenleg két másik amerikai szonda, mégpedig két önjáró robot barangol még mindig a Mars felszínén immár több mint három éve. A Spirit és az Opportunity azonban a bolygó egyenlítőjének a környékén, egy jóval szárazabb vidéken kószál, és ők nem a talajba fúrnak, hanem főként köveket csiszolnak, és az erről készült mikroszkopikus felvételeket küldik a földi irányítóközpontba, hogy a tudósok tanulmányozzák azokat.
A Marson valaha megkísérelt leszállásoknak mindössze 45 százaléka végződött sikerrel. A NASA eddig 420 millió dollárt fordított a Phoenix-projektre.

 


Forrás:5perc.hu

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1