A Phoenix megtalálta a jeget a Marson

A NASA legutóbbi bejelentése szerint az egyik ásásnyom falán lévő világos folt mérete az elmúlt napok folyamán csökkent. Ennek alapján a foltot vízjég alkotja, a só ugyanis nem így viselkedne. Az eredmény mérföldkő az űrkutatás történetében.
A Mars sarkvidéki területén landolt Phoenix-űrszonda "Dodo-Goldilocks" nevű mintavételi helyszínén, a törmeléktakaróba mélyített ásásnyom falán már korábban világos foltot azonosítottak a kutatók. Már akkor felmerült, hogy a fehéres folt vízjég lehet, de nem tudták kizárni az ugyancsak világos árnyalatú szulfátsók lehetőségét.

Az elmúlt napok során azonban a világos anyag részben eltűnt a mélyedés oldaláról. Néhány kisebb csomó teljesen besötétedett, és ezeknek nyoma veszett. Az egész terület mérete is csökkent. Mindezek alapján nagy valószínűséggel állítható, hogy jég alkotja a foltot - közölte a NASA.

Az ásás során kihantolt mélyedésbe besütő napfény ugyanis felmelegítette a korábban napfénytől elzárt, ezért hideg felszín alatti anyagot. Ennek következtében a jég a légkörbe szublimált (szilárd állapotból elpárolgott).

Az eredmény mérföldkő az űrkutatás történetében: ez az első direkt bizonyíték arra, hogy a Mars felszínén, pontosabban annak közelében vízjég van. Részletes háttéranyaggal rövidesen jelentkezünk.


A jeget régóta várták a kutatók

A Mars körüli keringőegységek korábbi megfigyelései alapján a Phoenix leszállásának helyén jelentős mennyiségű jég lehet a felszíni törmeléktakaróban. A korábbi felvételek szerint a vidéket télen vízjég, felette széndioxid-jég borítja, ezek tavasszal elszublimálnak. A felszín alá "behatoló" ún. neutronspektrométeres mérések alapján azonban több centiméter mélyen nyáron is bőségesen marad vízjég a talajban.


A következő napok vizsgálatai

Jelenleg is zajlik az első elemzés a TEGA detektorral, amely a fent említett mintavételi helyről származó anyagot vizsgálja. Eddig 170 Celsius-fokig hevítették a mintát, amelyben vízjégnek nem volt nyoma. Elképzelhető, hogy eleve nem került be számottevő mennyiségben a detektorba, hiszen mint arról beszámoltunk, az összetapadt szemcsék alig jutottak át a műszer rácsozatán. Az is elképzelhető, hogy a műszer rácsának tetején várakozó jég jelentős része ugyanúgy elszublimált, mint ahogyan azt most, a mélyedés falán megfigyelték.

Jelenleg 1000 Celsius-fokig hevítik a kemencében lévő anyagot, remélhetőleg ennek során sikerül erősebben kötött, de a nagy melegben felszabaduló vízjeget megfigyelni.

A felfedezés jelentősége az élet utáni kutatás szempontjából

A felfedezés önmagában is igen jelentős, hiszen mint már említettük, ez az első direkt bizonyíték arra, hogy a Mars felszínén, pontosabban annak közelében vízjég van. Nem jelenti azonban sem azt, hogy mai élet nyomára akadt a szonda, sem azt, hogy egykori élőlényekre utaló jeleket azonosított. A felismerés mégis fontos lépés az élet utáni kutatásban.

A jég eloszlásának, jellemzőinek vizsgálatából kiderülhet, hogy a sarkvidéki területen alkalmanként, a bolygó erős éghajlati változásai során megjelenhetett-e folyékony formában a víz vagy sem. Ha ez megtörtént, és megfelelő hőmérséklet- és nyomásviszonyokkal párosult, akkor a múltban talán az általunk ismert extrém (szélsőséges körülményeket elviselő) életformák is kialakulhattak. Az egykori lakhatósági viszonyok felderítése a Phoenix küldetésének egyik fontos feladata. Az sem kizárt, hogy a talaj elemzése során az egykori feltételezett marsi életre utaló nyomokat is talál. Egyelőre azonban nem tudjuk megmondani, hogy volt-e a Marson élet, azt pedig még kevésbé, hogy a mai napig fennmaradhatott-e. Az első nagy eredmény mindenesetre arra utal, hogy a sarkvidékek válhatnak a következő évek egyik kiemelt kutatási területévé a Marson.

Forrás: origo.hu

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1