Károly Herceg, a biokertész – a fenntartható Highgrove-i biogazdaság

Károly Herceg, a biokertész – a fenntartható Highgrove-i biogazdaságAnno a 80-as években, amikor a walesi herceg biokertészettel kezdett el foglalkozni, hamar a bulvárlapok címoldalára került, és egyfajta naiv idealista, ugyanakkor merev angol arisztokratának beállítva, rögvest vicc tárgyává vált.

Hogy azonban a trónörökös mennyire nem volt idealista, azt jól mutatja a Földünk a magasból c. francia filmsorozat elismert tudós szerkesztőinek véleménye a róla készült filmben, melyet a múlt héten az OzoneNetwork is bemutatott.

A biokert megépítése a környezetvédelem elveinek és céljainak ismerete és támogatása nélkül nem létezhet. Ezt, aki valaha is foglalkozott kertek művelésével, vagy akár csak a biokultúra tanulmányozásával, már a kezdetekben megértheti. Nyilvánvalóan ez vezérelte a fiatal, majd később a legszebb férfikorba lépő herceget, amikor a fogyasztói társadalmak fenntarthatatlan életmódja, és így globális (valamint helyi) környezetvédelmi kérdések kapcsán felemelte a szavát, hirdetvén, hogy az embernek harmóniában kell élnie a természettel, közben pedig elkezdte kialakítani Highgrove-i, (valamint birkhalli és Clarence House-i) biokertjét. A kert, avagy a biogazdaság tulajdonképpen egyfajta modellként is kezelhető, hisz a trónörökös, mint bármely tudós, ugyanazt vallja. A park, az abban élő növények és rovarok, állatok egységes egészet alkotnak, ahol mindennek megvan a helye, és semmi sem haszontalan, pl. a gaznövény.

Károly Herceg, a biokertész – a fenntartható Highgrove-i biogazdaságA herceg szerint ezt az integrált szemléletmódot tükröző alapelvet szem előtt tartva kell eljárni környezetvédelemmel kapcsolatos globális ügyekben is, pl. így kell az esőerdőket is védeni. Erre tekintettel alkotta meg – a fenntartható fejlődés érdekében és az azt propagáló alapítványa révén - esőerdő védelmi programját, kritizálva a kiotói egyezmény tehetetlenségét. A program nemcsak az erdőpusztítás és a felmelegedés közötti kapcsolatra hívja fel a figyelmet, hanem a biodiverzitás megóvására is, hisz az erdővel együtt (végérvényesen) elpusztulnak azok a növények és állatok, melyek hasznosak lehetnének az ember számára. Pl. gyógyszer alapanyagokat lehetne készíteni belőlük a megismerésükkel és a felhasználásukkal. Az alapítvány sikeresen működik, hisz a trónörökös, sajátságos PR technikájának köszönhetően, sok országban szívesen látott vendég, a politikusok pedig komolyan veszik személyét és kéréseit annak ellenére, hogy valójában csekély hatalommal bír hazájában vagy a világban. Ez pedig beindíthatja a párbeszédet az illetékesek között, hamarabb születhet megállapodás, érvel a vérbeli angol arisztokrata.

Károly herceg globális problémákról alkotott véleménye könyvben is megjelent, melyről egy rövid filmecske is készült. Hűen tükrözi a fenti gondolatokat.

A parkban lévő biogazdaság ma már önfenntartó, egyben hirdeti, lehet így is gazdálkodni, kereskedni, és ebből bárkinek eltartania saját magát. Azaz követendő példa nemcsak az angol, hanem a világ más táján élő gazdálkodók számára is. A herceg saját márkanév alatt értékesít biotermékeket, amiket a gazdaságban termeszt vagy termel. A bevételt jótékonysági célokra használja fel.

A „Mindent tart valahova” elvét érvényesítve, a trónörökös nem termel hulladékot a gazdaságban, még az épületből kifolyó szennyvizet is a virágok öntözésére használják pl. Követve a biodiverzitásból eredő hagyományokat és célokat, a kertek sok olyan növényt kezdtek el újratelepíteni, melyek az elmúlt 50-60 évben kihalófélben voltak Britannia eltűnőben lévő rétjeiről, őrizve ezzel a táj és a fajok természetes egységét. Ma már az uralkodó 30 éve telepített bükköse méltán világhírű. Művészi ambíciókat is dédelgetve, japán, francia és angol kertet is épített birtokán.

A herceg saját véleménye szerint is több mint egy évtizedig tanulta a biogazdálkodás elveit, természetét. Ma már köztudottan fontosnak tartja a közösségi kertek létrehozását. Amint a kép is mutatja, ha ideje engedi, ellátogat éppen alakulóban lévő ilyen kertekbe, de ha külföldön jár, akkor is előszeretettel tekint meg gazdaságokat, így pl. 2009-ben Brazíliában egy permakultúra farmot.

Mivel a trónörökös ma már elismert szakértőnek számít a biokultúrában, hamar megértette tavaly tett romániai látogatása kapcsán, hogy Erdély, az ott lévő biodiverzitás, és az organikus mezőgazdaság mekkora lehetőséget rejt magában. Ahogy a kitekinto.hu fogalmazott, Károly herceg a román közszolgálati televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy "Romániának a legjobb exportterméke Erdély", szerinte Nagy-Britannia sem rendelkezik ilyen értékes kinccsel.

Remélhetőleg, előbb-utóbb Magyarországon is lesz olyan politikus, aki a trónörökös nyomdokai lép.

Aki többet szeretne tudni a biogazdaságról, olvassa el korábbi cikkünket: http://utajovobe.eu/hirek/energetika/219-mi-az-a-bio-vagy-okofalu

 

utajovobe.eu

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1