Az Európai Unió minden országában május 9-én ünneplik az Európa Napot, az európai integráció főállomását, annak emlékére, hogy Robert Schuman francia külügyminiszter – Jean Monnet, az akkori Francia Tervintézet vezetőjének ösztönzésére
– 1950. május 9-i nyilatkozatában javasolta az első és második világháborúban egymás ellen harcoló európai országoknak, hogy szén-és acéltermelésüket vonják közös irányítás alá más európai országok felé is nyitott szervezet keretein belül. Európában feltehetően csak nagyon kevesen tudják, hogy 1950. május 9-én történt a mai Európai Unió létrehozásához vezető első lépés megtétele.
Robert Schuman javaslatának lényege egy nemzetek felett álló európai intézmény volt, melynek feladata a szénbányászat és az acélgyártás irányítása, vagyis azoké az ágazatoké, melyek akkoriban mindennemű katonai hatalom alapját képezték. Javaslatával azokhoz az országokhoz fordult, melyek a háború folyamán majdnem elpusztították egymást, s ennek következtében kénytelenek voltak viselni a konfliktus anyagi és erkölcsi következményeit:”Európát nem lehet egy csapásra felépíteni, sem általánosan integrálni. Konkrét megvalósításokra van szükség, de mindenekelőtt a tényleges szolidaritást kell megteremteni. Az európai nemzetek összefogásához szükség van arra, hogy Franciaország és Németország között megszűnjön az évszázados ellentét.”
Mivel tehát az egész folyamat ezzel a nappal vette kezdetét, az EU vezetői 1985-ben, a milánói csúcstalálkozón úgy határoztak, hogy „Európa Napja” május 9-én kerüljön megünneplésre.
Minden ország, amely demokratikus úton dönt az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról, elfogadja annak alapvető, a békét és a szolidaritást hirdető értékeit.
Ezek az értékek szabnak irányt a gazdasági és társadalmi fejlődésnek, mely a környezetvédelemre és a régiókra vonatkozó kérdéseket is szem előtt tartva a polgárok számára megfelelő életminőséget biztosít.
Bár Európa, mint egység, évszázadok óta létezik, régen azonban szabályok és intézmények hiányában az egységét létrehozó tényezők nem voltak elégségesek ahhoz, hogy megakadályozzák a tragikus történelmi fordulatok bekövetkeztét.
Európa integrációja nem egy nap, de nem is néhány évtized alatt fog megvalósulni. Hiányosságokat még nagy számban találhatunk, és nyilvánvaló tökéletlenségekre is van példa. A második világháborút követően útnak indított terv még mindig nagyon friss. Régen az Európa egyesítésére irányuló minden erőfeszítés egy csoportnak a többi feletti gyakorolt dominanciáján alapult. Ezek az egyesítési kísérletek azért nem lehettek tartósak, mivel a meghódítottaknak egyetlen törekvésük volt: visszanyerni szabadságukat.
A mostani cél ettől alapvetően különbözik: olyan Európát akarunk építeni, amely tiszteletben tartja az ott élő valamennyi nép szabadságát és identitását. Európa csak a népeit egyesítve tudja saját kezébe venni sorsa alakulását és pozitív szerepet játszani a világban.
Az Európai Unió polgárai szolgálatában áll. Miközben az európai polgárok megtartják saját jellegzetes értékeiket, hagyományaikat és nyelvüket, fontos, hogy otthonosan érezzék magukat az „európai hazában”.