Az autisták jogai eddig nem tudtak érvényesülni

Az autisták jogai eddig nem tudtak érvényesülniEurópai léptékkel mérve is jelentős sikert könyvelhet el a magyar felsőoktatás azzal, hogy alapképzésben működő, új szakirány indul az ELTE gyógypedagógiai karán az autizmussal élő emberekkel foglalkozni vágyó hallgatóknak. Interjú a kar dékánhelyettesével, szakirány-felelősével.

 

Miközben hazánkban 90-100 ezer főre tehető a valamilyen fokú autizmus spektrumzavarban szenvedők száma, még soha, egyetlen felsőoktatási intézmény sem kínált alapképzésben szakirányt ebben a témában. Éppen ezért oly nagy a jelentősége annak, hogy idén tavasztól az ELTE Gyógypedagógia karának hallgatói már választhatják ezt a képzést.

Nem is kevesen tették ezt - árulja el kérdésünkre Dr. Stefanik Krisztina -, hiszen a nappali tagozatos hallgatók több, mint egynegyede döntött az "Autizmus spektrum pedagógiája" elnevezésű szakirány mellett, a nyolc lehetséges közül.

A hír jelentőségét tovább emeli, hogy alapképzésben egész Európában nincs hasonló, hiszen a nyugati egyetemeken jellemzően csak mester- illetve posztgraduális képzés keretében van lehetőség hasonló ismeretek szerzésére.

A Bárczi négy év alatt, alapképzésben vértezi fel pedagógusait: az első évet követően választanak a hallgatók szakirányt, majd a specializáció alatt szakmai gyakorlatot is szereznek.

Milyen források állnak rendelkezésére az egyetemnek? A kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese világossá teszi, hogy hosszú folyamat eredménye ez a mostani, hiszen mind az egyetem, mind a szakmai szervezetek éveken át tartó munkája előzte meg az indulást.

Óriási társadalmi, érdekvédelmi, szakmai nyomás és lobbitevékenység folyt régóta az ügyben. Az Autisták Országos Szövetsége évek óta kardoskodik, de az Autizmus Alapítvány - mely a beindult képzést vitathatatlanul magas szintű, elismert szaktudásával is támogatja - ugyancsak oroszlánrészt vállalt az előkészítésben.

Érdekes, hogy a parlament már 20 éve törvénybe foglalta az autizmussal érintett emberek jogait, ezek a jogok azonban sajnos nemigen tudtak érvényesülni, hiszen nem volt szakember, aki érvényesítse azokat - emlékeztetett Stefanik.

A ma autizmussal foglalkozó, elismert magyar szakemberek közül sokan a fent már említett külföldi egyetemeken szereztek képesítést, mások itthon rendezett, nemzetközi hírű professzorok által tartott tanfolyamokon juthattak a tudás birtokába, ez az, amelyet mostantól át tudnak adni a fiatal pedagógusoknak.

A szakirány elindítása mindemellett csak az első lépés. A kezdetekhez az anyagi és egyéb feltételeket a Gyógypedagógiai kar teremtette elő, a folytatással kapcsolatban azonban szkeptikusak. Stefanik Krisztina szerint erejüket csaknem meghaladó erőfeszítések árán jutottak idáig, ha a folytatáshoz nem kapnak külső segítséget, akkor ma megjósolhatatlan, meddig tartanak ki. „A megfelelő minőségű folytatáshoz jelentős segítségre van szükségünk, az alap feltételeket megteremtettük, de komoly fejlesztésekre lenne szükség a színvonal megtartásához, emeléséhez" - fogalmazott.

Megtudtuk, hogy a szakirányra jelen pillanatban 27 nappali tagozatos és 40 levelezős hallgatói helyet sikerült kigazdálkodni, amelyre már az első évben csaknem jelentős volt a túljelentkezés.
A dolog könnyű biztosan nem lesz, hiszen az egyetem jóval kevesebb pénzből gazdálkodik a korábbinál, ez pedig mindenképpen kihat a karok tevékenységére, lehetőségeire is.

A szakirányra felvehetők emelésére új tanári státuszokra volna szükség, a szakmai munka elmélyítésére pedig infrastrukturális fejlesztések is szükségesek lennének. A dékánhelyettes távlati céljai között egy kísérleti "mini-klinika" létrehozása is szerepel, ahol a hallgatók valódi kivizsgálásokon, fejlesztéseken vehetnének részt. 'Ez természetesen egyelőre vágyálom - mondja -, most annak örülünk, amink van.'

Forrás: beszed.hu

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1