FarsangA farsang a vízkereszttől ( január 6.) hamvazószerdáig tartó időszak elnevezése. Nem kötődik hozzá jelentősebb vallási ünnep, a néphagyományra épül.  A farsang eseményei rendbontással, lármázással jártak, ezért a rossz, tiltandó szokások közé tartozott középkori megjelenése után. Ennek ellenére a szokások a mai napig élnek.

 

A farsangi időszak leglátványosabb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás.A XV. század óta szólnak az adatok a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, állatalakoskodásról. Mátyás király udvarában is rendeztek farsangi álarcos mulatságokat.Mátyás feleségének, az itáliai származású Beatrixnak a  rokonsága álarcokat küldött ajándékba a magyar udvarba. A királyi udvartól a kis falvakig szokás volt farsangolni.A magyar falvak álarcos alakoskodásai között legnépszerűbbek az állatalakoskodások voltak. ( Főként medve-, ló-, kecske-, gólyaalakoskodás.) Az alakoskodók rövid párbeszédes jeleneteket is előadtak. Más figurák is megjelentek a falusi farsangon, pl. cigányasszony, menyasszony, vőlegény, pólyásbaba, ördög. A farsang a párválasztás időszaka volt, ezért elsődleges témája a házasság. A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb volt a rönkhúzással összekötött mókaházasság, álmenyasszonyok, álvőlegények, násznép, bohócok részvételével. Ezt olyankor rendezték meg, ha nem volt abban az esztendőben lakodalom a faluban.  Szokás volt az asszonyfarsang is, amikor a lányok, asszonyok külön farsangoltak, báloztak. Ezen a napon a nők ihattak, mulatozhattak korlátlanul, férfimódon. A pártában maradt lányokat kicsúfolták a legények. Ennek egyik formája a kongózás volt, amikor pléhdarabokat ütögettek a lányok ablaka alatt, és csúfolódó verseket mondtak. A farsang utolsó három napja, csúcspontja a karnevál, vagy hagyományos magyar nevén a „farsang farka”. Ez farsangvasárnaptól húshagyó keddig tart. Ekkor rendezik a híres olasz velencei karnevált, a brazil riói karnevált. Magyarországon a leglátványosabb csoportos farsangi felvonulást, a mohácsi busójárást szintén a farsang utolsó napjaiban tartják, mely egyben télbúcsúztató is. A farsang farkának, és egyben a farsangnak utolsó napja a húshagyó kedd. Ezen a napon szalmabábut vagy koporsót égettek, ezzel jelképesen lezárták a farsangot és a telet.