Egykori szakminiszterek tartottak értekezletet a közoktatásról

Egykori szakminiszterek tartottak értekezletet a közoktatásban a rendszerváltás óta bekövetkezett változásokról október 18-án Budapesten. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) rendezvényén Andrásfalvy Bertalan

a rendszerváltás utáni első művelődési és közoktatási miniszter hozzászólásában üdvözlendőnek tartotta, hogy a pedagógus-életpályamodell bevezetésével a tanárok anyagi megbecsültsége is jelentősen javult.

 

Andrásfalvy Bertalan arról is beszélt, hogy "az iskola országos, és nem helyi ügy", ezért azt is pozitív változásnak ítélte meg, hogy az állam felügyeli és koordinálja az oktatás különböző színtereit.

Meggyőződése szerint "nincs világnézetileg semleges oktatás", mert ha kötelezővé teszik a semleges világnézetet az iskolákban, akkor az a diákságot "hallgatásra, semlegességre" sarkallja.

Mint mondta, kevesebben tanultak hittant közvetlenül a rendszerváltás után, mint a Kádár-rendszerben, mert 1990 után sem kapott helyet a hitoktatás az órarend törzsidejében, továbbá a hitoktatók nem kaptak fizetést a nyári hónapokra, illetve nem lehettek a tantestületek tagjai, ami miatt sokan lemondtak arról, hogy hittant oktassanak.

Andrásfalvy Bertalan úgy vélekedett, hogy "az igazi demokrata nem csak a saját véleményét meri kimondani, hanem tiszteli a másik meggyőződését is", de szerinte ma sem meri mindenki képviselni a saját maga véleményét, ma sincs szabad vita, mert az emberek rögtön besorolják a viták során megszólalókat egy-egy ideológiai kategóriába.

Fodor Gábor, a Horn-kormány 1994-1995 közötti művelődési és közoktatási minisztere felidézte: a liberális vonalat képviselő Fideszben az oktatáspolitikai kabinet vezetője volt, ahol egyházpolitikával is foglalkoztak az iskolák különböző felekezeteknek való átadása kapcsán.

Utalt arra: 1993-ban lépett ki a Fideszből, és 1994-ben SZDSZ-es színekben jutott a parlamentbe, ahol pártjának jutott a közoktatási tárca. Megjegyezte, annak, hogy az egyházaknak elindult egyfajta "komoly térnyerése" a közoktatásban, nagyon sok konfliktus lett a következménye, e mögött pedig komoly ideológiai viták álltak. Annak a véleményének adott hangot, hogy létezik világnézetileg semleges oktatás, ami azt jelenti, hogy az iskola teret ad sokféle ideológiának, de maga az iskola nem áll egyik ideológia mellé sem.

Minisztersége eredményeként értékelte, hogy sikerült bevezetni a Nemzeti alaptantervet (Nat), ami előtt egy éven keresztül országszerte tartottak egyeztetéseket, vitákat. A Nat-tal a cél az volt, hogy a különböző típusú iskoláknak tartalmi szabályozást adjanak - tette hozzá. Közölte: az internet világának közoktatásba való bevezetését is ők kezdeményezték.

Fodor Gábor azt mondta, hogy a jelenlegi centralizáció a közoktatásban az egyik legnagyobb hiba, amit nem lett volna szabad végrehajtani.

Magyar Bálint, 1996-1998 és 2002-2006 közötti oktatási miniszter úgy látja: az államnak finanszíroznia kell a hitoktatást, de annak értékelése ne kerüljön be a bizonyítványba, illetve ne legyenek ezek az órák az órarendbe beépítve. Az 1990-1994 közötti kormánnyal folytatott vita arról szólt, hogy benne legyen-e a tantervben a hitoktatás - világította meg.

Hangsúlyozta: a Nat nem az ismeretek felsorolása, hanem a kompetenciák meghatározása kell, hogy legyen. A mostani kormány intézkedései között negatívan említette egyebek mellett a tankötelezettség korhatárának 18 évről 16-ra való csökkentését, a minőségi bérpótlék eltörlését, és azt, hogy le akarják szorítani az érettségizettek arányát mintegy 50 százalékra, a mostani 70-ről.

Hiller István, a második Gyurcsány-, illetve a Bajnai-kormány oktatási és kulturális minisztere szerint rossz megoldás, hogy az egészségügy, a sport és a szociálpolitika ügyeit ugyanabból a minisztériumból irányítják, ami miatt "lobbiérdekek ütköznek", s ez "nem tesz jót a tárcának".

Véleménye szerint államilag finanszírozott, szabadon választható tantárgynak kell lennie a hitoktatásnak. Felháborítónak nevezte azt, hogy amikor a tanárok aláírták új munkaszerződéseiket a tanév elején, automatikusan felvették őket a Nemzeti Pedagógus Karba, anélkül, hogy erről megkérdezték volna őket.

Mint mondta, meg kell tartani "technikaként" a tanárok központi bérezését, amit a második Orbán-kormány bevezetett, azzal azonban vitatkozott, hogy a kötelezőn felül többet dolgozó tanárok nem kapnak megfelelő plusz juttatást.

Megemlítette, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot kormányra kerülésük esetén megszüntetnék "egy megfelelő átmenet után", mert szerinte nem egy országos központból kell megoldani a köznevelés minden problémáját.

Mendrey László, a PDSZ elnöke közölte: november 26-án lesz szakszervezetük 25 éves, amire rendezvénysorozattal készülnek, és ez az értekezlet ennek az első eseménye. Beszámolt arról, hogy a héten mondták le az értekezleten való részvételt Pokorni Zoltán, Réthelyi Miklós, Pálinkás József korábbi közoktatást is felügyelő miniszterek.

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1