„Az oktatás kiterjesztése nélkül nincs gazdasági növekedés” – mondta Sándorné dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) rektora az Innováció és felsőoktatás című konferencián november 7-én. Az eseményen többek között szó esett a korai felsőoktatási intézményekről, a társadalom újraépítéséről, valamint a start upokról.

Megnyitóbeszédében Sándorné dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora kiemelte: a mai napot 1993-ban nyilvánították a tudomány ünnepévé, ugyanis november 7-én ajánlotta fel Széchenyi István a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására birtokainak egyévi jövedelmét. „Később ebből az egy napból egy hét, majd egy egész hónap lett” – tette hozzá a rektor, aki megjegyezte: a BGF több mint 150 éve, 1857-ben alakult, mely így a második legidősebb üzleti főiskola Európában.

Mikko Kosonen, a SITRA, azaz a Finn Innovációs Alap elnöke előadásában hangsúlyozta: akárcsak a többi nép, a finnek is számos megatrendnek vannak kitéve, amelyek próbára teszik a finn társadalmat, és amelyekkel nap mint nap meg kell küzdeniük. „A legnagyobb kihívás számunkra úgy emelni a társadalom életszínvonalát, hogy csökkentjük a természetes erőforrások felhasználását, ugyanakkor nem veszítjük el gazdasági hatalmunkat” – mondta az elnök. A szociális innováció egyértelműen mozgatórugója a gazdasági fejlődésnek, utóbbi csak akkor lehet eredményes, ha a társadalomban is változás megy végbe. Ugyanis – fogalmazott Mikko Kosonen – minden fejlődés középpontjába az embert kell állítani. Számos technológiai lehetőség kínálkozik, de ezek hatékony felhasználásához a civil társadalom, a magán- és a közszféra együttműködésére van szükség. „A célunk az, hogy a jóléti társadalmak között vezető szerepet töltsünk be. Ezen dolgozik a SITRA” – mondta az elnök.

Sándorné dr. Kriszt Éva a felsőoktatás történetéről, funkciójáról és új formáiról tartott előadást, melynek kezdetén – visszatekintve a múltba – a legrégebbi egyetemeket sorolta fel: az 1088-ban alapított bolognait, az 1170-es párizsit, az 1222-es padovait és a pécsit, azaz az első magyar egyetemet, melyet 1367-ben alapított Nagy Lajos, ám a 15. században megszűnt. „Ezeket ismerjük, azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni például az i.e. 258-ban létrehozott Nandzsingi egyetemről, a 859-ben alapított marokkóiról vagy a 988-as kairói egyetemről” – tette hozzá a rektor. Sándorné dr. Kriszt Éva a felsőoktatás funkciójaként jelölte meg az oktatást, a kutatást, illetve a társadalmi igényekre történő válaszadást. „A korai egyetemek főként az elméleti tudományra koncentráltak, így tehát nem régóta létezik gyakorlatorientált képzés” – mondta a rektor. A felsőoktatási intézmények közül a BGF élen jár e területen, ugyanis csaknem 900 hazai és nemzetközi vállalattal kötött megállapodást, a legfrissebb ezek közül az indonéziai, a malajziai és a szingapúri. „Azért is fontosak ezek az együttműködések, mert az oktatás kiterjesztése nélkül nincs gazdasági növekedés” – hangsúlyozta Sándorné dr. Kriszt Éva. A jövőt tekintve kiemelte: új formái jelennek meg a felsőoktatásnak – mint például az élethosszig tartó tanulás vagy a duális képzés –, melyek egyre fontosabbá válnak mind a vállalati, mind az oktatási szféra számára.

Dr. László Ervin akadémikus, a Budapest Klub Alapítvány elnöke előadásban arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenképpen szükség van innovációra, hiszen új helyzet előtt állunk, saját magunkat veszélyeztetjük, ha nem változtatunk, ha nem kezdünk el másképp élni, gondolkodni, ha nem rendezzük meg máshogyan a társadalmat. „Olyan energiát kell használnunk, amely nem véges, és nincs káros hatása ránk nézve – mint például a szél vagy a nap –, azaz nem fosszilis energia” – tette hozzá a professzor. Ezt az energiát úgy kell felhasználni, a természet kincseit úgy kell kiaknázni, hogy újra lehessen termelni. „Vagy megoldjuk ezt a kérdést, vagy olyan problémákkal kell szembenéznünk, amelyeket már nem lehet orvosolni” – zárta előadását dr. László Ervin.

Dr. Deák Csaba, a Nemzeti Innovációs Hivatal stratégiai elnökhelyettese prezentációjában elmondta: a kormány 2013 nyarán fogadta el a kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiát, amely rögzíti, hogy 2014 és 2020 között 708 milliárd forintot fordíthat az ország erre a területre. Ezen belül külön figyelmet kell fordítani a start-upokra, ugyanis ezeké a jövő. „Olyan vállalkozásokról beszélünk, amelyeket nem tőkével, inkább tudással indítanak el, és a lokális helyett a globális piacot célozzák meg” – magyarázta az elnökhelyettes. Hozzátette: e cégek tulajdonosai fiatal vállalkozók, de nem a 18-22 éves korosztályra kell gondolni, inkább a 30-40 évesekre, akiknek már van munkatapasztalatuk. Ők nemcsak saját munkahelyüket teremtik meg, de korosztályukét is. A start-upokból nőttek ki a legnagyobb világcégek, mint például a Google, amelyet két stanfordi PhD-hallgató alapított, tehát – fogalmazott dr. Deák Csaba – a felsőoktatási intézmények a magvai e világvállalatoknak. Annak érdekében, hogy minél több start up jöjjön létre, fontos, hogy adó- és járulékkedvezménnyel, az adminisztrációs terhek csökkentésével, illetve a szellemi tulajdonjogok védelmével segítsék ezeket a vállalkozásokat, valamint az oktatást és a képzést is ezen irányba kellene mozgósítani.

{module Forrás: edupress|none}