Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke szerint a PISA-felmérés mostani adatai nem igazolhatják a változtatásokat, és azokat a véleményeket is helyére kell tenni amelyek megfélemlített tanárokról szólnak. Ezt az Új Katedra című oktatási szaklap internetes honlapján megjelent interjúban mondta Pokorni Zoltán, ahol arról is beszélt, hogy megspórolhatták volna az elmúlt két év gigantikus erőfeszítéseit, és jobb eredményt tudtak volna elérni, ha a nagy önkormányzatokat békén hagyják, és a kicsiket megsegítik.

 

Pokorni Zoltán szerint tévednek, akik „ugye megmondtam!” felkiáltással a PISA 2012 adataival igyekeznek igazolni döntéseiket, de azoknak sincs igazuk, akik a jelenlegi oktatási vezetés nyakába akarják varrni a kudarcot. A tények makacs dolgok, és mivel több évre előre a többség nem képes megjósolni egy majdani mérés eredményeit, a mostani adatok nem igazolhatják a változtatásokat. Ugyanígy tény az is, hogy a változtatások később történtek, mint a PISA 2012 adatfelvétele, azaz a mérés eredményében ezeknek a változtatásoknak a hatása még nem jelenhetett meg – fejtette ki.

Hozzátette: a sok esetben felmenő rendszerben bevezetett intézkedések hatásairól majd egy későbbi, a 2015-ös vagy a 2018-as adatfelvétel adhat releváns képet. Kellő távolságtartással kell tehát kezelni azokat az elkapkodott nyilatkozatokat, amelyek a szöveges értékelés kötelező bevezetésének vagy éppen az évismétlés szabályainak rövidtávon az oktatás eredményességét alapjaiban meghatározó voltáról értekeznek. De azokat a kommentárokat is helyre kell tenni, amelyek megfélemlített tanárokról szólnak, vagy még be sem vezetett intézkedéseknek tulajdonítják a teljesítményromlást.

Kiemelte: a jelentés azon országok közé sorolja Magyarországot, amelyek az első, 2000-ben történt adatfelvétel óta javítottak eredményeiken. Nem lehet biztosan tudni, hogy a mostani adatok egy megtorpanást vagy trendfordulót jeleznek, de komolyan kell vennünk őket – állapította meg.

Van még hová fejlődnie a rendszernek

Pokorni Zoltán szólt arról is, hogy a szakiskolai képzés átalakítását illetően borúlátó. A PISA-eredmények hosszú ideje jelzik, hogy a magyar diákok nagyjából ötöde a legrosszabbul teljesítők sávjába tartozik. Ez a magas arány a most nyilvánosságra került adatok szerint még emelkedett is. Márpedig ismert, hogy az alulteljesítő gyerekek kerülnek be a szakiskolai képzésbe, alacsony ismeretszinttel, és még meglévő tudásukat is csak nagyon alacsony szinten tudják használni. Ezek között az adottságok között indult az új rendszer, amelyben minimálisra csökkent a közismereti képzés, ez pedig nagyon gyorsan krízishelyzethez vezethet.

Pokorni arról is beszélt, hogy szerinte számos jó reformintézkedés történt az oktatási rendszerben, így például a közösségi munka bevezetése, de vannak olyan lépések is, amelyekben az irány jó, de az alkalmazott megoldások nem, mint az életpálya-modell, illetve a fenntartás teljes államosítása és az uniformizálás esetében. Általánosságban a közoktatás megújításával sem elégedett, mivel szerinte ha egyszerűen megsegítették volna a kisebb önkormányzatokat és emellett magukra a problémákra koncentráltak volna, a teljes reformot egyszerűbben le lehetett volna folytatni ugyanannyi pénzből.

{module Forrás: edupress|none}