Mint minden évben, idén is meglehetősen vegyes képet mutat a tandíj mértéke a különféle képzések és intézmények esetén – a legdrágábbak természetesen az orvosi, gyógyszerészi képzések, amelyekért a sokszorosát is fizethetjük egy jogász vagy gazdaság-menedzsment képzés árának. A legdrágább szakon idén 1,35 millió forintot kell fizetni, míg a népszerű képzések átlagosan 150-300 ezer forintba kerülnek.

Nem meglepő, hogy az egyik legnagyobb beruházást továbbra is azoknak kell vállalniuk, akik fogorvosnak szeretnének tanulni. A szak már az elmúlt években is rendesen a legdrágábbak között kapott helyet, és idén sincs ez másképp. A szegedi és debreceni tudományegyetemeken az ötéves osztatlan képzés már félévenként 950 ezer forintból is kijön, Pécsen azonban már 1 millió 50 ezer forintot kell fizetni. A legtöbbet akkor kell félretenni a tandíjra, ha valaki a budapesti Semmelweis Egyetemre akar járni, itt ugyanis a fogászok képzése 1,35 millió forint szemeszterenként.

Az orvosok, művészek is megfizetnek a tanulásért

Nem sokkal olcsóbb az általános orvosi képzés sem – ahogyan tavaly is, a vidéki tudományegyetemeken most is 950 ezer forintért tanulhatunk egy félévet, míg a Semmelweis ebben az esetben is valamennyivel drágább, 1 millió 20 ezer forintot kérnek egy évben kétszer. A dobogó harmadik fokán is ők állnak gyógyszerészi képzésükkel, amely Budapesten 800 ezer, a vidéki tudományegyetemeken pedig 750 ezer forintba kerül.

Nem sokkal kisebb a fizetendő összeg akkor sem, ha az orvoslás helyett inkább a művészetet választanánk. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem képzései ugyanis egy kivétellel 700 ezer forintért elérhetőek szemeszterenként. Ennél valamivel olcsóbb a Magyar Képzőművészeti Egyetem, ahol 500 ezer forintból is kijön egy félév.

Általában 300 ezer a plafon

Azok a képzések, melyekre a legtöbben jelentkeznek minden évben ezeknek csak töredékébe kerülnek. A gazdálkodás és menedzsment képzések közül például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemé a legtöbbe kerülő, kereken 300 ezer forintért félévenként, a Budapesti Corvinus Egyetemen a turizmus-vendéglátás elvégzése 295 ezer forintot vesz ki a hallgatók zsebéből. Aki jogászoknak tanulna, az az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán találja meg a legdrágább ilyen szakot, ahol 260 ezer forint a féléves tandíj.

A diákok körében legnépszerűbb, államilag már nem támogatott szakokon a tandíj átlagosan 150-300 ezer forint körül alakul. Aki például kommunikáció és médiatudományt tanulna, a legdrágább szakon 279 ezer forintot fizethet, a nemzetközi gazdálkodásért pedig legfeljebb 300 ezret kérnek el. A nemzetközi tanulmányok a legköltségesebb helyen 280 ezerbe kerül szemeszterenként.

Túl drága a tengeren túl

Bár több szempontból sem éppen sportszerű a magyar intézményeket az amerikai és angol vezető egyetemekkel párba állítani, érdekes lehet megnézni, itt mennyit kell a hallgatóknak fizetniük.

A világ tizedik legdrágább egyeteme jelenleg a Chicagói Egyetem, itt a diákoknak évente 57711 dollárt, átszámítva mintegy 13 millió forintot kell fizetniük. Ez a legdrágább magyar képzésekért fizetett összegek mintegy ötszöröse. Nagyjából ugyanennyit fizetnek a baltimore-i John Hopkins Egyetem diákjai is, akik jellemzően természettudományos tanulmányokat folytatnak az intézményben.

Világviszonylatban negyedik helyen áll a szinte mindenki által ismert New York-i Columbia Egyetem, ahol az éves tandíj forintban számolva majdnem 11,2 millió forintra rúg, bár néhány évvel ezelőtt ennél mintegy kétmillió forinttal többe került ide járni. A világ legdrágább felsőoktatási intézménye ugyanakkor az ugyancsak New York államban található Sarah Lawrence College. Ez egy magán művészeti iskola, ahol a diákok kis csoportokban, egyéni tanrendeket követve sajátíthatják el a szakma csínját-bínját. Aki itt akar tanulni, annak igen mélyen a zsebébe kell nyúlnia, a tandíj ugyanis évente több mint 61 ezer dollárra (13,7 millió forint) rúg.

Ingyen oktatás márpedig van

Az amerikai átlagtandíj ugyanakkor 28500 forint körül alakul, azaz a tengerentúlon egy átlagos szemeszterért megközelítőleg 6,4 millió forintot kérnek el a felsőoktatási intézmények. A legolcsóbb magánkézben lévő amerikai egyetem a Kentucky állambeli Berea Főiskola, ahol egy évben alig több mint ezer dollárt, körülbelül 240 ezer forintot kell a hallgatóknak fizetniük.

A legjobban akkor jár a diplomára vágyó diák, ha Finnországban vagy Dániában iratkozik be egyetemre, ezekben az országokban ugyanis teljesen ingyenes a felsőoktatás. Hasonló a helyzet Norvégiában is, bár itt akadnak olyan szakok, amelyeken akár 20 ezer forintot is ki kell fizetni egy félévért, az európai kontinens tehát ilyen szempontból jobb helynek számít, mint az észak-amerikai.

{module Forrás: edupress|none}