„Nekünk, magyaroknak nagyon fontos, hogy ne hagyjunk elkallódni egyetlen tehetséget sem, hiszen ez az, amelynek révén Magyarország szárnyalhat” – mondta el Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által alapított Nemzeti Tehetség Program sajtótájékoztatóján február 25-én.

Az államtitkár kiemelte: a tavalyi évben majdnem 350 ezren ajánlották fel adójuk egy százalékát, 1,3 milliárd forintot, amely a tehetség program legfontosabb és legmegbízhatóbb anyagi forrása.

A Nemzeti Tehetség Program célja a tehetséges fiatalok és az őket segítő mesterek közös munkájának elősegítése. Az OFI mint a Nemzeti Tehetség Program szakmai irányítását ellátó szervezet fő célkitűzése, hogy egyetlen tehetség se vesszen el, mindenki kapja meg azt a támogatást, amelyre szüksége van. Ennek érdekében az OFI 2013-ban megalapította az Év Talentuma-díjat, melyet három kategóriában osztott ki a legkiválóbb diáktehetségek között.

Hoffmann Rózsa elmondta 2008-ban indult a Nemzeti Tehetség Program, amelyre egy országgyűlési határozatban húsz évig vállalt elkötelezettséget a kormány. A program gondozói kétévente beszámolóval tartoznak az országgyűlésnek ezzel is bemutatva ennek a fontosságát. Az államtitkár kifejtette: a Nemzeti Tehetség Programnak több kiemelt területe van, például a hagyományok őrzése és folytatása, a tehetséggondozás, a határon inneni- és túli tehetségek felkarolása, a tehetséggondozásban részt vevő nevelőtanárok méltó elismerése, egy olyan tehetségbarát társadalom építése, ahol a tehetségeket valóban értékként becsülik. Fontos szempontnak tartja azt is, hogy az unió államaival megismertessék a tehetséggondozást és a magyar tehetségeket. Kiemelte, a tehetségprogram fontos mozzanata, hogy minden évben Talentum díjakat oszt ki.

„A tehetség nem csak kiemelkedő teljesítményt jelent, hanem óriási szorgalommal, elkötelezettséggel, kreativitással és motiváltsággal jár. A pedagógus dolga pedig az, hogy ezeket ébren tartsa a fiatal tehetségben” – tette hozzá Hoffmann Rózsa.

Az államtitkár kiemelte: a társadalom nagyon jól viszonyul a tehetséggondozáshoz. A tavalyi évben nagyon sokan, majdnem 350 ezren ajánlották fel adójuk egy százalékát, 1,3 milliárd forintot, amely a tehetség program legfontosabb és legmegbízhatóbb anyagi forrása. 2013-ban összesen 309 029 diák, valamint 23 268 pedagógus vett részt olyan versenyeken, amelyek a tehetséggondozást szolgálták.

Dr. Kaposi József, az OFI elmondta, hogy az intézetben működik a Nemzeti Tehetség Központ, mely két nagy területtel foglalkozik: az egyik a tehetségprogram végrehajtása, ahol több ezer pályázat feldolgozása és bírálása folyik. A másik terület pedig az Országos Tudományos Diákköri Konferencia, mely a felsőoktatás terén komoly tehetségfejlesztő tevékenység.

A főigazgató hozzátette: a Nemzeti Tehetség Programban változások voltak, tavaly ugyanis egy új díjjal, a Bonis Bona-díjjal már a tehetségsegítőket is támogatták. Az Év Talentuma-díj, amellyel a fiatal tehetségeket szeretnék megerősíteni, akik már 17-18 éves korukban kitűnnek társaik közül. Megjegyezte: a forrás kevesebb, de jó elosztással továbbra is tudják támogatni a versenyeket.

A sajtótájékoztató egyik vendége, Gubik Petra színművésznő elmondta: gyerekkora óta tudja, hogy színész szeretni lenni. Szerinte egy gyereknek már az óvodában is észrevehetők a plusz tulajdonságai. „Minden eredmény a tanáraimnak köszönhető, akik ott álltak mellettem és lelket öntöttek belém.” Úgy véli, követni kell azt a belső hangot, amelyet az ember már gyerekkorában hall, és ha megvan az adottsága, akkor fejleszteni kell. Kiemelte: reggeltől estig a zeneiskolában ült, és koncerteket hallgatott, majd eldöntötte, hogy lesz egy saját zenekara.

Benedek Tibor, a férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya emlékezett: egy évvel ezelőtt ugyanitt ült, akkor még kezdő szövetségi kapitányként, most azonban már egy világbajnok -csapat szövetségi kapitányaként foglal helyet az asztalnál. Hozzátette: folyamatosan figyelni kell a tehetségekre, és nem szabad hagyni, hogy elvesszenek különböző nehézségek miatt. Mint mondta: sikeresnek értékeli az elmúlt évét, hiszen igyekeztek figyelni arra, hogy minden egyes tehetség lehetőséget kapjon. „Nem mindenkinek garantált, hogy bekerül a válogatottba, de a válogatottan kívül is lehet jó első osztályú játékos” – tette hozzá.

Horváth Gyula, egyetemi adjunktus, a Masat-1 projektmenedzsere elmondta: sűrű volt az elmúlt év, ugyanis még mindig üzemel Magyarország első műholdja túl a tízezredik körén, amelynek meg kellett újítani földi állomását, valamint a szoftvertechnológiai hátterét kellett frissíteni. Hozzátette: folyamatosan törekszenek a Masat-2 megalapozására, amely kis lépés az ország és a csapat számára is. „Úgy gondolom, ez igen fontos és meghatározó lépés ahhoz, hogy sikereket érjünk el a világűrben” – mondta el, megjegyezve: céljuk, hogy szolgáltatás alapú műholdflottát biztosítsanak Magyarországnak.

{module Forrás: edupress|none}