Főorvos és professzor beszél a D-vitaminról

A Semmelweis Egyetem professzora és főorvosa egy rádióműsorban számos érdekességet mondott a D-vitamin hatásával kapcsolatban. Összefoglaltuk ezek lényegét.

Április 5-én, szombaton a Kossuth Rádió A tudomány hangjai című műsorában a D-vitaminnal is foglalkoztak. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókról két neves orvos, Lakatos Péter és Takács István is beszélt. Mindketten a Semmelweis Egyetem I. számú belgyógyászati klinikáján dolgoznak. Lakatos Péter professzorként, Takács István belgyógyász főorvosként.

Pontokba szedve összegyűjtöttük, hogy milyen, D-vitaminnal kapcsolatos érdekességekről beszélt a két orvos. Különösen az utolsó pont lesz elgondolkodtató.

  • Tavaszra a magyarok D-vitamin raktárai teljesen kiürülnek. Egy közelmúltbeli felmérés szerint tél végére a hazai lakosság 92 százaléka szenved ennek a vitaminnak a hiányban.
  • A magyarországinál jóval alacsonyabb a napsütéses órák száma Norvégiában, mégis ott kevésbé jellemző a D-vitamin hiány. Ennek oka az, hogy a norvégok minden egyes nap fogyasztanak valamilyen halételt, ráadásul azon belül olyanokat, amelyek húsában, illetve zsírjában rendkívül magas a D-vitamin aránya.
  • Magyarországon a hagyományos étrenden belül a máj és a tojás a legmagasabb D-vitamin tartalmú étel, de ezekből sem fogyaszt a lakosság annyit, hogy abból a téli időszakban pótolni lehessen ezt a vitamint.
  • Az átlagos magyar étrend napi 80 Nemzetközi Egység (NE) D-vitamint tartalmaz, miközben a szükséglet 2000-3000 NE lenne.
  • Nálunk tehát pusztán az étrendből nehezen pótolható ez vitamin. Napfény, vagy táplálékkiegészítő szükséges hozzá.
  • A D-vitamin igazából nem is vitamin, hanem egy hormon előanyaga. Amikor a gyermekkori csontlágyulás gyógyítása kapcsán a csukamájolajból kivonva felismerték a hatását, párhuzamosan sok vitamint is felfedeztek, így egyszerűbb volt ráaggatni a “vitamin” jelzőt, holott semmi köze a vitaminokhoz.
  • Más vitaminokból – sem a zsírban, sem a vízben oldódókból – normális táplálkozás esetén nem szokott kialakulni hiány, egyedül a D-vitamin problémás ilyen szempontból.
  • A C-vitamin szedése nem előzi meg és nem gyógyítja a megfázást. Ami segít megelőzni a felső légúti hurutokat az sokkal inkább a D-vitamin.
  • A D-vitamin a szervezetben hormonná alakul. Gének ezreinek az átíródását szabályozza.
  • Az UV-B sugárzásból az emberi bőr képes D-vitamint előállítani. A nyári időszakban már 10-30 perc napon való tartózkodás is elég úgy, hogy a teljes test 10-15 százalékát érje napsütés.
  • Azonban októbertől márciusig Magyarország területén még azok sem tudnak elegendő D-vitamint gyűjteni, akik a szabadban tartózkodnak.
  • A nyári strandolás is csak átmenetileg oldja meg a D-vitamin ellátottságot. Viszont ilyenkor sokan leégnek, ami a bőrrákra hajlamosít. Ezért inkább az egész éves folyamatos ellátottságra kell törekedni, a “kampányszerű” D-vitamin gyűjtés nem vezet eredményre.
  • Október környékén mindenképpen el kell kezdeni a vitamin pótlását és március végéig ajánlott folytatni. Amennyiben valaki az ezen kívüli időszakban is keveset találkozik napfénnyel, annak egész évben ajánlott a D-vitamin szedése.
  • Ennek a vitaminnak a felezési ideje a szervezetben 6 hét, tehát viszonylag hamar kiürül a szervezetből.
  • Megfelelő D-vitamin ellátottsággal számos betegség megelőzhető lenne: autoimmun-betegségek, fertőzéses megbetegedések, influenza, TBC, magas vérnyomás, emlőtumor, vastagbéldaganatok, szklerózis multiplex, idő előtti elbutulás, csökkenti az érelmeszesedés kockázatát.
  • A D-vitamin hiánynak leginkább a terhes nők vannak kitéve. Ez azért problémás, mert amennyiben az anya hiányt szenved ebből, akkor a magzat sem jut elegendő vitaminhoz.
  • A felnőttkori betegségek kockázatát is növeli a gyermekkori D-vitamin hiány. Különösen az 1-es típusú cukorbetegség kockázatában van nagy szerepe, amit egy finn kutatás igazolt. (Felnőttként nem lettek cukorbetegek azok, akik egy program keretében csecsemőkorukban jelentős vitamin-pótlásban részesültek).
  • Magyarországon a teljes populáció D-vitaminnal történő ellátása évi 10-15 milliárd forintba kerülne. Cserébe az egészségügyi kiadások évente 200 milliárd forinttal csökkenhetnének. A halálozás legalább öt százalékkal esne vissza, s nem mellesleg az életminőség is jelentősen javulna.

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1