Miért nyúl valaki az érzelmi zsarolás módszeréhez? Mit akarnak elérni az érzelmi zsarolók? Milyen technikákat használnak? Hogyan lehet kivédeni a zsarolást? Légy szemfüles, könnyen lehet, hogy téged is az érzelmeiden keresztül próbálnak befolyásolni.

Kik szoktak élni az érzelmi zsarolással?

Az érzelmi zsarolásról azt szokták mondani, hogy ez a nők fegyvere, de az az igazság, hogy a férfiak is legalább olyan gyakran élnek vele. Nemtől függetlenül bárki használja, sőt az is lehet, hogy te magad is, csak még nem vetted észre.

Annyira finoman tudjuk a másik érzéseit befolyásolni, hogy szinte észre sem vesszük. Vannak olyanok, akik annyira félnek az elutasítástól, hogy ezzel az eszközzel manipulálják kapcsolatait. Bűntudatot vagy szánalmat kelt a másikban, ezzel veszi rá, hogy cselekedjen.

Akik érzelmileg befolyásolják a másikat, azok már valószínűleg kisgyermekkorban megtanulták ezt a technikát, valószínűleg családtagjaiktól, nagyon közeli ismerősöktől.

Az érzelmi zsarolás eszközei

Mivel nagyon változékony a felhasználása, ezért nagyon sokféle technika van, amit egy zsaroló használhat. Az érzelmi zsarolás csapdájába pedig nagyon könnyen beleeshetünk, ha nem vagyunk biztosak magunkban, sőt ezzel az eszközzel az önbizalmunkat is egyre jobban alááshatja ismerősünk.

A zsarolás lehet passzív: Ekkor az érzelmi zsaroló makacsul hallgat. Érzeteti, hogy partnere fájdalmat okozott, de nem mondja. Ilyenkor van az, hogy a pár egyik tagja nem szól a másikhoz. A cselekvés hátterében az áll, hogy „megsértettél, és ezt most visszaadom”. Ha nem kommunikálunk, azzal is közvetítünk érzéseket és ezzel az érzelmi zsaroló is tisztában van. Azt szeretné elérni, hogy a másik legalább olyan kellemetlenül érezze magát, mint ő, és kérjen tőle bocsánatot. Tehát kommunikációja nem nyílt. Nem áll oda őszintén, és nem mondja azt, hogy „megbántottál, ez fájt, és dolgozzunk azon, hogy ez megváltozzon”, hanem kerülő utas megoldást választ.

Van úgy, hogy a zsaroló elhiteti velünk, hogy csak neki van igaza, mi vagyunk a rosszak, nincs jogunk máshogyan gondolkodni. Ha nem bízunk eléggé magunkban, akkor könnyen elbizonytalanodhatunk és csak később kapunk észbe, hogy hoppá nem is volt igaza.

Tipikus az is érzelmi zsarolás, ha érzelmi nyomást helyez valaki a másikra. Azaz például olyan mondatokat, mond, hogy „ha nem csinálod, meg ezt vagy azt, elhagylak…”, „ha nem fekszel le velem, akkor szakítunk…”. Sajnos sokszor hallok olyasmit is, hogy „abba betegedtem bele, hogy XY ezt meg ezt csinálta.” Ha neked mondják az üzenet, azonnal világos: te ne tedd, mert akár bele is halhat. De aki egy kicsit is elgondolkozik a hallottakon, azonnal világossá válik, hogy ez így nem igaz.

A zsaroló pont a félelmünket piszkálja meg. Fontos a kapcsolat, természetesen kétségbeesünk, ha azzal fenyegetőznek, hogy elhagynak. De ha valaki biztos önmagában, az érzéseiben, akkor ezek a fenyegetések éppen az ellenkezőjét váltják ki.

A behódolást, mint érzelmi manipuláció eszközét a legnehezebb észrevenni. Ekkor ugyanis a személy magát szerencsétlennek állítja be, mint aki valaki mástól függ. Ez elsőre még hízelgő is lehet, de hosszú távon kiderül a turpisság. Ilyenkor olyan tipikus mondatokat hallhatsz, mint „te annyira jó vagy a főzésben, te tudod a legjobban csinálni…”. „nekem nem megy a matek, bezzeg te mindig olyan jó jegyeket kapsz…” aztán már rólad másolja a dolgozatot.

A passzív agresszív kommunikációról már korábban is írtunk. a passzív agresszív ember sem nyíltan kér, hanem utalással és bűntudatkeltéssel manipulál. Például, ha egy pohár vízre van szüksége, úgy fogalmazza meg, hogy „valaki igazán önthetne már vizet a poharamba”.

Mit tegyünk, ha felismertük a jelenséget?

  • A felismerés a legelső és legnehezebb lépés. Abból érezhetjük, hogy nyomás alatt vagyunk, bűntudatunk van, már megint vigasztalni kell a másikat, önértékelésünk csorbult.
  • A zsaroláshoz két ember kell. Ha nincs kit zsarolni, ha nem működik a módszer, akkor felhagy vele a személy, vagy ami még valószínűbb, megszakad a kapcsolat, ha nem változtat a kommunikációján.
  • A saját kommunikációnkon kell változtatni. Ez fontos! Ha észrevesszük, hogy a másik érzelmileg manipulál, azzal nem érünk semmit, ha ezt a fejéhez vágjuk. Ez ugyanúgy egy játszma része.

Hogyan reagáljunk ilyen helyzetekben?

  • Nyugodtan kérjünk szünetet, ezzel kilépünk a szituációból.
  • Ne védekezzünk, „ igen, de én….” kezdetű mondatokkal csak belemegyünk a játékába.
  • Elviccelhetjük.
  • De a legfontosabb, hogy nyíltan kell kommunikálni, közöljük az érzéseinket, ne féljünk nyíltan kérni.
  • Segít a kommunikációban, ha megpróbáljuk megérteni a másikat, hogy igazából mire van szüksége. Hiszen partnerünk sem biztos, hogy tisztában van vele, hogy most éppen az érzelmeinkre szeretett volna hatni.