A közösségi munka: anyagi érdek nélküli örömforrás

Lehet-e társadalmi igény ma Magyarországon a közösségi szolgálat? Mi motiválja a fiatalokat, hogy önkéntes munkával segítsék a rászorulókat?

Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2014. szeptember 26-án rendezett témanapja, melyen az iskolai közösségi szolgálat megvalósításában érintett pedagógusok, fogadóintézmények és diákok vettek részt, és a Segítő Diák 2014 címmel kiírt pályázat díjait is kiosztották. A programon elhangzott: a közösségi szolgálat egyik célja, hogy észrevedd: melletted van az az ember, akinek szüksége van a segítségre.

A résztvevőket Rubovszky Rita, a témanap helyszínét nyújtó Patrona Hungariae Gimnázium igazgatója köszöntötte, majd átadta a szót dr. Bodó Márton témavezetőnek, aki feltette a kérdést: Lehet-e társadalmi igény ma Magyarországon a közösségi szolgálat? A választ egy kerekasztal-beszélgetés keretében Ruboszky Rita igazgató, Kövesdy Katalin a Cseppkő Óvoda igazgatója, Hutai László, a Karinthy Frigyes Gimnázium igazgatója, Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója, Szitó Imre pszichológus és Schöffeh Rebeka, középiskolai diák fejtette ki.

Hutai László válaszában kiemelte: a Karinthy Frigyes Gimnáziumban már évek óta, a kötelező 50 óra bevezetése előtt is működött közösségi szolgálat. A KEKSz: Kreativitás-Erőbedobás-Közösségépítés-Szolgálatot éppen azért hozták létre, mert úgy érezték, van rá közösségi igény – egyrészt a tanulók, másrészt a fogadó intézmények oldaláról. A diákok idősek otthonában, kórházban segítenek, például rendben tartják az udvart, de nagyon szeretnek a kutyamenhelyen is dolgozni, ahol sétálni viszik az állatokat.

A kortársak véleménye és a felnőtt példaképek is motiválhatják a tanulókat

Hutai László arról is beszélt: természetesen nem minden diák egyforma lelkesedéssel indul neki az önkéntes munkának, de az előzetes félelmeket és az ellenállást le lehet győzni a közösség erejével. A gimnázium például a legjobban teljesítő osztályokat szabadnappal és az iskolabusz használatával ösztönzi, emellett a leglelkesebb diákokból szerveződött a KEKSz mesterek csoportja, akik az új tanulóknak mesélnek a közösségi szolgálat során szerzett tapasztalataikról, élményeikről. A kortárs kapcsolatok pedig hitelesebbek a gyermekek szemében, mintha az iskola igazgatója, vagy tanárai győzködnék a diákokat a közösségi munka hasznosságáról.

Rubovszky Rita a felnőtt példaképek jelentőségét emelte ki a közösségi szolgálat megítélésében. Elmondta: vannak országok, ahol divatos az önkéntesség, és látnak mintákat a gyerekek. Nagyon fontos, hogy a közösségi szolgálatot hogyan reagálja le a szülő és a nevelő. A nonverbális kommunikáció, az arcokon látott érzelmek ebből a szempontból több üzenetet hordoznak magukban, mint a szavak. Ha a diák azt tapasztalja, hogy a szülők és nevelők is örömmel vesznek részt az önkéntes tevékenységekben, akkor az a diáknak is fontos lesz. Ha ez elmarad, akkor az 50 óra csak kötelező rossz lesz, amin túl kell esni.

Az igazgatónő arra is felhívta a figyelmet: nem jó, ha a közösségi szolgálat úgy kerül be a köztudatba, hogy csak a menhelyeken, kórházakban való munkát, a hajléktalanok, betegek segítését jelenti. Az is célja, hogy észrevegyük, ha a szomszédunkban, mellettünk van az az ember, akinek szüksége van a segítségre.

Kövesdy Katalin elmondta, az óvodába érkező közösségi szolgálatos diákokkal beszélgetve azt tapasztalja, 70 százalékuk úgy jön, hogy az 50 órát csak le akarja tudni. Szerencsére azonban a többségük már nem így távozik, és a pozitív élmények, hozzáállás kialakítása nagy részben a fogadóintézményen múlik. A pedagógus és a civil társadalom egyik legfontosabb feladata, a társadalmi érzékenyítés elősegítése, a fiatalok segítése abban, hogy megérezzék az önkéntesség ízét, és rájöjjenek: a közösségi munka anyagi érdek nélküli örömforrás.

Szitó Imre megfogalmazta: míg az iskola kognitív képességeket fejleszt, addig a közösségi szolgálat szociális és érzelmi intelligenciát. A fiatal diákok életében fontos a kapcsolatépítés, és az is, hogy minél több felelős beosztású társadalmi szereplővel találkozhassanak.

Orbán Balázs a Századvég Alapítvány kutatási eredményeiről beszélt. Elmondta: ez évben készült el egy nagyszabású felmérésük, melyből kiderül, hogy a magyarok egyharmada végez önkéntes munkát. Az ok, amire a másik kétharmad hivatkozik, hogy maguk is támogatásra szorulnak, illetve nincs idejük segíteni. Az önkéntesek száma azonban nem csökken, ami azzal magyarázható, hogy aki egyszer közösségi szolgálatot végez, az általában folytatja, és ez legtöbbször belső motivációból ered. Az ember rájön, hogy az önkéntes munka belső örömforrást nyújt, és nem csak másoknak, de magának is segít vele.

Ezt erősítette meg Schöffeh Rebeka is, aki óvodás korú gyerekeket tanított kosárlabdázni, és olyan élményeket kapott a kicsiktől, melyek arra ösztönözték, hogy folytassa a munkát.

A kerekasztal-beszélgetés végén kérések is megfogalmazódtak az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatban. Kövesdy Katalin elmondta, gyakran úgy jönnek a diákok az intézményébe, hogy fogalmuk sincs, mi vár rájuk, ezért jó lenne, ha a fogadó intézményekről rövid bemutató készülhetne képekkel, videóval, ami megmutathatja a diákoknak és a szülőknek, milyen munkába kapcsolódhatnak be az adott intézményben. Rubovszky Rita és Hutai László pedig megfogalmazta: a koordinátoroknak rengeteg munkája, ideje fekszik a közösségi szolgálat szervezésében, ezért fontos volna, ha ebben segítséget kapnának, például órakedvezmény formájában.

Minél kisebb korban el kell kezdeni a társadalmi érzékenyítést

A témanap keretében átadták a Segítő Diák 2014 címmel kiírt pályázat díjait, melyet azzal a céllal hirdetett meg az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, hogy az iskolai közösségi szolgálat programjait megismerhessék az érintett intézmények, a diákok, a pedagógusok és a szülők.

„Nagyon fontos, hogy ne csak a középiskolai diákokra korlátozódjon a közösségi szolgálat, hanem minél szélesebb körbe kiterjeszthető legyen” – mondta el Kecskeméti Ildikó, család- és gyermekvédelem szakos pedagógus, aki délutáni sportfoglalkozást szervezett óvodások, középiskolások és fogyatékkal élők részvételével. „Három vegyes csoport alakult, mindegyikben több óvodással, középiskolással és fogyatékkal élő felnőttel. A közel két órás vetélkedőnek az érzékenyítés volt a célja, melybe azért vontam be óvodásokat is, mert nagyon fontos minél kisebb korban megmutatni a fogyatékkal élők világát. Azt, hogy nem kell tőlük félni, és nem szabad őket kitaszítani” - mondta el Kecskeméti Ildikó, aki az iskolai közösségi szolgálatban résztvevő pedagógusként kapta a díjat.

A tanulók közül díjat kapott többek között Ruzsa Dániel, Bartos Viktória, Schöffeh Rebeka, akik a győri Bercsényi Miklós Közlekedési és Sportiskolai Szakközépiskola és Szakiskola diákjai. Ők a közösségi szolgálat megvalósítását fotókon mutatták be. Ruzsa Dániel az árvízvédelemben nyújtott segítséget, Bartos Viktória a mozgássérült gyerekeknek rendezett sportnap lebonyolításában vett részt, Schöffeh Rebeka pedig óvodásokat tanít kosárlabdázni. „Az edzőm kért fel a feladatra, és mivel nagyon szeretem a gyerekeket, és jó velük lenni, azóta is járok heti rendszerességgel segíteni” – fogalmazta meg Rebeka.

A díjazott fogadóintézmények között volt a debreceni KÖZ-Pont Ifjúsági Egyesület, amelynek elnöke, Bálega János a díjazott programjukról mesélt. „A közprogramnak két része van, az egyik a Fuss a fényben sport és családi nap, amelyen fogyatékkal élők futnak egészségesekkel, és a cél, hogy a fogyatékkal élő és egészséges fiatalok találkozzanak, és együtt szórakozzanak. A másik a Hétköznapi angyalok, melynek keretében a fiatalok adományokat gyűjtenek, melyeket maguk visznek és adnak át a rászorulóknak, velük töltve egy napot” – fogalmazta meg Bálega János, aki a többi pályázóval együtt dr. Dobszay Ambrustól, a Tartalomfejlesztési és Módszertani Központ igazgatójától vehette át a díjat.

 

Forrás.edupress.hu

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1