„Egy autógyár milliárdokat költ a legjobb autó kikísérletezésére. Nekem a legnagyobb kincseim a gyerekeim, ezért szeretném, ha a nevelésükre

és az oktatásukra is milliárdokat költhetnénk. Bár milliárdjaink nincsenek, a Magyar Tudományos Akadémia a most meghirdetett pályázatával a gyerekek minél eredményesebb nevelésére törekszik” – fogalmazta meg Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke az október 16-ai sajtótájékoztatón, amelyen az iskolai tanulást segítő módszerek kutatására meghirdetett pályázatot mutatták be. A 2014-es pályázat nyertesei részletes kutatási koncepció kidolgozására kapnak támogatást, a kutatás megvalósításához szükséges forrásokat pedig egy következő pályázat keretében nyerhetik majd el. A tanórákon alkalmazott eredményes oktatási módszerek elemzésének és új eljárások fejlesztésének előkészítése céljából juthatnak támogatáshoz kutatócsoportok az MTA által meghirdetett szakmódszertani pályázaton, amely egyaránt célozza a hazai pedagógiai hagyományok tudományos vizsgálatát és újabb módszertanok kidolgozását.

Az oktatás módszertana óriási kutatási terület
Az MTA épületében tartott sajtótájékoztatót Lovász László, az MTA elnöke nyitotta meg. „Egy autógyár milliárdokat költ a legjobb autó kikísérletezésére. Nekem a legnagyobb kincseim a gyerekeim, ezért szeretném, ha a nevelésükre és oktatásukra is milliárdokat költhetnénk. Bár milliárdjaink nincsenek, a most meghirdetett pályázatával a Magyar Tudományos Akadémia a gyerekek minél eredményesebb nevelésére törekszik” – fogalmazta meg. Kiemelte: ahhoz, hogy egy-egy oktatási módszer hatásait meg tudjuk mondani, kísérletek és tudományos kutatás szükséges. Az oktatás szakmódszertana tehát óriási kutatási terület, melynek hosszú távú hatásai lesznek, és amelyen el kell indulnia Magyarországnak. Hozzátette: hazánkban a módszertani kutatás nem hagyományok nélküli. Olyan hungarikumokra lehet támaszkodni, mint például a Kodály-módszer, amely óriási kincsünk. Értékét úgy is ápolhatjuk, ha tudományos kutatások keretében vizsgáljuk hatásait. Zárásul megfogalmazta: az MTA célja a pályázattal az oktatás és a társadalom legégetőbb kérdéseit előremozdítani.

A kutatás és a gyakorlat szoros együttműködését várják a pályázatoktól
„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni” – kezdte előadását Szent-Györgyi Albertet idézve Csépe Valéria, akadémikus, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke, aki a pályázat céljairól és szükségességéről beszélt. Kifejtette: a pályázat azért időszerű, mert a tanulás változó környezete miatt a módszerek és azok hatásai is változnak. Emellett a hazai szakmódszertani kutatások helyzete is indokolja a pályázatot. A szakemberpótlási problémák, az alacsony létszámú műhelyek, az interdiszciplináris kapcsolódások csekélysége és a forráshiány is a pályázat szükségességét mutatja. A cél a hagyományos módszerek összetevőinek kutatása, valamint mechanizmusaiban ismert vagy további felfedezett hatásainak és azok fejleszthetőségének vizsgálata. Emellett az új fejlesztésű módszerek és a módszertan mai helyzetének kutatása is lényeges – fogalmazta meg az akadémikus, aki a tartalmi elvárásokat is ismertette. Kijelentette: a konkrét kutatási koncepciót, a szakmai, tárgyi, személyi feltételek feltárását, a módszerek és hatásaik elemzését, valamint a kutatás és a gyakorlat szoros együttműködését várják el a beérkezett pályázatoktól.

A sajtótájékoztató vendége volt Nemes László Norbert, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Zoltán Intézetének igazgatója, aki kiemelte: a Zeneakadémia 2005-től a magyar zenepedagógus képzés központjává vált. „A zenei nevelés során nem zenei ismereteket osztunk meg, hanem zenei értékek befogadására tesszük alkalmassá a diákokat. Zenepedagógusként abban hiszek, hogy a zeneművészettel való kapcsolat bárki életét gazdagabbá teheti” – fogalmazta meg, hozzátéve: a Kodály-módszer célja az, hogy a klasszikus zene a gyerekek szívéig érjen, és fogékonnyá tegye őket a zenei értékek iránt. Mára azonban a módszer hatásai változnak, és elhomályosodott a cél, így az intézet olyan módszertani fejlesztéseket vár, melyek nem homályosítják el a Kodály-módszer célját, és inspirálóak, alkotásra sarkallnak, játékosak és kreatívak, valamint a Nemzeti alaptantervben meghatározott célok mentén érvényesülnek.

Mit kell tartalmazniuk a pályázatoknak?
A 2014. november 24-i beadási határidővel meghirdetett pályázaton kutatási koncepció kidolgozására nyerhető támogatás. A pályázat egy erre épülő, a nyertesek számára meghirdetett következő, hosszabb futamidejű szakmódszertani pályázat alapját képezi. A nyertes pályázók a most kiírt, nyílt jellegű pályázat keretében a kutatás koncepciójának kidolgozását, a személyi és tárgyi feltételek feltárását, a szükséges feladatok felmérését, valamint az újonnan kidolgozott szakmódszertani program hatástanulmányának elkészítését vállalják.

A koncepció kidolgozását követő újabb pályázaton a szakmódszertan tudományos megalapozását, helyzetfeltárását, valamint az interdiszciplináris dimenziók vizsgálatát szolgáló kutatások megvalósítására, illetve a kifejlesztett módszertani elképzelések gyakorlati alkalmazásának kidolgozására, segédletek (e-tananyag, vizuális eszköztár, tankönyvek, IKT-eszközök) összeállítására, továbbá hatékonyságuk és eredményességük kísérleti helyeken végzett ellenőrzésére nyerhetnek forrást a kutatócsoportok.

Kik pályázhatnak?
A pályázók lehetnek már létező vagy újonnan megalakuló, önállóan vagy konzorciális formában működő, egyetemi, illetve akadémiai kutatócsoportok, amelyek vezetője felsőoktatási intézményben vagy az MTA irányítása alatt álló kutatóközpont, kutatóintézet által foglalkoztatott, főállású oktató, illetve kutató. Elvárás a közoktatásban dolgozó pedagógus bevonása a kutatócsoport munkájába.

Mekkora támogatást kaphatnak a projektek?
A pályázatokat az MTA elnöke által felkért kuratórium bírálja el 2014. december elején. A támogatást elnyert munkacsoport a szerződésben rögzített kutatási időszak lejártát követően koncepciót köteles benyújtani, amely alapjául szolgál a gyakorlati megvalósítást célzó majdani pályázatnak. A pályázati keret összege 50 millió forint, az egy pályázóra jutó támogatás nem haladja meg az ötmillió forintot. Az elnyert támogatás a megvalósítandó projekt száz százalékát fedezi, a pályázóknak saját forrást nem szükséges biztosítaniuk.

A pályázati kiírás és az adatlap az MTA oldaláról tölthető le.

 

Forrás:edupress.hu