Az örökéletű farmer (kiállítás)

Az örökéletű farmer (kiállítás)

Budapest, Néprajzi Múzeum, november 7. - 2008. március 16.

 A pápai Kékfestő Múzeum vendégtárlata.

1870-ben a Nevada állambeli Reno városában élő Jacob Davis szabómester egyik vásárlója éppen favágó férjének keresett nadrágot. Jacob rögtön neki is látott a ruhadarab elkészítésének, melyhez erős fehér pamutanyagot vásárolt Levi Strauss San Franciscó-i méteráru-kereskedőtől.

Éppen összetűzte a nadrágot, amikor megakadt a szeme egy halom szegecsen, amivel a szíjakat szokta a lópokrócokhoz rögzíteni. Ekkor jött az ötlet, hogy a zsebeket esetleg szegecsekkel is lehetne rögzíteni, hogy a favágó nadrágja igazán tartós legyen. Ezért aztán bekalapálta a szegecseket a zsebek sarkaiba. 1872. július 5-én Jacob levelet fogalmazott méteráru-ellátójához, melyhez mellékelt két darab nadrágot is, hogy Levi Strauss maga láthassa a terméket. Levi válasza pozitív volt, ügyvédjei pedig hamarosan már a varrás erősítésére vonatkozó szabadalom kérelmét fogalmazták. Jacob San Franciscóba költözött, csatlakozott Levi vállalkozásához, a blue jeans pedig fokozatosan az egyik legnépszerűbb ruhadarabbá vált.

Amikor az 1960-as évektől kezdve az első farmernadrágok divatcikként megjelentek Magyarországon, már nem a klasszikus és tömeges munkaruha-funkciót töltötték be: a nehezen beszerezhető farmernadrág hosszú ideig "presztízsruhadarab" maradt. A szocialista társadalom öltözködésről kialakított nézeteibe ekkor még nehéz volt beilleszteni, de a következő évtizedekben társadalmi elfogadottsága egyre nőtt, és a ruhadarab a csoportkultúrák öltözete mellett a hétköznapi, szabadidős viselet meghatározó részévé is vált. A hetvenes évektől a hazai farmergyártás is elkezdődött, a ruhadarabok skálája bővült, a nadrág és a dzsekik mellé felsorakoztak a szoknyák, a táskák és a sapkák is. A nyolcvanas évek a forma- és színvilágbeli változatosabbá válás korszaka volt. A hétköznapi szóhasználatban meg is jelent néhány jelentősebb, fazon, szín, koptatás és díszítés szerinti korszakolási kísérlet: így például beszélhetünk márványkorszakról, színes (különösen piros) farmerekről, kockás és csíkos időszakról.

A 21. század szüntelenül változó divatjában a viseltessé tett, roncsolt változatok, a batikolt, a foltokban koptatott, hímzett és a gyöngyökkel, flitterekkel, csipkével díszített öltözeti darabok mind megtalálhatók, ugyanúgy a lábszártól bővülő trapéz vagy répafazon, a derékban gombolódó vagy a csípőfazon, a bokát szabadon hagyó feltűrt vagy a hosszú szárú változat. Napjainkra hihetetlen sokszínűség és egymás mellett élés tapasztalható, amit tovább gazdagít a még mindig virágkorát élő bálásruha-kereskedelem, a "turi", ami a farmerek esetében is újra felszínre hoz már-már elfeledett ruhadarabokat.

Forrás: port.hu 

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1