Az ötletről a Fidesz kihelyezett frakcióülésén tárgyalnak Rogán Antal szerint.

 

 

 

 

 

A kilencéves általános iskola bevezetéséről is tárgyalt a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőcsoportja, Mezőlövesden. Balog Zoltán oktatásért felelős miniszter is arról beszélt az InfoRádióban, hogy „a nyolcosztályos középiskolákat valahogy nem fogadta be az iskolarendszer.”

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint fontos, hogy emelkedjen a közoktatásban a képzés színvonala, valóban szakmát és boldogulást adjon a szakképzés és csökkenjen a lemorzsolódás az egyetemeken és főiskolákon – írta a Magyar Nemzet szerdai számában.

A 9 osztályos általános iskola ötletéről először Pokorni Zoltán beszélt, még 2011-ben. Akkor azt mondta, a 4+5 éves képzéssel az alapképzést erősítenék meg.

Az oktatási bizottság akkori elnöke szerint az alapozó oktatás egészét kell stabilabbá, „nyugodtabbá” tenni.A magyar diákok alig több mint 4900 órában tanulnak közismereti tárgyakat az általános iskolában, pedig jóval több ismétlésre és gyakorlásra lenne szükségük, ahogy több idő kellene a készségek és kompetenciák elmélyítésére is.

„Nem arra kellene módot adni, hogy újabb és újabb tudományágak és tantárgyak jelenjenek meg az általános iskolákban, hanem arra, hogy az ismereteket maradandóbban lehessen elsajátítani.” – fogalmazott Pokorni 2011-ben.

A 4+5 éves képzés után léphetnének tovább aztán a diákok gimnáziumba, szakközépiskolába, a 2+2 éves szakképzésbe, illetve a duális szakképzésbe.

„Nem véletlen, hogy a legtöbb európai országban egy-két évvel hosszabb az általános alapoktatás, mint Magyarországon. Nagyon kevés helyen működik olyan iskolarendszer, ahol az iskolai kezdőszakasz és az azt követő szakasz négy-négyéves lenne, vagyis az általános alapoktatás összesen nyolc évig tartana.” – mondta korábban Halász Gábor, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi tanára a kérdésről korábban az Eduline oktatási portálnak.

Szerinte azonban az alapozó szakasznak kellene hosszabbnak lennie. Minél hosszabb az alapozó szakasz, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a diákok birtokába kerülnek a sikeres tanuláshoz szükséges képességeknek. Hasonlóan 9 év az általános iskola egyébként Németországban, Lengyelországban, Észtországban és Finnországban is.

Forrás: http://www.szeretlekmagyarorszag.hu

A kilencéves általános iskola bevezetéséről is tárgyalt a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőcsoportja, Mezőlövesden.

Balog Zoltán oktatásért felelős miniszter is arról beszélt az InfoRádióban, hogy „a nyolcosztályos középiskolákat valahogy nem fogadta be az iskolarendszer.”

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint fontos, hogy emelkedjen a közoktatásban a képzés színvonala, valóban szakmát és boldogulást adjon a szakképzés és csökkenjen a lemorzsolódás az egyetemeken és főiskolákon – írta a Magyar Nemzet szerdai számában.

A 9 osztályos általános iskola ötletéről először Pokorni Zoltán beszélt, még 2011-ben. Akkor azt mondta, a 4+5 éves képzéssel az alapképzést erősítenék meg.

 

Az oktatási bizottság akkori elnöke szerint az alapozó oktatás egészét kell stabilabbá, „nyugodtabbá” tenni.

A magyar diákok alig több mint 4900 órában tanulnak közismereti tárgyakat az általános iskolában, pedig jóval több ismétlésre és gyakorlásra lenne szükségük, ahogy több idő kellene a készségek és kompetenciák elmélyítésére is.

 

„Nem arra kellene módot adni, hogy újabb és újabb tudományágak és tantárgyak jelenjenek meg az általános iskolákban, hanem arra, hogy az ismereteket maradandóbban lehessen elsajátítani.” – fogalmazott Pokorni 2011-ben.

 

A 4+5 éves képzés után léphetnének tovább aztán a diákok gimnáziumba, szakközépiskolába, a 2+2 éves szakképzésbe, illetve a duális szakképzésbe.

 

„Nem véletlen, hogy a legtöbb európai országban egy-két évvel hosszabb az általános alapoktatás, mint Magyarországon. Nagyon kevés helyen működik olyan iskolarendszer, ahol az iskolai kezdőszakasz és az azt követő szakasz négy-négyéves lenne, vagyis az általános alapoktatás összesen nyolc évig tartana.” – mondta korábban Halász Gábor, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi tanára a kérdésről korábban az Eduline oktatási portálnak.

 

Szerinte azonban az alapozó szakasznak kellene hosszabbnak lennie. Minél hosszabb az alapozó szakasz, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a diákok birtokába kerülnek a sikeres tanuláshoz szükséges képességeknek. Hasonlóan 9 év az általános iskola egyébként Németországban, Lengyelországban, Észtországban és Finnországban is.

A kilencéves általános iskola bevezetéséről is tárgyalt a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőcsoportja, Mezőlövesden.

Balog Zoltán oktatásért felelős miniszter is arról beszélt az InfoRádióban, hogy „a nyolcosztályos középiskolákat valahogy nem fogadta be az iskolarendszer.”

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint fontos, hogy emelkedjen a közoktatásban a képzés színvonala, valóban szakmát és boldogulást adjon a szakképzés és csökkenjen a lemorzsolódás az egyetemeken és főiskolákon – írta a Magyar Nemzet szerdai számában.

A 9 osztályos általános iskola ötletéről először Pokorni Zoltán beszélt, még 2011-ben. Akkor azt mondta, a 4+5 éves képzéssel az alapképzést erősítenék meg.

Az oktatási bizottság akkori elnöke szerint az alapozó oktatás egészét kell stabilabbá, „nyugodtabbá” tenni.

A magyar diákok alig több mint 4900 órában tanulnak közismereti tárgyakat az általános iskolában, pedig jóval több ismétlésre és gyakorlásra lenne szükségük, ahogy több idő kellene a készségek és kompetenciák elmélyítésére is.

„Nem arra kellene módot adni, hogy újabb és újabb tudományágak és tantárgyak jelenjenek meg az általános iskolákban, hanem arra, hogy az ismereteket maradandóbban lehessen elsajátítani.” – fogalmazott Pokorni 2011-ben.

A 4+5 éves képzés után léphetnének tovább aztán a diákok gimnáziumba, szakközépiskolába, a 2+2 éves szakképzésbe, illetve a duális szakképzésbe.

„Nem véletlen, hogy a legtöbb európai országban egy-két évvel hosszabb az általános alapoktatás, mint Magyarországon. Nagyon kevés helyen működik olyan iskolarendszer, ahol az iskolai kezdőszakasz és az azt követő szakasz négy-négyéves lenne, vagyis az általános alapoktatás összesen nyolc évig tartana.” – mondta korábban Halász Gábor, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi tanára a kérdésről korábban az Eduline oktatási portálnak.

Szerinte azonban az alapozó szakasznak kellene hosszabbnak lennie. Minél hosszabb az alapozó szakasz, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a diákok birtokába kerülnek a sikeres tanuláshoz szükséges képességeknek. Hasonlóan 9 év az általános iskola egyébként Németországban, Lengyelországban, Észtországban és Finnországban is.

A kilencéves általános iskola bevezetéséről is tárgyalt a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőcsoportja, Mezőlövesden.

Balog Zoltán oktatásért felelős miniszter is arról beszélt az InfoRádióban, hogy „a nyolcosztályos középiskolákat valahogy nem fogadta be az iskolarendszer.”

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint fontos, hogy emelkedjen a közoktatásban a képzés színvonala, valóban szakmát és boldogulást adjon a szakképzés és csökkenjen a lemorzsolódás az egyetemeken és főiskolákon – írta a Magyar Nemzet szerdai számában.

A 9 osztályos általános iskola ötletéről először Pokorni Zoltán beszélt, még 2011-ben. Akkor azt mondta, a 4+5 éves képzéssel az alapképzést erősítenék meg.

 

Az oktatási bizottság akkori elnöke szerint az alapozó oktatás egészét kell stabilabbá, „nyugodtabbá” tenni.

A magyar diákok alig több mint 4900 órában tanulnak közismereti tárgyakat az általános iskolában, pedig jóval több ismétlésre és gyakorlásra lenne szükségük, ahogy több idő kellene a készségek és kompetenciák elmélyítésére is.

 

„Nem arra kellene módot adni, hogy újabb és újabb tudományágak és tantárgyak jelenjenek meg az általános iskolákban, hanem arra, hogy az ismereteket maradandóbban lehessen elsajátítani.” – fogalmazott Pokorni 2011-ben.

 

A 4+5 éves képzés után léphetnének tovább aztán a diákok gimnáziumba, szakközépiskolába, a 2+2 éves szakképzésbe, illetve a duális szakképzésbe.

 

„Nem véletlen, hogy a legtöbb európai országban egy-két évvel hosszabb az általános alapoktatás, mint Magyarországon. Nagyon kevés helyen működik olyan iskolarendszer, ahol az iskolai kezdőszakasz és az azt követő szakasz négy-négyéves lenne, vagyis az általános alapoktatás összesen nyolc évig tartana.” – mondta korábban Halász Gábor, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi tanára a kérdésről korábban az Eduline oktatási portálnak.

 

Szerinte azonban az alapozó szakasznak kellene hosszabbnak lennie. Minél hosszabb az alapozó szakasz, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a diákok birtokába kerülnek a sikeres tanuláshoz szükséges képességeknek. Hasonlóan 9 év az általános iskola egyébként Németországban, Lengyelországban, Észtországban és Finnországban is.