A finnugor nyelvrokonság bizonyítékai (érettségi tételek)

A finnugor nyelvrokonság bizonyítékaiAz emberi beszéd a kutatók szerint kb. 30000 évvel ezelőtt kezdődött. A tagolt beszéd már megfelelt a mai közlési rendszereknek. Csak következtetni tudunk arra, hogy létezett e valamilyen közös ősnyelv.

Ma kb. 5000 nyelvet beszélnek. A magyar nyelv előélete kb 10000 évvel ezelőtt kezdődött. Rokoni kapcsolatainkat az összehasonlító nyelvkutatást az uráli nyelvcsaládból eredezteti. Ez az alapnyelv kb. i.e. IV. évezredben élt.

 

A finnugor nyelvrokonság bizonyítékai

 

A nyelvrokonság tényét az összehasonlító nyelvtudomány a szabályos eltérésekben látja pl.: a magyar szókezdő „h” hang az összes többiben „k”.

A finnugor rokonság: a manysik, vagy vogulok az Urál hegység és az Ob folyó között élnek kb. 6000. Kb. 1920-ig nemzetségi csoportokban éltek. Minden nemzetiség különírás helyett csak totemisztikus kéziratos jelei voltak. Hittek a lélekvándorlásban, a nemzetség közös ősét valamilyen erdei állattól származtatták. Hittek a sámánokban, a népköltészetük íratlan maradt a XX. szd-ig. Jelenleg cirill-betűs írást használnak. Ugyanezek vonatkoznak a chantikra (osztyákokra) is.


Komik vagy züriék: Európa északi sarkában kb. félmillióan élnek. Területeik ásványkincsekben gazdag. Földműveléssel, halászattal, háziiparral foglalkoznak. Népművészetükben a fafaragás értékes. Vallásos hiedelmeikben még él az erdei vizi házi szellem fogalma.


Udmust vagy vottyák: Kb. hétezren, a Káma folyó mentén erdőkben élnek. Népszokásaik még tükrözik a pogány hitet, az ősi babonákat. A XIII. szd. óta pravoszláv vallásúak, igen erős a halottak kultusza.


Manysik vagy csereviszek: Kb. félmillióan vannak. A Volga bal partján élnek. Népdalaik nagyon hasonlítanak a magyar népdalokra. Ezek is pentaton stílusúak. Erős viszont a török-ázsiai hatás is. Zenei életük ma is fejlett. A természet megszemélyesített tárgyainak (pl.: nap, hold, szél) a tisztelete hagyományos.


Mordvinok: Kb. másfélmillióan, elszórtan élnek a tatár, orosz, baskír nép között az Oka folyó mentén. A sztyeppén földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Kétféle mordvin nyelvet használnak, a többség a népköltészet szókincsére, és kevesen a tudományos és művészeti szókinccsel beszélnek.

Finnek: Kb. ötmillióan, a Skandináv-félsziget középső részén élnek. A finn szó germán eredetű, jelentése: gyalogló, kóbor. Hazájukat Souminak nevezik. A XIII és XIX. szd között svéd uralom alatt éltek paraszti, jobbágyi sorban. 1809-től nagyfejedelemségként az Orosz Birodalomhoz kerültek. 1917-ben megalakult a Finn Köztársaság. A II. világháborúban Németország oldalán álltak. A népköltészetük megőrzője a Kalevala című eposz. Elias Lönnrot gyűjtötte össze a szájhagyomány által terjedt történeteket, és abból adta ki végleges formájában 1849-ben. Az énekmondó verseiket mentette át a nemzetségi társadalomból. A hőseposz alapgondolata: egy kis nép hősi helytállással megszilárdítja a helyét a világban. Az ismeretekkel rendelkező ember képes úrrá lenni az életkörülményein. A finnek ma minden művészeti ágban világszínvonalon alkotnak. Építészük Alvar Aalto, zeneszerzőjük Sibelius.

Észtek: kb. egymillióan élnek. Germán eredetű a népnevük. Népdalaik változatosak. Dalaikat a vannel nevű húros hangszerrel kísérik. Epikus énekeik egy része egy hőseposznak a töredéke. Kalevipoegről szól, Kalevi fiáról. A XIX. szd. közepén jegyezték le, és 1946-ban alapították meg az Észt Tudományos Akadémiát.

Lappok: Kb. harmincezren elszórtan élnek Norvégiában, Svédországban, Finnországban. Nyolc különböző nyelvjárást beszélnek. Régi hitvilágukban a sámánizmusra hasonlító természetvallást gyakorolnak. Szájhagyományaikban babonák, népszokások élnek. Népdalaik balladaszerűek, sok refrénnel.

A finnugor nyelvrokonságot először 1740-ben Norvégiában kutató Sajnovics János bizonyította be. Koppenhágában megjelent könyvében a nyelvtani szerkezetek egyezését, a ragozási rendszerek és a toldalékok egyezését bizonyította.

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1