1.) Bevezetés
– a török hódítás következtében a három részre szakadt ország egyes részei egymástól elszigetelten és másképp fejlődtek
2.) A királyi Magyarország
– a Habsburgok dunai monarchiájához tartozó királyi Magyarország az adriai tengerparttól Szatmár megyéig hosszan elnyúló félkörívben, a középkori egységes magyar állam nyugati és északi országrészeit foglalta magába.
– a XVI. században kialakult kontinentális munkamegosztásban a királyi M.o.-nak a mezőgazdasági termelő szerepe jutott à agrárium fejlődése, ipar hanyatlása
– az országban állomásozó hadsereg +a külső piac élénküléseàagrárkonjunktúra bontakozott ki
– árak emelkedéseàföldbirtokosok növelik a majorságot + jobbágyok terményadóját
– majorsági gazdálkodás vált számottevővé
– több robotot alkalmaztak a megnövekedett majorságon
– bérmunkásokat csak a röghözkötés előtt alkalmaztak
– a fellendülésnek a jobbágyok körében is volt következményeà nőttek a vagyoni különbségek (gazdag parasztok bérmunkásokat alkalmaztak, elszegényedettek zsellérek lettek)
– megélénkült az import (növekedtek az élelmiszerárak)
– export: előállat, gabona, bor
– import: iparcikkek, fémeszközök, textíliák
è céhek felszámolása nem volt szükséges, nincs fejlődés
– a paraszti árutermelés gócai a mezővárosok lettek
– a főnemesség és köznemesség gazdasági fellendülésük által nagyobb politikai hatalomra tehettek szert
– gazdaság nem hozott nagy változást àelosztási rendszer kb ugyanaz maradt
– végvárakban szolgáló vitézlő rend között sok jobbágy talált felemelkedési lehetőséget à még így sem nagy a gazdasági súlya
3.) A török hódoltság területe
– Buda elfoglalása után (1541) Magyarország középső területe is a Török Birodalom részévé vált
– a hódítók katonai jellegű közigazgatást vezettek be
– adórendszerüket a fennállóhoz igazították
– a kincstári birtokokon élők szabott összegű adót fizettek
– a katonai érdemekért juttatott birtokok lakosait viszont uraik kiszipolyozták
– jobbágyok terhei: földesúri adó + állami adók (pl hitetlenekre kivetett harádzs) + állami robot + különböző neveken kivetett adók
– a határ menti földek volt tulajdonosai is átjártak adót szedni àkettős adózás
è egyes területek teljesen elnéptelenedtek à magyarok bevándoroltak
– lakosság csökkenése + egyre nagyobb felszabadult területek à ez a mezgazdi termelés helyett a külterjes állattartásnak kedvezett
– a kincstár fennhatósága alatt álló mezővárosok speciális helyzetük miatt fejéődtek
– a legtöbb város lepusztult, lakosai elhagyták
– a fejlődést gátolta a török központi kincstári rendszer nehézkességeàgyakran az alapvető feladatokra sem volt pénz
– a tisztviselők megvesztegethetősége aláásta a közigazgatás hatékonyságát
4.) Az Erdélyi Fejedelemség
– Erdély a kora feudális időktől 1541-ig külön földrajzi-történeti egységnek számított, a korban sajátos vazallusi viszonyban volt a törökökkel
– aranykorát Bethlen Gábor fejedelemsége alatt élte (1613-1629)
– Bethlen uralmát „fejedelmi abszolutizmusként” jellemzik à gazdasági alapjait reformjai biztosították, erős állami beavatkozás a gazd.-ba
– Bethlen merkantilista gazdaságpolitikát folytatott (külkereskedelem szabályozása, értékálló pénz felhalmozása országon belül)
– megnövelte a fejedelmi birtokok területét
– egyes árúkra állami monopóliumot hirdetett (pl. méz, viasz, marha)
– külföldi mestereket hívott az ipar és a bányászat fejlesztésére
– a mezővárosoknak kiváltságokat adott
– központosította a közigazgatást
– utódai felelőtlen háborúskodásokba bocsátkozva elherdálták a fejedelmi vagyont