Gazdaság és társadalom az Árpád-korban (érettségi tételek)

Gazdaság és társadalom az Árpád-korban1.) Előzmények - a honfoglalás után a magyar társadalom még mindig félnomád életformát folytatott -

zsákmányszerző hadjáratokat vezettek melyben nomád harcmodoruknak köszönhetően jelentős sikereket is értek el - törzsi rendszer működött à nem volt fejlett államigazgatás, nem alakult ki az állam fogalma - pogány hitűek voltak

2.) Váltás - a X. század végén a kalandozások lezárulása utána magyarság válaszút elé kerültà a.) a nomád törzsek sorsára jutnak és rövid tündöklés után szétszóródnak b.) csatlakozik a kialakuló keresztény feudális Európához , és megmarad mint nemzet - ez azt jelentette hogy a törzsi-nemzetiségi előkelőknek önmaguk és kíséretük eltartását a harci vállalkozások helyett biztosabb alapokra kellett helyezni - szolgáltatásokra kellett kényszeríteniük a szegény szabadokat - Köztes-Európában megkésve kezdtek el a társadalmak letelepedni és földműveléssel foglalkozni - Árpád után dédunokája Géza örökölte a hatalmat (972-997) - az ő nevéhez fűződik törzsfők-nemzetségfők hatalmának megtörése - már nem kísérletezett újabb kalandozó hadjáratokkal - 973-ben elküldte követeit a Német-Római birodalom császárához és hittérítőket kért az uralkodótól (cserébe lemondott területekről) - fiát már megkeresztelte és összeadta a bajor hercegnővel Gizellával

3.) Szent István és az államalapítás - Géza halála után Koppány is fellépett hatalmi igényekkel àIstván legyőzte így az ő kezébe jutott a fejedelmi hatalom + II. Szilveszter pápa megadta neki a királyi címetà 1000 és 1001 fordulóján Istvánt megkoronázták Esztergomban a.) Egyházszervezés - döntő jelentőségű volt az önálló magyar egyházszervezet létrehozása - ez tovább erősítette az ország függetlenségét - István alapította az esztergomi érsekséget + számos püspökséget - létrejöttek az első kolostorok - a falvakat templomépítésre kötelezte - az egyház ellátására előírta a tized fizetését - az új vallásra való áttérés nem mindig volt zökkenőmentes b.) Államszervezés - a világi államhatalom kiépítése az ő nevéhez fűződik - ekkorra befejeződött a vérségi alapokon nyugvó törzsi szerveződések felszámolásaàmegkezdődött a területi közigazgatás kialakítása - az ország területe királyi vármegyékre tagolódott melyek katonai-igazgatási, gazdasági és bírói feladatokat láttak el - élén a megyeispán álltà adót szedett, bíráskodott, esetleg hadba vezette a megye csapatait - a királyi vármegyék bázisai a királyi várak voltak - a várak vezetői a várispánok voltak, ide tartoztak a várjobbágyok, és a várnépek is - katonai szervezetet hoztak létreà a királyi haderő a királyi várakban összpontosult - létrejött a királyi udvari szervezet és az udvartartás - ekkor naturális, önellátó gazdálkodás folytàa királyi udvar mozgott az országban és az egyes udvarházakban felhalmozott élelmiszert elfogyasztotta - felállították nyugati mintára az ország legfőbb vezetői testületétàkirályi tanács à legfontosabb személyek: esztergomi érsek+ nádorispán c.) Társadalom - a Szent István-kori társadalom jogi szempontból két részre oszlott: szabadok és szolgák - a szabad ember maga intézte sorsát, részesült a közszabadságból - a szolga fölött ura rendelkezett - a szabadok társadalma három részből állt: · urak: Istvánt támogató hazai előkelők · vitézek: katonáskodó középréteg · nincstelenek: szegény, de személyükben szabadok - a szabadok társadalma vendégekkelàhospesekkel gyarapodott

4.) Befejezés - a társadalom és a gazdaság szerkezete nagyjából ugyanilyen maradt III. Béle uralkodásáigàezt számítjuk az Árpád-kor első szakaszának

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1