A mai Magyarország politikai rendszere (érettségi tételek)

A mai Magyarország politikai rendszereBevezetés

* Az 1989 október 23.-án bekövetkezett rendszerváltás idején nem fogadtak el új alkotmányt, viszont a meglevőt jelentős mértékben módosították

* az államforma köztársaság lett
* megvalósultak a demokrácia és az alkotmányosság alapkövetelményei pl. szabadságjogok és a hatalmi ágak elválasztása, és egy demokratikus választási rendszer létrejötte


A választási rendszer

* A III. Magyar köztársaság választási rendszere a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain alakult ki
* Az új választási rendszer céljai:
o az utódpárt visszaszorítása
o biztonságos kormánytöbbség
o jövőbeli ellenzéki pártok közötti egyensúly
* általános, egyenlő és titkos választójog (egyes államjogászok szerint az ajánlószelvények használata ellentmond ennek)
* minden nagykorú büntetlen előéletű magyar állampolgár szavazhat
* egy választópolgár 2 szavazattal rendelkezik


Egyéni szavazat

* az egyiket egyéni jelöltekre adhatja le
* az ország 176 választókerületből áll --> külön-külön jelölt aki képviseli a körzetet az országgyűlésen
* képviselőjelölt az lehet aki 750 ajánlószelvényt összegyűjt --> akkor nyer ha a szavazatok 50%át + 1 szavazatot szerez meg (ha nincs ilyen jelölt, 2. forduló)


Területi listás szavazat

* a második szavazatot a pártlisták kapják (csak pártok, függetlenek nem)
* a pártlista egy névsor a képviselőjelöltek nevével
* egy párt akkor állíthat listát ha egy megye körzeteinek 1/3-ában jelöltet tud
* állítani, de legalább 2 körzetben
* megyében leadott összes szavazat alapján meghatározzák hogy hány szavazat kell egy mandátum elnyeréséhez --> a párt által elért szavazatok száma ennek a valahányszorosa……
* létezik egy parlamenti küszöb amely jelenleg 5% --> az összes országosan leadott listás szavazatok minimum 5%-a essen a pártra
* ha nincs meg az 5% a párt nem szerezhet mandátumot, a szavazatok „elvesznek”
* a küszöb nem engedi a kis támogatottságú vagy regionálisan korlátozódó pártok megerősödését (pl. Somogyért Szövetség)


Országos lista

* a választási rendszer megalkotásakor bevezették az országos listát --> kompenzáció --> az egyéni körzetekben nem hasznosuló szavazatok + a pártlistán nem hasznosuló szavazatokért (pl. egy megyében 5000 szavazat kell egy mandátum megszerzéséhez akkor 13000 szavazatból a 2 mandátum után 3000 szavazat megmarad) --> a párt felveszi az országos listájára --> újabb mandátumok
* országos lista állításához minimum 7 területi lista kell
* területi és országos listán 210 mandátum osztható szét (152:58)
* ha valahol a szavazatok száma nem egyenlő a választópolgárok 50%+1 fővel, akkor a forduló érvénytelen à ismétlés
* tehát a magyar választási rendszer igen bonyolult
* sajátosság: a választások 1. helyezettjét előnyben részesíti, megerősíti a 2.-at, és bünteti a kisebbeket



A politikai intézményrendszer
Magyarországon a három hatalmi ág intézményesen külön lett választva.

Törvényhozás

* a törvényhozás szerve az országgyűlés
* működését az alkotmány illetve a házszabály szabályozza
* az egykamarás parlament 386 képviselőjét 4 évente választják
* az országgyűlés, mint a népszuverenitás intézménye, csak a demokrácia intézményei (népszavazás) által + többi hatalmi ág által korlátozott (a népszavazások témáit az alkotmány szabályozza)
* feladata: megalkotja az alkotmányt, törvényeket hoz, hadiállapotról/rendkívüli állapotról/szükségállapotról dönt, fegyveres erők bevetéséről és jogrend bevezetéséről dönt
* saját tisztségviselőket választ (elnök, alelnök, jegyzők)
* kormány vezetőjéről dönt + irányáról
* általában a törvényeket a képviselők 50%-ával + 1 fővel kell megszavaztatniuk, de vannak ún. „2/3-as” törvények
* az országgyűlés elnöke közjogi méltóság (ideiglenes köztársasági elnök is lehet) àképviseli az országgyűlést, kapcsolatot tart a frakciókkal és ellenőrzi a bizottságok munkáját.
* a parlament bizottsági rendszerben működik --> állandó bizottságok (házbiz. költségvetési biz., nemzetbiztonsági biz., külügyi biz. stb.) --> alkalomszerű bizottságok
* a képviselők politikailag frakciókba tagolódnak --> általában párt szerint, egy képviselő egyszerre 1 frakcióhoz tartozhat, a frakciók delegálnak tagokat az országgyűlési bizottságokba


Végrehajtás

* Magyarországon a végrehajtó hatalom csúcsán a kormány helyezkedik el
* a kormányfő a miniszterelnök --> ő állítja össze a kormányt, őt az ogy választja
* a kormány jogköre széleskörű (külpolitika, gazdaság, szociális + egészségügyi ellátás)
* a kormány = miniszterek + politikai államtitkárok (a miniszter helyettese) + közigazgatási államtitkárok (minisztériumi apparátust vezeti)
* a parlament nem buktathat meg egy minisztert, csak a kormánnyal együtt
* a kormány eltávolítása a konstruktív bizalmatlanság intézményén keresztül lehetséges --> egyetlen szavazással döntenek a kormány leváltásáról, a miniszterelnök csak akkor váltható le ha van helyette másik
* az első szempont az, hogy az országnak mindenképpen legyen kormánya
* a miniszterek 1-1 minisztérium vezetői (+ tárca nélküli miniszterek)
* 1 minisztérium a közigazgatás valamely ágáért felelős
* a Miniszterelnöki Hivatal a miniszterelnök saját háttérszerve
* a végrehajtáshoz tartoznak egyes országos hatáskörű szervek (pl. APEH, KSH, rendőrség stb.)


Igazságszolgáltatás

* a független bíróságok látják el ezt a feladatot
* elkülönül feladatában és jogkörében az Alkotmánybíróság
* az ügyészség feladata a bűnüldözés, a nyomozás felügyelete, a vádemelés, a vád képviselete stb. + a társadalmat képviseli a bíróságon
* az Alkotmánybíróság feladata a törvénykezés alkotmányosságának felülvizsgálata, a nemzetközi és belső jog harmóniájának felülvizsgálata, az alkotmányjogi panaszok kivizsgálása stb…
* döntéseivel szemben nem lehet fellebbezni, széles jogkörrel rendelkezik
* 11 tagját a parlament választja 2/3os többséggel 9-9 évre
* alkotmánybírónak büntetlen előéletűnek, 45-70 év közötti, jogvégzett, elismert szaktekintélyű személy választható
* az ombudsmanok (országgyűlési biztosok) feladata az alkotmányos jogokkal kapcsolatos közhivatali visszásságok kivizsgálása + intézkedés kezdeményezése
* 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező jogászt választ 2/3os többséggel


Köztársasági elnök

* ő a legfőbb közjogi méltóság
* az ogy 5 évre választja, 1x újraválasztható
* bármely 35. évet betöltött választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet
* egyrészt reprezentatív, diplomáciai feladatai vannak
* vétójoga van törvényekkel kapcsolatban 1x visszaküldheti a parlamentnek, vagy az Alkotmánybíróságnak
* ő ad megbízást a kormányfőnek a kormányalakításra, kinevezi a minisztereket, kegyelmet gyakorolhat
* diplomáciai, kinevezési és kegyelemgyakorlási jogkörével csak akkor élhet ha a megfelelő miniszter ellenjegyzi
* a köztársasági elnök jogköre korlátozott, rendkívüli helyzetben bővül


Egyéb

* Állami Számvevőszék à feladata minden olyan intézmény pénzügyi felülvizsgálata ahová költségvetési pénz kerülhet, az ogy-nek van alárendelve
* Magyar Nemzeti Bank à az ország hivatalos jegybankja, kibocsájtja a hivatalos fizetőeszközt, meghatározza a monetáris politika irányvonalát
* Az állami működés pénzügyeit az Államháztartási Hivatal és az Államkincstár intézi ezen belül az adósságkezeléssel kapcsolatos feladatokat az Államadósság Kezelő Központ intézi.

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1