Milyen tényezők befolyásolják egy adott területen a levegő felmelegedését? (érettségi tételek)

Milyen tényezők befolyásolják egy adott területen a levegő felmelegedését?1) A nap sugárzása: A légkör külső határára 1354 W/m2 energia jut. Ez az érték a napállandó. Az energia jelentős része visszaverődik vagy elnyelődik. A Föld felszínére valamivel több mint fele jut le a napállandónak. Különösen a rövidhullámú sugarak szűrődnek ki a napfényből.

 

2) A légkör felmelegedése: A napsugarak nem a levegőt, hanem a talajt melegítik fel először. A talaj a napsugarakat először hővé alakítja, majd ezt a hőt átadja a felette lévő levegőnek. Ez a folyamat a talaj feletti kb. 20 cm-es légrétegre terjed ki. Az e fölötti levegő felmelegedése már a hőmérsékletkülönbségek miatt beinduló légkörzés hatására történik.

3) Üvegházhatás eredménye: lásd légkör szerkezete c. tétel.

4) Mitől függ egy terület felmelegedése:

- a napsugarak hajlásszöge

- sugárzás időtartama

- felszín anyaga jellege

a) Napsugarak hajlásszöge: Alapvetően attól függ, melyik szélességi körön vagyunk a gömb alakú Földön. A legnagyobb szögben az egyenlítő környékét érik a napsugarak, a legkisebb szögben pedig a sarkpontokat.

A Föld tengelyferdesége és Nap körüli keringése miatt a besugárzási szög egy éven belül is változik. Ez okozza az évszakok kialakulását.

A besugárzási szög agy napon belül is változik, ennek következménye a hőmérséklet napi járása, vagyis az, hogy dél körül melegebb a levegő, mint hajnalban vagy este.

A föld felszíne nem mindenütt sík. A lejtők szöge és iránya szintén változtatja a besugárzási szöget. Az északi félgömbön ennek köszönhető, hogy a déli lejtők melegebbek mint az északiak.

b) Sugárzás időtartama: A Föld felszínén változik a napszakok hossza. A sarkvidékeken pl. előfordul 24 órás éjszaka és 24 órás nappal is.

A különböző éghajlatú területeken a sugárzás időtartamát befolyásolja a felhőzöttség is. Hiába ugyanolyan hosszúak a napszakok két tarületen, ha az egyik terület szinte teljesen felhőtlen, míg a másikon gyakran borult az idő. A tényleges napsugárzás időtartamát nevezzük napfénytartamnak, vagy napsütéses órák számának. Pl. A beesési szög alapján az egyenlítőnél melegebbnek kellene lenni, mint a térítői sivatagokban, mégis ez fordítva van. Az egyenlítői éghajlat csapadékosabb, gyakran felhős az ég, a sivatagokban viszont a folyamatosan tűző nap jellemző.

c) Felszín anyaga, jellege: A különböző anyagoknak más a fajhője. ( Fajhő: azt az energiamennyiséget adja meg, amennyi egy kg tömegű anyag egy Celsius fokos melegítéséhez szükséges.) Ugyanattól a besugárzástól ezért egyik anyag jobban a másik kevésbé melegszik fel. Legnagyobb az eltérés a szárazföldek és a víz között. A tengerek fajhője nagyobb, ezért lassabban melegszenek fel, de lassabban is hűlnek le.

Befolyásolja a felmelegedést a felszínt alkotó anyag színe is. A világosabb színű felszín jobban visszaveri a napsugarakat, ezért kevésbé melegszik fel, mint a sötét. Pl. szántóföld és a hótakaró közötti különbség.

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1