Hogyan alakultak ki a tengeráramlások, milyen az éghajlatmódosító hatásuk (érettségi tételek)

Hogyan alakultak ki a tengeráramlások, milyen az éghajlatmódosító hatásukTengeráramlás: A tengevíz tartósan egyirányú mozgása.
Oka: Huzamosan egy irányba fújó szelek.

Irányt módosító tényezők: Corioli-erő, szárazföldek elhelyezkedése.

 

Ha csak egy Észak-déli irányú kontinens lenne, akkor az elméleti áramlási rendszer a következőképpen nézne ki:

Ék-i és Dk-i passzát mozgatná az Észak- és Dél-egyenlítői áramlást, melyeknek iránya kelet-nyugati.

Amikor beleütköznek a kontinensbe, mindegyik áramlás kettéválik, és egyik részük egyenlítői-ellenáramlásként visszaáramlik kelet felé. Másik részük a sarkok felé mozogna, beérne a nyugati szelek övébe és nyugat keleti irányban áramlana – nyugatiszél-áramlás. Amikor ismét nekiütközik a kontinensnek, újra kettéválik, egyik része visszaáramlana az egyenlítő felé, másik része a sarki szelek zónájába jutna, ahol kelet-nyugati irányba újra átszelné az óceánt – sarkiszél-áramlás. Lásd tk. 123. o. 99.ábra.

A tengeráramlások fajtái: Ha a víz távolodik az Egyenlítőtől, akkor meleg vizet szállít, ezek a meleg tengeráramlások. Ellenkező esetben, ha az Egyenlítő felé tart, akkor hideg vizet szállít, ezek a hideg tengeráramlások. A meleg és hideg szó relatív, nem ténylegesen jelent meleget vagy hideget. Csak azt jelzi, hogy az áramlás körül lévő vízhez képest meleg vagy hideg az áramlás vize. Pl. egy 4 fokos áramlás meleg, ha a körülötte lévő tengervíz csak 2 fokos.

Ismertebb tengeráramlások:

Golf áramlás és Kuro-shio áramlás: Mindkettő meleg áramlat, és az Egyenlítőtől tart észak, majd beérve a nyugati szelek övezetébe északkelet felé. Előbbi Európa, utóbbi Alaszka felé tart.

Labrador és Oja-shio áramlás: Sarkvidéki hideg áramlatok. Előbbi Észak-Amerika utóbbi Ázsia partjai előtt mozog dél felé.

Humboldt és Benguela áramlás: mindkettő a déli féltekén végigfutó nyugatiszél-áramlásból ered. Akkor szakadnak le róla, amikor Dél-Amerika illetve Afrika déli csücske északra tereli az áramlás víztömegének egy részét. Mindkettő hideg áramlás.

Éghajlatmódosító hatás: Az óceánok óriási víztömege akkor is módosítja a partvidék éghajlatát, ha nincsenek benne áramlások. A víz lassabban hűl le és lassabban melegszik fel, mint a levegő, és ez lassítja a partvidék hőmérsékletváltozását is, kiegyenlítettebbé téve azt. Télen csökkenti a lehűlést, vagyis fűti a partokat, nyáron csökkenti a felmelegedést, vagyis hűtő hatást gyakorol. A hőmérsékleten kívül a csapadékot is befolyásolja. Az elpárolgó víz legnagyobb része a partokhoz közel válik ki, ezért a kontinensek partvidékei általában csapadékosabbak, mint a belső területek.

Az áramlatok felerősíthetik a fenti hatásokat:

Meleg áramlás: Télen még jobban csökkenti a lehűlést, nyáron viszont valamivel kevésbé a felmelegedést. A meleg tengervíz jobban párolog, ezért a csapadékmennyiség is több lesz, mint áramlás nélküli óceán esetén.

Hideg áramlás: Télen kevésbé csökkenti a lehűlést, nyáron erősen gátolja a felmelegedést. Csökkenti a csapadékmennyiséget, mert kevésbé párolog. Speciális esetekben szinte teljes cspadékmentességet okoz, mint pl. Dél-Amerikában az Atacama-, vagy Dél-Afrikában a Namíb-sivatagban. Itt közvetlenül a part mellett magas hegyek húzódnak. A tengeráramlás felett lehűlt levegő megüli a tengerpartot, és mivel hidegebb, mint a szárazföld, ezért nem hajlandó felemelkedni. Emelkedés nélkül viszont nem keletkezik hulló cspadék, csak legfeljebb köd. Ezek tehát hideg, ködös sivatagok.

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1