A magyar könnyűipar ágazatai, elhelyezkedése, helyzete (érettségi tételek)

A magyar könnyűipar ágazatai, elhelyezkedése, helyzeteA könnyűipar fogyasztási cikkeket termel. Ágazatai közé tartozik a textil, ruházati, bőr, cipő, fa, bútor, papír és nyomdaipar. Az ágazaton belül egyes üzemek alapanyagokat (fűrészáru), mások késztermékeket állítanak elő (nyomdaipar).

 

Az ágazat fő telepítő tényezői:

- Nagy tömegű, olcsó, nem túl magasan képzett munkaerő. Magas a szak és betanított munkások aránya. Pl. textilipar.

- Nyersanyagforrás. Ez általában nem túl fontos, mert a könnyűipar nyersanyagai általában jól szállíthatók. De a bőripar ezért települt Pécsre, Simontornyára (szarvasmarhatenyésztő körzetek központjai) és Budapestre (vágóhidak). Nem lehet könnyen szállítani a kendert sem, ezért települt a feldolgozóüzem Szegedre a kendertermelő körzet központjába.

- Vízigény. Nagy vízigénye van pl. a cellulóz és papíriparnak, ezért települt az összes ilyen üzem a Tisza, a Duna és a Balaton mellé.

- Szállítás. Ott fontos, ahol importból származik az alapanyag. Így kerültek fűrészüzemek a Tisza mellé, ahol fa ugyan viszonylag kevés nő, viszont az első világháború előtt a Kárpátokból a Tiszán keresztül úsztatták le a fát.

- Gazdaságpolitikai megfontolások. Sok üzem épült az Alföldön és a nehézipari központokban a női munkaerő foglalkoztatására.

Elhelyezkedése:

Elhelyezkedése kiegyenlítettebb, mint a nehéziparnak. Három fő körzete alakult ki:

1) Budapest és környéke: Itt található a könnyűiparban foglalkoztatottak több, mint negyede. A könnyűipar szinte minden ága megtalálható itt.

2) Kisalföld: elsősorban textilipari ágak, cipő, és műbőrgyártás honosodott meg itt. Jelentősebb központjai: Győr, Mosonmagyaróvár, Sopron, Szombathely, Kőszeg, Pápa.

3) Dél-Alföld: A textil és a bútoripar jelentős. Központjai:Szeged, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Gyula.

A papíripar a fentebb említettek szerint víz mellé települt, ezért van papírgyár:

Duna mellett: Lábatlan, Szentendre, Dunaújváros

Tisza mellett: Szolnok

Balaton mellett: Balatonfűzfő

Cipőgyárak vannak Martfűn, Szigetváron és Egerben.

Nyomdaipar Budapesten, Békéscsabán, és Gyomaendrődön.

Bútoripar Egerben, Nagykanizsán, Zalaegerszegen és Győrben.

A könnyűipar helyzete:

A könnyűipar egy része a rendszerváltást követően tönkrement. Különösen igaz ez a nagyvállalatokra, amelyek addig versenytől védett piacokra termeltek. (A védett piac részben a hazai, részben KGST országokat jelentette.) Az állva maradt vállalatokra jellemző, hogy a saját termelés mellett igen nagy a bérmunka aránya. Ez azt jelenti, hogy a külföldi partner adja az alapanyagot, a gyártási tervet, és elszállítja a készterméket. Ez azért kedvezőtlen, mert elsorvad a hazai fejlesztés, ráadásul ilyenkor a vállalat csak munkadíjat kap, vagyis igazán nagy haszon nem keletkezik. Mivel a kereskedelem nem a gyártó kezében van, nagyon bizonytalan az üzem folyamatos működtetése. Ha elmaradnak a nagy megrendelések, egyik pillanatról a másikra be lehet zárni a gyárat.

A könnyűipar legnagyobb része alacsonyan képzett munkaerőt foglalkoztat. Mivel ez az ágazat a fejlődő országokba is telepíthető, ezért a magyar iparnak ezekkel az országokkal kell versenyeznie. Ez csak úgy lehetséges, ha alacsonyan tartják a bérköltségeket, így viszont ezek a szakmák elnőiesedtek. A könnyűipar dolgozóinak kétharmada nő, de egyes ágazatokban (pl. textilipar) még ennél is magasabb az arány. Ha jelentősen emelkednek a bérek ezen a területen, akkor az üzemek egy része tönkremegy, mert nem tudja az emelt bért kigazdálkodni, mások kitelepülnek olcsóbb bérű országokba. Ezt azért is tehetik meg könnyen, mert az ágazat egy részének viszonylag kevés, és könnyen áttelepíthető gyártósora van (pl. varrodák).

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1