Hogyan alakultak ki és milyen a formakincsük a lánchegységeknek és a röghegységeknek? (érettségi tételek)

Hogyan alakultak ki és milyen a formakincsük a lánchegységeknek és a röghegységeknek?Milyen ásványkincsek fordulnak elő a területükön?

1) Fiatal lánchg. kialakulása: lásd hegységképződés: kontinentális-óceáni, kontinentális-kontinentális ütközése c. részét.

 

Régi röghg. kialakulása: a) kialakulhat fiatal lánchg.-ből hosszú idő eltelte után. A felszín lepusztul, a már merev kőzetekből álló hegység az újabb nyomó- vagy húzóerők hatására összetöredeznek és vetődnek. Általában a lepusztulás ellenére is viszonylag nagy területű és magas hegységek tartoznak ide. Pl. Skandináv-hg., Ural, Appalache, Német-khg.

b) kontinensek belsejében röghegységek elsődlegesen is létrejöhetnek: itt már eleve ridegek a kőzetek, tehát húzó- vagy nyomóerő hatására eltörnek. A törések közötti rögök emelkedhetnek ill. süllyedhetnek, vagyis vetődnek. Az ilyen típusú hegységek általában nem túl nagy magasságúak: pl. Dunántúli-khg., Északi-khg. egy része.

2) a) Fiatal lánchg-ek formakincse: Ezek a hegységek magashegységek is, tehát magasságuk meghaladja az 1500 m-t. Felszínformáik attól is függenek, hogy melyik éghajlati övezetben fekszenek, vagyis melyik külső erő formálta őket. Általánosságban annyi feltétlenül igaz, hogy meredekebbek, csipkézettebbek, kevésbé legömbölyítettek, mint a röghegységek. A lánchegység szó azt fejezi ki, hogy a z ilyen típusú hegységek párhuzamos vonulatokból állnak, közöttük pedig alacsonyabban fekvő, hosszanti folyóvölgyek húzódnak. Ha a magasságuk és az éghajlatuk lehetővé teszik a jég munkáját (az Egyenlítőnél ez 5000 m, a sarkvidékeken már egészen alacsonyan is lehetséges), akkor a jég formálja a felszínüket. A hegyvidéki jég hó összetömörödése révén keletkezik a lánchegységek csúcsainak közelében kialakuló hógyűjtő medencékben. A keletkező jég a lejtőket követve gleccserként csúszik lefelé évi néhány száz méteres sebességgel. A gleccser a jégbe fagyott kőtörmeléket vésőként használva U alakú völgyeket váj magának, a törmeléket pedig elvégződésénél illetve a gleccser oldalára felhalmozva vég- vagy oldalmorénaként felhalmozza. A felszín formálását a völgyekben a gleccser, a hegyoldalakban pedig a fagyaprózódás (a repedésekbe befolyó víz megnövekvő térfogata feszíti szét a kőzetet) végzi. E kettőnek a hatására lesznek meredekek a hegyoldalak, és a két gleccservölgy között megmaradó térszínen csipkések a hegycsúcsok.

Ha nincs lehetőség a jég kialakulására, akkor a felszín hasonlatossá válik a röghegységekéhez, a formák lágyabbak, a hegyoldalak kevésbé meredekek, a csúcsok legömbölyítettebbek lesznek. A bemélyülő folyóvölgyek V alakúak lesznek, de általában kevésbé meredekek. Persze a hosszanti szerkezet ekkor is megmarad.

b) Régi röghegységek formakincse: Néhány hideg övben fekvő hegységtől eltekintve ezek nem nyúlnak fel a hóhatárig, tehát felszínüket elsősorban a folyók alakítják. A felszín pont olyan lesz mint azoknál a lánchegységeknél, amiket nem a jég formált. Ugyanakkor a röghegységekben nem alakul ki a hosszirányú tagoltság. A rögök, rögsorok különböző irányú mozgása miatt ezeket a hegységeket különböző irányú árkok, medencék tagolják, valamint a hegységekből lefutó kisebb-nagyobb vízfolyások völgyei.

3) Magmás érctelepek keletkezése: A felfelé áramló magma nem mindig éri el a felszínt, gyakran nagyobb mélységben megreked, mint pl. a hegységek belsejében is előfordul. Ahogyan a magma felfelé mozog, fokozatosan hűl, és sorra szilárdulnak meg és válnak ki belőle az egyre alacsonyabb olvadáspontú anyagok, többek között különböző fémek. Ezért a hegységek belsejében lefelé haladva más-más ércek, fémek halmozódtak fel.

A felhalmozódás sorrendje: legmélyebben: nikkel, króm, vas, platina

Felette : urán, ón

Felette: cink, ólom, réz, arany, ezüst (ezek már nem is a magmából válnak ki, hanem a megszilárdult magma feletti repedésekbe behatoló forró vizes oldatokból)

a) Lánchegységek ásványkincsei: mivel ezek még nem pusztultak le, ezért itt a legfelső szint ércei is megmaradtak, vagyis bányászható: színes és nemesfémek.

Az alattuk lévők is léteznek, de nagy mélységben, ezért ezekhez még nem férünk hozzá.

b) Röghg-ek ásványkincsei: A felső szint ércei legtöbbször már lepusztultak, legfeljebb csak folyóhordalékban fordulnak elő. Bányászható a középső szint, vagyis az urán és az ón, esetleg nagyon erős lepusztulás esetén a nikkel, a króm, a vas és a platina Pl. Urálban. Ha a röghegység üledékes kőzeteket is tartalmaz, mint a mészkő és a dolomit, akkor az üledékes rétegek között különböző minőségű és vastagságú szénrétegek is előfordulhatnak.

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1