2012-ben szabályozásra vár a szakkollégiumi szervezeti formaKörülbelül 108 szakkollégium működik ma Magyarországon, amelynek szolgáltatásait öt-hatezer diák veszi igénybe – derül ki egy 2011-es országos kutatásból. „Az új felsőoktatási törvény nem jelent majd jelentős változást a kollégiumok életében, ugyanakkor létrejöhetnek a jövőben szakkollégiumi szervezeti formák,

amelyek működési feltételeit jogszabályban kell meghatározni még ebben az évben” – tájékoztat a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI). A tárca által márciusban közzétett pályázatok az 1,15 milliárd forintos forrásból a szakkollégiumok támogatására is lehetőséget teremtenek.

A felsőoktatási törvényben meghatározottak szerint a szakkollégiumok elsődleges célja, hogy a kiemelkedően tehetséges hallgatók számára minőségi képzést nyújtsanak. Ezek nem feltétlenül önálló intézmények: kollégiumok és diákotthonok részeként is működhetnek Magyarországon ma minden régióban van szakkollégium, főleg a nagy egyetemi városokban, Budapesten pedig az összes szervezet negyven százaléka található. A hazánkban működő körülbelül 108 szakkollégiumban öt-hatezer diák tanul. A hasonló intézményeknek háromféle szerveződése létezik: az oktatók, a diákok, illetve a fenntartó által alapított szervezetek. A szakkollégiumokban, amelyeknek létszáma 15-120 főig is terjedhet, átlagosan 12 kurzust szerveznek évente. A szakmai célok markánsan eltérnek: vannak, akik az egyetemi képzésnél jobbat, és vannak, akik többet akarnak – derült ki a 2011-ben zajló „Szakkollégiumi helyzetkép felmérése” címet viselő kutatásból.

Februárban, a szakkollégiumok helyzetét bemutató konferencián több szakmapolitikai javaslat felmerült a szervezetek vezetői között: így a többszintű támogatási rendszer vagy az épületautonómia szüksége. Illyés Márton, a Budapesti Corvinus Egyetem Rajk László Szakkollégiumának igazgatója akkor úgy fogalmazott: „A szakkollégiumoknak nem gazdára van szükségük, hanem megengedő szabályozásra, ami által megőrizhetik sokszínűségüket.” Szendrő Péter, az Akkreditációs Bizottság tagja pedig azt hangsúlyozta, az értéket jelentő önállóság és a sokszínűség mellett mindenképp szükség van az akkreditáció által létrejött hálózatos rendszerre.

A NEFMI tájékoztatása szerint az új felsőoktatási törvény a kollégiumok életében nem hoz jelentős változást, azonban a szakkollégium, mint szervezeti forma létrehozása szabályozást kíván, amelyet még ebben az évben kialakítanak. A minisztérium a márciusban felsőoktatásban kiírt pályázatok között a szakkollégiumok támogatására is biztosít lehetőséget, az erre elkülönített 1,15 milliárdos forrás részeként.

Az intézmények pályázat útján szakmai minősítést is szerezhetnek, a minisztérium ugyanis a szakkollégiumi tehetséggondozás támogatására „Szakkollégiumi Kiválósági Központ” címet adományozhatja. Ezt a címet olyan szakkollégium kaphatja meg, amely magas színvonalon teljesíti elsődleges feladatát: a tudásalapú elitképzést. Emellett az intézménynek rendelkeznie kell önálló, a felsőoktatási képzés magas színvonalú kiegészítéseként működtetett képzési rendszerrel, valamint további feltétel még, hogy tagjai külön szakmai felvételi eljárással kerüljenek a szakkollégiumba. A kiváló szakkollégium képzési és kutatási kapcsolatot tart fenn a tehetségsegítő tudományos műhelyekkel és szervezetekkel, valamint oktatóinak legalább nyolcvan százaléka tudományos fokozattal rendelkezik. A címet ötéves időtartamra nyerheti el egy-egy szakkollégium, de adományozás megismételhető, amennyiben a szükséges feltételek továbbra is fennállnak.

{module Forrás: edupress|none}