Felelősségteljesebb döntést kíván az új finanszírozási rendszer

Felelősségteljesebb döntést kíván az új finanszírozási rendszerAz államilag támogatott hallgatónak adóját Magyarországnak fizető polgárnak kell lennie, ami nem azt jelenti, hogy fizikailag is itthon kell maradnia - hangsúlyozta Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Főosztályának vezetője a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott április 24-ei előadásában azzal kapcsolatban, sok kitételt még alig ismernek a hallgatók a többek által röghöz kötésként értékelt hallgatói szerződésekkel kapcsolatban.

A workshopot BA, MA és PhD hallgatók számára rendezték a külföldi - elsősorban brüsszeli és európai uniós - mesterképzési és karrierlehetőségekről.

 

A workshop célja az volt, hogy az előadók információval és praktikus tanácsokkal lássák el a hallgatókat arról, érdemes-e külföldi tanulmányútra menni, hogyan lehet külföldön állást keresni, illetve miért fontos a jó önéletrajz és a motivációs levél.

A kétnapos eseménynek elsőként a Budapest Gazdasági Főiskola, majd pedig a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) adott otthont. A rendezvényen előadást tartott többek között Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója, Jean Lemaître, a brüsszeli Institut des Hautes Études des Communications Sociales (IHECS) nemzetközi igazgatója, Lótos Adrienn, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége brüsszeli képviseletének vezetője, Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Főosztályának vezetője, valamint Andrási Mónika, a BCE karrier irodájának igazgatója.

Bugár Csaba a magyar hallgatói hitelrendszer kulcselemeiről tartott prezentációt, melyben kiemelte: a Magyarországon kialakított diákhitel-rendszer egyedülálló kezdeményezés. A százszázalékosan állami tulajdonban lévő központnak összesen 245 milliárd forintnyi hitelállománya van, melyet különleges feltételekkel vettek igénybe a hallgatók, ugyanis - ahogy a vezérigazgató hangsúlyozta - a központ nem hitelintézeti formában működik. A legfrissebb adatok szerint 318 654 ügyfelük van, melyből több mint 100 ezren már törlesztették hitelüket. Fontos jellemzője a diákhitelnek, hogy ingyenes előtörlesztési lehetősége is van a hallgatónak, szemben egyéb hitelekkel. Bugár Csaba azonban megjegyezte: ha valaki a szerződésben meghatározottakat nem teljesíti - nem kezd el törleszteni, stb. -, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz kerül az ügy, amely adó módjára behajthatja a hitelt. A vezérigazgató pozitívumként említette, hogy a végzettek 40 százaléka nem tudta volna megszerezni diplomáját a diákhitel igénybevétele nélkül. Szólt továbbá az ősztől megjelenő Diákhitel 2. elnevezésű konstrukcióról, melynek legfőbb jellemzője, hogy kötött felhasználású lesz, illetve csupán 2 százalékos kamattal vehetik fel majd fel a hallgatók - szemben a Diákhitel 1. konstrukcióval, melynél a kamat 8 százalék.

Stéger Csilla a felsőoktatási tanulmányok finanszírozásának új rendszerét ismertette. Újdonságnak nevezte, hogy ugyanis a finanszírozási (ösztöndíjas) jogviszony közvetlenül az állam és a hallgató között jön létre, nem pedig az állam és az intézmény között, ahogy eddig volt. Hozzátette: igazságos, mert a munkavégzési és a visszatérítési kötelezettség az oktatási ráfordítással arányos, illetve méltányos, hiszen figyelembe veszi az egyéni élethelyzeteket – például a halasztást, a szüneteltetést, valamint részletfizetésre is lehetősége van a hallgatónak. "Mindezek mellett hatékony is, mert rákényszeríti a jelentkezőket, hogy felelősségteljes továbbtanulási döntéseket hozzanak" - mondta a főosztályvezető. A továbbiakban részletesen bemutatta a 2012 őszétől bevezetendő három finanszírozási formát: az állami ösztöndíjat, melynek értelmében a tanulmányok költségeit az állam fedezi, a részösztöndíjat, mely esetében a tanulmányok költségeinek a felét fedezi az állam, a fennmaradó részt pedig a hallgató, illetve az önköltséget, melynél tejes egészében a hallgató fizeti tanulmányainak költségeit - ehhez pedig segítséget nyújt az új Diákhitel 2. konstrukció. A főosztályvezető kitért a hallgatói ösztöndíjszerződésre is, mint mondta: a szerződés értelmében az állam köteles kifizetni a hallgató tanulmányait a felsőoktatási intézményeknek, a hallgatónak pedig legfeljebb a képzési idő másfélszeresén belül diplomát kell szereznie, a végzést követő 20 éven belül magyar adóalanynál munkát kell vállalnia a tanulmányi idő kétszereséig, vagy a le nem dolgozott tanulmányi idő arányában a képzés költségeit vissza kell fizetni. A feltételeket illusztrálandó három példát említett. Mint mondta: a mérnököknek - amennyiben a tanulmányi idő 3,5 év - 7 évet kell hazai munkavégzéssel töltenie, a bölcsészeknek 6 évet - 3 éves tanulmányok esetén -, az orvosoknak pedig - mivel az ő képzésük 6 év - 12 évet. A részösztöndíjas státusz kapcsán hangsúlyozta: ez a finanszírozási forma kizárólag a műszaki, a természettudományi és az informatikai képzési területen vehető igénybe, valamint az agrármérnök, az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus szakon. A főosztályvezető előadása végén elmondta: a kötelező hazai munkavégzési időszakot bármilyen bontásban le lehet tölteni a diploma kézhezvétele utáni 20 évben, illetve azt is kiemelte: a hallgatónak az adóját Magyarországnak fizető polgárnak kell lennie, ami nem azt jelenti, hogy fizikailag is itthon kell maradnia.

A workshopon Jean Lemaître a brüsszeli posztgraduális képzési lehetőségekről számolt be, Lótos Adrienn a brüsszeli munkalehetőségekről beszélt, valamint kitért arra is, hogy mit kell tartalmazni egy jó önéletrajznak. Mint mondta: fontos az előzetes kutatási terv, illetve a diploma lefordítása angol nyelvre. Andrási Mónika végezetül a BCE karrierlehetőségeiről, nemzetközi csereprogramjairól, diákszervezeteiről tartott ismertetőt.

 

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle
Hasznos Linkek (D)

A témához kapcsolódó oldal(ak) címét küldje el nekünk!

LINKAJÁNLÁS


Online Toborzás hírek
Új lap - 1