A kormány fokozatosan terjeszti ki a költségvetési felügyelet intézményét, amely jelenleg elsősorban a felsőoktatás, az egészségügy és a kultúra területén működik – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteki, MTI-nek megküldött válaszából.
A felügyeleti tevékenység célja a közpénzfelhasználás hatékonyságának, szabályszerűségének és átláthatóságának javítása, valamint a tartósan kiegyensúlyozott gazdálkodás feltételeinek megteremtése – írja az NGM.
A csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, amely szerint a kabinet költségvetési főfelügyelőt rendelt ki az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE), több felsőoktatási intézménynél pedig költségvetési felügyelő lesz.
Az NGM, válaszában emlékeztet: ez a negyedik olyan kormányhatározat, amely költségvetési főfelügyelők, felügyelők kirendeléséről döntött; a mostani bővítés a szaktárca kezdeményezésére történt.
A felügyeleti tevékenység célja a közpénzfelhasználás hatékonyságának, szabályszerűségének és átláthatóságának javítása, valamint a tartósan kiegyensúlyozott gazdálkodás feltételeinek megteremtése – írja az NGM.
Kifejti: a törvény szerint költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt a kormány rendelhet ki. Megbízásukról és a megbízás visszavonásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. Az érintett intézmények vezetői a felügyelők megbízólevelének kiadását követően, a Nemzetgazdasági Minisztériumból felsővezetői szintű tájékoztatást kapnak az általuk vezetett intézményhez kirendelt főfelügyelő, felügyelő személyéről.
A költségvetési főfelügyelő, felügyelő a gazdálkodás költségvetés-politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű, eredményes működés érdekében például előzetesen véleményezi a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat, és a nagy összegű kötelezettségvállalások tekintetében kifogással élhet.
A költségvetési főfelügyelők és felügyelők tevékenységükről havonta írásban beszámolnak a felügyelt költségvetési szervet irányító miniszternek és az államháztartásért felelős miniszternek. A felügyelői tevékenység az eddigi utólagos, külső, eseti, felügyeleti jellegű ellenőrzéseknél eredményesebb, hiszen folyamatában megismerhető, figyelemmel kísérhető az intézmény gazdálkodása, és a kötelezettségvállalás indokolt esetben felfüggeszthető – olvasható az NGM válaszában. A tárca szerint ezzel ténylegesen érvényesülhet a hatékonyság, szabályszerűség, átláthatóság hármas követelménye, amit a költségvetési felügyelők függetlensége is garantál.
A költségvetési felügyelet intézménye az államháztartási kontrollrendszer új elemeként jött létre 2010-ben – emlékeztet a minisztérium, hangsúlyozva, hogy működésének fontos szerepe van a költségvetési rend szerint gazdálkodók és a kormányzat közötti információk áramlásában. Az intézmények felé közvetíti a gazdaság- és a költségvetés-politika céljait, elvárásait, valamint segíti a kormányzati intézkedések végrehajtását.
Másik irányból a végrehajtás folyamatában szerzett információk visszacsatolásával jól hasznosítható gyakorlati tapasztalatokkal szolgál a költségvetési tervezés és az államháztartási szabályozás megalapozásához – hangsúlyozza a minisztérium.
Az NGM szerint ezt a szerepét annál hatékonyabban tudja ellátni, minél szélesebb körét fedi le a közpénz felhasználásával gazdálkodó intézményeknek.
{module Forrás: edupress}