Drasztikusan csökkentik jövőre a keretszámokat, azt viszont még nem tudni, hogy pontosan hányan tanulhatnak majd állami finanszírozású képzésben. Azok a cégek, amelyek átvállalják a pályakezdők diákhitelét, adókedvezményt kapnak, az egyetemek élére, a rektorok mellé pedig kancellárt nevez ki a kormány, aki a gazdasági kérdésekről dönt.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) népszavazást kezdeményezne a a minőségi, európai színvonalú és tandíjmentes magyar felsőoktatásért.
Tíz pontos javaslatot fogadott el a kormány a tegnapi kormányülésen, ennek az egyik legfőbb eleme, hogy a jövőben csupán a hallgatók 10-20 százaléka tanulhat majd ingyen a felsőoktatásban. A korábban kiszivárgott tervek szerint ez nagyjából azt jelenti, hogy csak 10 500 hallgatónak lesz ingyenes a képzés, a többieknek legalább részben hozzá kell majd járulniuk a költségekhez.
Giró-Szász András kormányszóvivő azt mondta, a korábbi kormányok idejében a magyar felsőoktatásba csak azok tudtak bejutni, akiknek anyagi helyzetük megengedte, vagy állami képzésre vették fel őket. Mostantól viszont szerinte csak a pontszám határozza meg, hogy ki kerülhet be, ugyanis a Diákhitel 2-nek köszönhetően nem kell azonnal fizetni, hanem ráér később, így több ember előtt megnyílik az út a diploma előtt.
A nagyobb felelősségvállalás is szerepelt az indokok között, mint mondta, a cél, hogy a fiatalok ne legyenek munkanélküliek, a felsőoktatás pedig minőségibb legyen.
A kormány döntött arról is, hogy aki a közigazgatásban helyezkedik el, annak az állam átvállalja a kölcsönt, a jövőben pedig a cégeknek is lehetővé teszik: aki átvállalja a pályakezdő Diákhitelét, az adókedvezményt kap.
Pontos számok még nincsenek
Giró-Szász András a felsőoktatási keretszámokról részleteket egyelőre nem mondott, csak annyit árult el, hogy a jövő évi keretszámok fő számai – így az állami ösztöndíjas és a részösztöndíjas hallgatók létszáma – megegyeznek a sajtóban megjelent előterjesztésben foglaltakkal. A korábban az MTI birtokába került, december 3-i keltezésű előterjesztésben az áll, hogy a kormány összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát. A megállapított létszámkeretből jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának.
Kancellárok lesznek a rektorok mellett
Az átalakítások része, hogy kancellárt neveznek ki az egyetemekre és a főiskolákra, aki a gazdasági kérdésekről lesz hivatott dönteni. A kancellár személyéről a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az EMMI dönt. A kormányszóvivő elmondása szerint az oktatási és a tudományos életet továbbra is a rektor irányíthatja.
Három tárgyalódelegációt jelölt ki a kormány az egyetemek adósságállományának átvállalására. Az egyiket Naszvady György vezeti, aki az egyetemek adósságátvállalásáról tárgyal majd az intézményekkel, Lázár János az uniós projektek önrészéről, Varga Mihály pedig a PPP-projektek kiváltásáról tárgyalhat.
Döntöttek továbbá arról is, hogy a 2014-2020 közötti uniós támogatási projektekből 1000 milliárdot a felsőoktatásra áldoznak majd. Két új ösztöndíj is létrejön, az egyiket élsportolók, a másikat pedagógusok kaphatják.
Népszavazást kezdeményeznek a hallgatók
Népszavazást kezdeményez a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a minőségi, európai színvonalú és tandíjmentes magyar felsőoktatásért – jelentette be Nagy Dávid elnök csütörtökön Budapesten.
A hallgatói szervezet vezetője a Nemzetgazdasági Minisztérium előtti sajtótájékoztatón elmondta: további lépéseket is terveznek, az intézmények képviselőivel pénteken egyeztetnek, de jövő hétre már várhatóak megmozdulások.
Nagy Dávid a lehetséges lépések között említette nagyobb demonstrációk tartását, és a kisebb egyetemfoglalásokat is.
A HÖOK elnöke kijelentette: követelik a tandíjmentes felsőoktatást, a röghöz kötés eltörlését, és a jövő évi keretszámok azonnali felülvizsgálatát.
Bezárhat az SZTE
Az SZTE EHÖK távirati irodához csütörtökön eljuttatott közleménye szerint amennyiben véglegesek a sajtóban megjelent, 2013-ra vonatkozó felsőoktatási keretszámokról szóló információk, abban az esetben komoly esélye van annak, hogy bezárja kapuit a szegedi intézmény.
A Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzata (SZTE EHÖK) szerint a felsőoktatási intézmény működését veszélyeztetheti a száz százalékban államilag finanszírozott képzési helyek jelentős csökkentése.
{module Forrás: edupress|none}