Hazajönni is sokkot jelent az ösztöndíjasok számára

Hazajönni egy nagyon jó környezetből sokszor radikálisabb és drasztikusabb, mint kimenni és elszakadni a családtól - mondta el a robotizált sebészeti alkalmazások fejlesztésével foglalkozó egykori Erasmus-ösztöndíjas a Felsőoktatási Média Konferencián, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán.

 

„Kimenni külföldre olyan, mint a sport: szabad választás eredménye kell, hogy legyen” – mondta Rétfalvi Flóra egykori Erasmus-ösztöndíjas, aki részt vett az Obama-kampányban is. Nagyon sok mindent adhat az, ha kint tanul a hallgató: tágítja a látókört, erősíti a toleranciát, alkalmazkodóképességre nevel, önelemzés fejlődését teszi lehetővé, megtanulja, hogyan tudjon boldogulni egy másik kultúrában, nyelvvel – tette hozzá Flóra, aki jelenleg Rómában végzi a mesterképzését.
Haidegger Tamás, robotizált sebészeti alkalmazások fejlesztésével foglalkozó egykori Erasmus-ösztöndíjas szintén úgy vélte: megéri kimenni, hiszen rálátást kap a hallgató saját szakterületére, kapcsolatokat tud építeni.
Bokodi Szabolcs, a Tempus Közalapítvány felsőoktatási csoportvezetője egyetértve az Erasmus-ösztöndíjas fiatalokkal, hangsúlyozta: a felsőoktatási tanulmányok kötelező részének kellene lennie, hogy egy félévet külföldön tartózkodjon a hallgató. „Ez mindenképpen szükséges ahhoz, hogy élenjáró értelmisége legyen az országnak” – fűzte hozzá. Mint mondta: nem az a kérdés, hogy mennyit van kint, hanem az, mi lesz, amikor hazajön.
Haidegger Tamás megjegyezte: az Erasmusszal kapcsolatban nyugodtan használható az inverz kultúrsokk kifejezés, ugyanis hazajönni egy nagyon jó környezetből sokszor radikálisabb és drasztikusabb, mint kimenni és elszakadni a családtól.
Csontos Sandra, a Gyerehaza.org program képviselője munkájukról elmondta: segítenek boldogulni a hazajött fiataloknak, illetve visszailleszkedni a magyarországi viszonyokhoz. Arra a kérdésre, hogy a fiatalok mennyire térnek vissza, kiemelte: „Akikkel mi találkozunk, mind haza akartak jönni.”
Rétfalvi Flóra hozzátette, amellett, hogy a magyar diákok külföldre mennek, azt sem szabad elfelejteni, hogy Magyarországra is sokan jönnek – ettől működik a rendszer. Bokodi Szabolcs ennek kapcsán megemlítette: „ma ott tartunk, hogy évente 3700-an jönnek külföldről, közülük 500-an magyar vállalatokhoz érkeznek szakmai gyakorlatra”.
„Ha kimegyünk külföldre, felelősen kell képviselnünk Magyarországot, és az is fontos, hogyan fogadjuk a hozzánk érkezőket, mert ezek alapján ítélik meg a magyarokat, az országot” – emelte ki Csontos Sandra.
Tavaly a kommunikáció szakos 889 hallgató közül mindössze 9-en mentek ki Erasmus-programmal – ezen kell javítani a jövőben – jegyezte meg Bokodi Szabolcs zárásként.

A diploma csak egy belépő
Ma már a felsőoktatási intézmények odafigyelnek, ki a diploma valós vevője, tehát az álláspiacra – említette tapasztalatait Hajdú Csongor, a HVG Állásbörze szervezője, a Frissdiplomás.hu ügyvezetője. Szakembereket itthon az autóipari szektor tagjai és az üzletsegítő központok keresnek a legnagyobb számban, sajnos azonban nem feltétlenül találják meg azokat és abban a mennyiségben, amire szükségük van. Ha ezek a cégek projekteket veszítenek el és nem jönnek új cégek Magyarországra, ami pedig az egész gazdaságra komoly hatással lesz.
A tavaszi HVG Állásbörze 120 megkérdezésével és 11 ezer átfogató válaszaiból kiderül, az IT területén a legmagasabbak a nettó bérek. A rendszergazda és rendszerelemzők kezdő fizetése nettó 190 ezer forint körül alakul. Még jobban állnak az IT-specialisták, programozók: kezdőkként is 240 ezer forintos bérrel büszkélkedhetnek átlagosan. A mérnökök körében eltérőek ezek az értékek: 142 és 198 ezer forint között mozog fizetésük, míg az értékesítés és a marketing területén 152 ezer forintot kapnak a pályakezdők. A cégek többségében pénzügyi és gazdasági szakembereket, második helyen mérnököket, majd IT-szakembereket, negyedik helyen pedig jó nyelvtudással rendelkező munkaerőt keresnek. Mindamellett megjegyezte: „a diploma csak egy belépő!”

Költségkalkulátort készít a Diákhitel
Imre Zita, a Diákhitel Központ Zrt. marketing és kommunikációs igazgatója megjegyezte: a felsőoktatási tanulmányok továbbra is anyagi teherrel járnak, de a diploma befektetés, amely az évek alatt megtérül. Imre Zita egy friss felmérést ismertetve elmondta: egy hallgató összes rendszeres kiadása egy hónapban több mint 77 ezer forint, melyből azon kívül, hogy a tanulmányait finanszírozza, szórakozásra is költ. „Aki önköltséges képzés keretein belül tanul, havi 30-60 ezer forintot vesz fel csak képzési költségként” – tette hozzá.
Néhány lehetőséget felvillantva a marketingigazgató kifejtette: többek között úgy fedezhetők a kiadások, hogy kedvező ár-érték arányú felsőoktatási intézményt választ a hallgató. Mint Imre Zita elárulta: szeptemberre terveznek egy kalkulátort elindítani, mely összefoglalná, hogy milyen kiadásai lehetnek egy hallgatónak, és hogy miként tudja azt fedezni – a kalkulátor az ösztöndíj-lehetőségeket is felmutatja.
„Nyáron szerveztünk egy országos roadshow-t, ahol 3. és 4. osztályos gimnazistákkal, több mint 1000 fővel, beszélgettünk. Döbbenetes volt látni, hogy mennyire nincsenek tisztában a pénzügyi fogalmakkal” – mesélte Imre Zita, hozzátéve: ezen igyekeztek változtatni a kezdeményezéssel. Példaként arra, hogy egy-egy pénzügyekkel kapcsolatos fogalomhoz milyen asszociációkat társítanak a diákok, kiemelte a felelősségvállalást, melyhez a család, a háziállat, a felnőttkor fogalmakat kapcsolták; a hitelhez pedig a veszélyt és az eladósodást társították. „Azt is meglepődve tapasztaltuk, hogy csupán a diákok 10 százaléka gondokozott el azon, milyen költségei lesznek, ha elkezdi felsőfokú tanulmányait.”
A diákhitel-rendszer népszerűségét igazolja, hogy azok közül, akik felvették azt, 40 százalék úgy vélte: nem tudott volna diplomát szerezni diákhitel nélkül – mondta Imre Zita. Hozzátette: az adatok szerint évente körülbelül 20 ezren veszik fel a diákhitelt. Imre Zita megosztotta a diákhitellel kapcsolatos legfontosabb információkat is. A Diákhitel1 bármire költhető, 35 év alatti aktív hallgató veheti fel, nincs hitelbírálat, a felvehető hitelösszeg pedig maximum 250 ezer forint lehet egy szemeszterre. A diákhitel kamata 7,75 százalék, melyet évente felülvizsgál a központ. A Diákhitel2 csak a képzési díj kiegyenlítésére vehető fel, kizárólag magyarországi tanulmányokra, 35 év alatt és csak önköltséges képzés esetén. Emellett nincs hitelbírálat, a felvehető hitelösszeg pedig maximum a ténylegesen fizetendő képzési költség, annál nem lehet magasabb.

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle
Hasznos Linkek (D)

A témához kapcsolódó oldal(ak) címét küldje el nekünk!

LINKAJÁNLÁS


Online Toborzás hírek
Új lap - 1