Multikulturális találkozó ez, mely remek lehetőséget teremt az információcserére – mondta dr. Vörös Mihály László, az Edutus Főiskola professzora az október 31-én rendezett japán-magyar szakmai diákfórum megnyitóján.

Az eseményen az Edutus Főiskola Helyi Élelmiszerláncok Fejlesztése és Innovációja Szakmai Műhelye és Szakkollégiuma (HÉLIA), valamint a tokiói Waseda University diákjai tartottak angol nyelvű prezentációkat kutatásaikról, egyebek mellett a fenntartható fejlődés és a helyi élelmiszerellátó rendszerek, továbbá a demokrácia és a gazdasági fejlődés, illetve a természeti erőforrások és a gazdasági növekedés közötti összefüggésekről.

A szakmai fórumon elsőként a japán diákok előadásait hallhatta a közönség, amelyek alapos, igen innovatív munkáról tanúskodtak, mind a témaválasztást, mind az alkalmazott módszertant (ökonometriai modellek) tekintve. A demokrácia és a gazdasági fejlődés összefüggéseit vizsgáló előadás fő következtetése, hogy a demokrácia nagyobb hatást képes gyakorolni a gazdasági fejlődésre, mint az önkényuralom, amelynek döntési folyamata nem ösztönzi, inkább gátolja a gazdasági növekedést. A másik előadás az USA példáján keresztül azt vizsgálta, hogy a palagáz-forradalom, azaz az új energiaforrás fokozott használata előidézheti-e a 70-es évek végén megjelent, „Holland Kórként” (Dutch Disease) emlegetett gazdasági jelenséget. A modellelemzés rámutatott, hogy szoros kapcsolat van a természeti erőforrások hasznosítása és a gazdasági növekedés között, de az országok méretétől függően az összefüggések és a hatások is eltérőek. Az előadás bizonyította, hogy a kimagasló palagáz potenciállal rendelkező USA-t mint „nagy országot” nem fenyegeti olyan veszély, hogy a feldolgozóipar vagy a mezőgazdaság fejlődése visszaesik. Az előadók szerint Japán pozíciója ettől eltérő, részben azért, mert palagáz forrásait tekintve „kicsi ország”, ami azt jelenti, hogy a modellben eltérő összefüggések és hatások vizsgálata szükséges.

A magyar hallgatók képviseletében Hefler Katalin HÉLIA-diák tartott előadást, amely hazai és japán példák összehasonlításával azt vizsgálta, milyen pozitív hatásokat gyakorolhatnak a helyi élelmiszerláncok a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságra. Rámutatott, hogy a fogyasztók döntése nagyban meghatározhatja a hazai élelmiszertermékek piacát, a helyi termelők pozícióját. Fontos, hogy a vásárlók lehetőség szerint minél több helyi élelmiszert vásároljanak, hiszen így tudják támogatni a magyar mezőgazdaságot, a helyi termelőket. Az előadás kitért az ez év szeptemberében életbe lépett magyar termékrendelet új szabályaira (magyar termék, hazai termék, hazai feldolgozású termék) és új marketing kommunikációs eszközök megjelenésére „Válaszd, illetve fogyaszd a helyit” mottóval. Japán előttünk jár a tudatos táplálkozás szabályozásában és népszerűsítésében: külön törvényt fogadtak el a táplálkozás oktatásáról (Shokuiku), és a lakosság széles körében vált ismertté a „Helyi terméket a helyi fogyasztónak” (japánul Chisan Chisho) agrárpolitikai és közösségi marketing eszköz. Az előadás kiemelte az egész világon ismertté vált fenntarthatósági alapelv, a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” fontosságát, melyet a HÉLIA is a zászlójára tűzött.

{module Forrás: edupress|none}