A fiatalok negyede tudja, milyen munkanélkülinek lenni

Aggasztó az Európai Unióban a 25 év alattiak körében a munkanélküliségi ráta, a 28 tagállam közül 13-ban több mint 25 százalék ez az arány. Ezen mindenképpen javítani kell, melynek egyik eszköze lehet az ifjúsági garanciaprogram - hangzott el a Mutass utat!

Európai hálózatok a fiatalok foglalkoztatásért című konferencián november 28-án. Az esemény a négy uniós hálózat - Eures, Eurodesk, Euroguidance, Europass - révén az ifjúsági, az oktatási-képzési és a foglalkoztatási területen megjelenő tudást és gyakorlatot kapcsolta össze.

Komáromi Róbert, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgatója megnyitóbeszédében kiemelte: mind a négy hálózat esetében fontos, hogy megfeleljen az európai uniós követelményeknek, illetve, hogy bizonyítani tudja: jól működik. „Amit azonban a leglényegesebbnek tartunk, és amit az ügyfeleknek kínálunk, az a személyesség, a bizalom és a tartalom” – mondta Komáromi Róbert.

A főigazgató megemlítette az európai ifjúsági garanciaprogramot, amely remek kezdeményezés, ám Európa csak néhány, előre meghatározott régiójában fog működni. „A kérdés az, hogy mit kezdenek azokkal a fiatalokkal, akik nem ezekben a régiókban élnek. Európai uniós támogatás ugyanis nem várható, tehát mindenképpen hazai forrásokat kell biztosítani” – mutatott rá Komáromi Róbert, hozzátéve: míg Nyugat-Európában számos esetben a legfejlettebb régiókban magas a fiatalok munkanélkülisége, addig Magyarországon fordított a helyzet. Nálunk a leghátrányosabb, fővárostól távol eső régiókban jelentkezik a fiatalok nagyarányú munkanélkülisége. További dilemma, hogy a négy hálózat milyen szerepet kíván kivívni az ifjúsági garanciaprogramban – hívta fel a figyelmet a főigazgató a közös fellépést, az integrált együttműködést hangsúlyozva: „A Nemzeti Munkaügyi Hivatal hálózatai aktív részesei szeretnének lenni ennek a programnak” – összegezte Komáromi Róbert.

Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős uniós biztos videóüzenetben mondta el köszöntőjét, melyben kiemelte: aggasztó az Európai Unióban a 25 év alattiak körében a munkanélküliségi ráta – a tagállamok közül Spanyol- és Görögországban a legrosszabb a helyzet, itt ugyanis meghaladja az 55 százalékot. Az EU 13 tagállamában magasabb ez az arány, mint 25 százalék, és Magyarország is közéjük tartozik – nálunk 26 százalék a munkanélküli fiatalok aránya egy 2011-es felmérés szerint. Ennek javítása érdekében indult el 2012-ben a Több lehetőség a fiataloknak című kezdeményezés, illetve jelent meg 2012 decemberében az ifjúsági foglalkoztatási csomag. „A projekt keretében született meg az ifjúsági garanciaprogram, amely az oktatás és a munka világa közötti zökkenőmentes átmenetet igyekszik biztosítani. Ezen kívül szerepel a csomagban a szakmai gyakorlat és a tanulószerződéses gyakorlati képzés támogatása, illetve a mobilitás segítése – utóbbit az Eures álláskereső portálja teszi lehetővé, amelynek célja, hogy átláthatóbbá tegye az európai munkaerőpiacot” – magyarázta Andor László. A biztos hozzátette: a munkanélküli fiatalok számának csökkentése azért is fontos, mert összesen 153 millió euró veszteséget jelentenek az EU-nak.

Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója és dr. Pillók Péter, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Strukturális Párbeszéd Munkacsoport kutatásvezetője a fiatalok munkaerő-piaci helyzetéről tartott prezentációt. A Magyar Ifjúságkutatás 2012 című reprezentatív felmérésben 8000 fő vett részt – a kutatásból kiderült: a fiatalok 60 százaléka rendelkezik munkatapasztalattal, nagyrészük pedig több mint három hónapnál tovább dolgozott. A felmérés arra is rámutatott, hogy azok, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, biztosabbnak érzik jelenlegi munkáját, mint a kevésbé képzettek. A megkérdezett fiatalok 40 százaléka dolgozik, a többiek fő tevékenységként tanulmányokat folytatnak. „A 15-29 korosztály körében minden negyedik fiatal megtapasztalta már, milyen munkanélkülinek lenni, ám csupán felük regisztrált álláskeresőként. Akik ezt nem tették meg, azt mondták: abban bíznak, hogy könnyen szereznek majd állást, illetve szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy a munkaügyi központban vajon tudnak-e nekik segíteni munkát találni” – fejtette ki Székely Levente. Érdekességként elmondta: a fiatalok a jobb munkalehetőség reményében hajlandóak tanulni, ám költözni sokkal kevésbé.

Dr. Pillók Péter kiemelte: a megkérdezettek szerint álláskeresésénél az internet az elsődleges tájékozódási pont – a munkaügyi központokat ugyanis zsúfoltnak találták –, tehát felmerült egy központi portál létrehozásának lehetősége. A szakértő arra is rávilágított, hogy a nemformális tanulás presztízse nagyobb a munkaadóknál, mint a fiataloknál és szüleiknél. „Az is kiderült a kutatás során, hogy a fiatalok jelentős része megtapasztalta már a kiszolgáltatottság érzését, melyre megoldás lehet egy átfogó gyakornoki program” – mondta a kutatásvezető. Emellett fontos lenne támogatni a munka és a magánélet összeegyeztetését, illetve érdemes lenne ösztönözni a munkaadókat a részmunkaidős lehetőségek bővítésére – jegyezte meg.

Borbély-Pecze Tibor Bors, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szakmai tanácsadója előadásában rámutatott: a 70-es évek óta nehéz belépniük a fiataloknak a munkaerőpiacra, ám ez a helyzet 2008, azaz a válság óta csak rosszabbodott. A tanácsadó hangsúlyozta: rengeteg a társadalmilag tétlen fiatal, azaz akinek nincs munkája, és oktatásban sem vesz részt. „Ez összesen 164 ezer ember, azaz 100-ból 13 fiatalt érint ez a probléma, főként az alacsony iskolai végzettségűeket” – fűzte hozzá Borbély-Pecze Tibor Bors.

Az ifjúsági garanciaprogram segíthet ezen, a kezdeményezésben ugyanis a tagállamok vállalták, hogy a 25 év alatti fiatalok a munkahelyük elvesztését vagy az iskolarendszerű tanulmányaik befejezését követő négy hónapon belül színvonalas állásajánlatot kapnak, vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki programban való részvételi lehetőséget biztosítanak a számukra. A programot 2014 januárjára teljesen működőképessé teszik a vezetők az EU 28 tagállamában. „Fontos, hogy az előbb említett 164 ezer fiatalról nem mondhatunk le, mert egyre több időst kell majd eltartani” – hívta fel a figyelmet a tanácsadó.

Lukács Fruzsina, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Eszközfejlesztési munkacsoportjának vezetője kiemelte: a jelenleg futó TÁMOP-projektjük célja elsősorban a szakmai eszközök fejlesztése. Lukács Fruzsina ezek közül megemlítette az önismereti kérdőíveket, melyeknek célcsoportja az általános és középiskolások, a felnőttek, a fiatal pályakezdők, szüleik és a pedagógusok. „Emellett foglalkozás-bemutató leírások és filmek is készülnek: előbbiekből lesz gyermek és felnőtt verzió, interaktívak lesznek és a modern kor mentén haladnak (okostelefonokra és tabletekre is letölthető lesz). Bővítjük a Nemzeti Pályaorientációs Portálunkat is: többcsatornás lesz, az említett célcsoportok mindegyikének megfelelő. Lehetőség lesz e-portfolió készítésére is: a felhasználók összegyűjthetik azokat az eredményeket, amelyek a kérdőívek kitöltésével születtek, illetve kereséseiket is egy csokorba szedhetik” – fejtette ki a munkacsoport-vezető.

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle
Hasznos Linkek (D)

A témához kapcsolódó oldal(ak) címét küldje el nekünk!

LINKAJÁNLÁS


Online Toborzás hírek
Új lap - 1