Napjainkban egyre többen élik a szinglik életét, vannak akik akaratuk szerint cselekszenek így, mások pedig belesodródnak ebbe az életformában. Valóban önzők lennének a szingli nők? A témában Fleisz Kinga pszichológusnő véleményét kérdeztük.

A nyugati szakirodalom a biztos egzisztenciával bíró, karriert építő, 25-35 éves fiatalokat sorolja a szinglik közé. Több elmélet van arról, hogy miért terjed annyira ez a jelenség. A Bridget Jonesról szóló filmek tudatosították az addig is jelen levő szingli jelenséget a köztudatban, az emberek elkezdtek foglalkozni, és gondolkodni a témáról.

Mivel egyre inkább megnőtt a továbbtanulók és karrieristák aránya ez több okból is hátráltathatja a párválasztást. A fiatalok előbb karriert szeretnének építeni és biztos anyagi alapokra helyezni a majdani családalapításukat, ezért nem házasodnak össze, és a hosszan tartó együtt járás sem az igazi, hiszen a szakítás esélyét hordozza.

Az egyedül élőket a munkáltatók szeretik, ezért jó állásokat kapnak, mert nekik – legalábbis rövid távon- nagyobb a teherbírásuk, és többet hajlandóak túlórázni. Így indul be az ördögi kör. A sok munka délutáni fáradtsághoz vezet, kedvtelenség jellemzi az otthonról való kimozdulást, ezért lecsökken az ismerkedési lehetőség. A sok munkából kifolyólag a szinglik anyagi helyzete is rendeződik, így ebből adódóan a függetlenség érzése is megnövekszik. A szinglik a munkájukban teljesednek ki, ezáltal az elvárásaik is nagyobbak lesznek, magukhoz méltó társat keresnek. Leendő párjuktól nagyobb fokú alkalmazkodást várnak, mint amit ők kívánnak nyújtani. Ezzel egyetemben nagyfokú vágy jellemzi őket a tradicionális családalapítás irányában. Egy kutatásban 668 harmincas éveiben járó nagyvárosi diplomás szinglit kérdeztek meg. A vizsgálat kimutatta, hogy a rájuk aggatott jelzők csupán az érintettek kisebb hányadára igazak. Ezek a lányok ugyanis nem önzők, a megkérdezettek 85 százaléka a tartós párkapcsolatot tartja ideális életformának, és csak 15 százalékuk maradna szívesen egyedül. Az állandó kapcsolatra vágyók 20 százaléka a házasságot képzelte el ideális párkapcsolati formának. De igaz az is, hogy a szingli valóban szereti megóvni függetlenségét, legalábbis egy ideig, jellemzően tanulmányainak befejezéséig. Kétharmaduk viszont a távolabbi jövőjét házasságban és gyerekkel képzeli el.

Ha valaki beleunt ebbe a manapság divatos életstílusba, érdemes végiggondolja, hogy miért érte meg eddig így élni. Mindenki azt teszi, ami valamilyen – ha első látásra nem is feltűnő- nyereséggel jár. Dönteni lehet, hogy melyiket választja: a pillanatnyilag kényelmes, kompromisszumoktól, alkalmazkodástól megóvó egyedüllétet vagy a több ismerkedéssel járó, több erre fordított időt igénylő társkapcsolatot, amelyben a másik elfogadása a legfontosabb tényező. Mindenki maga dönti el mennyire engedi el a függetlenségét. – véli a pszichológusnő.

A pszichológusnő elérhetőségéért írjon a szatmar@szatmar.ro Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez.

Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez. e-mail címre.

Forrás: szatmar.ro