A Ház előtt a hallgatói szerződés törvényi szabályozása

A Ház előtt a hallgatói szerződés törvényi szabályozásaBenyújtotta a parlamentnek az oktatási bizottság a hallgatói szerződések törvényi szintű szabályozására tett indítványát, amely - a javaslat indoklása szerint - tartalmilag megfelel az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített kormányrendeletnek - adta hírül az MTI.

 

Az oktatási bizottság egy nappal azután terjesztette a Ház elé a felsőoktatási törvény módosítására vonatkozó indítványát, hogy az Ab alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát szabályozó kormányrendeletet. A testület szerint ugyanis a felsőoktatási törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a kormánynak arra, hogy ezt rendeletben határozza meg.

Az Ab határozata miatt szükségessé vált a hallgatói szerződést részletező kormányrendeleti szabályozás törvényi szintre emelése a felsőoktatásról szóló jogszabályban - írta a július 4-én benyújtott, a fideszes Pokorni Zoltán elnök szignálta módosító indítványában az Országgyűlés oktatási bizottsága.

Az előterjesztés indoklása szerint a felsőoktatási törvény javasolt kiegészítése tartalmilag megfelel az Ab által megsemmisített, a hallgatói szerződésről szóló kormányrendeletnek, így a 2012/2013-as tanévre jelentkezők a hallgatói szerződés feltételeit idén januárban, a jelentkezési határidőt megelőzően megismerhették. "A szabályozás megismerésére a megfelelő idő rendelkezésre állt, a tartalmilag a kormányrendelettel azonos törvényi szabályozás erre tekintettel nem tekinthető visszamenőleges hatályúnak" - írták, hozzátéve, hogy a doktorandusz ösztöndíjas hallgatókra a szabályozás nem vonatkozik.

Az Ab-nél - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája megkeresése után - az alapvető jogok biztosa kezdeményezte a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek, továbbá az augusztus elsején hatályba lépő, az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződésekről szóló kormányrendelet megsemmisítését. Az Ab megállapította, hogy a hallgatói szerződések szabályozása közvetlen hatással van az érintett hallgatók felsőoktatásban való részvételhez fűződő jogára, és a felsőoktatás állami támogatásának is lényeges elemét jelenti. A testület kifejtette azt is, hogy a hazai munkaviszonyra kötelezés közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, ideértve a munkavállalók szabad mozgásához való jogát is. Mindezt az Ab szerint törvényben kell meghatározni.

Hallgatói szerződést a kormány tervei szerint azoknak a hallgatóknak kell kötniük, akik állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal szeretnék folytatni tanulmányaikat. A koncepció szerint a hallgatói szerződés a hallgató és az állam között jön létre, azt az állam nevében eljáró Oktatási Hivatallal kell megkötni. A benne foglaltak szerint az állam azt vállalja, hogy a hallgató képzésének költségét részben vagy egészben átvállalja állami ösztöndíj, állami részösztöndíj formájában, a hallgató pedig, hogy a diplomáját a megszabott időn belül megszerzi, és a végzés után 20 éven belül a támogatott idő kétszereséig itthon dolgozik. Az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott félévek száma maximum 12 lehet.

A hallgató azt vállalja, hogy a képzési idő másfélszeresén belül megszerzi oklevelét, vagyis egy 3 éves alapképzést legfeljebb 4,5 év, azaz 9 félév alatt elvégez, és oklevelet szerez. Ha valaki 3 évig vett részt állami ösztöndíjjal és/vagy részösztöndíjjal támogatott képzésen, akkor a következő húsz éven belül összesen hat évet kell itthon dolgoznia. Egészen pontosan magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban kell dolgoznia. Szintén eleget tesz a kötelezettségnek az is, aki a végzést követő húsz évben a szerződésben meghatározott ideig vállalkozóként dolgozik itthon (a pontos definíció szerint: magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytat).

 

HÖOK: a hallgatói szerződés minden formája ellen tiltakoznak

Az Edutus Főiskola stratégiai főigazgatója szerint extrém helyzetet teremtett az Alkotmánybíróság hallgatói szerződés megszüntetésére vonatkozó döntése, míg a HÖOK elnöke, habár pozitív lépésként értékeli a fejleményeket, biztos abban, hogy a röghöz kötés minden formája ellen tiltakozni fognak. Az ELTE rektorhelyettese pedig azt tartja a legnagyobb problémának, hogy újabb bizonytalansági tényező állt elő. Az Edupress körképben ismerteti a véleményeket és a lehetséges hatásokat.

Alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a hallgatói szerződésre vonatkozó kormányrendeletet az Alkotmánybíróság (Ab) július 3-án. A szerződés értelmében, melyet az állami ösztöndíjas hallgatóval kötött volna meg az Oktatási Hivatal, az állam köteles lett volna kifizetni a hallgató tanulmányait a felsőoktatási intézményeknek, a hallgatónak pedig legfeljebb a képzési idő másfélszeresén belül diplomát kellett volna szereznie. Továbbá a végzést követő 20 éven belül magyar adóalanynál kellett volna munkát vállalnia a tanulmányi idő kétszereséig, vagy a le nem dolgozott tanulmányi idő arányában a képzés költségeit vissza kellett volna fizetnie. Az Ab döntését azzal indokolta, hogy a szerződés szabályozása közvetlenül hatással van a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogra - így a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogra is. Az Alkotmánybíróság szerint mindezt törvényben kell rögzíteni.

Míg az Ab döntése pozitívum az állami intézmények számára, a legnagyobb biztonságot még mindig a magán intézmények nyújtják a felvételizőknek: az állami szférában még mindig nem múlt el a röghöz kötés veszélye, miközben milliárdos elvonásokkal fenyegetik jövőre az egyetemeket, és ismeretlen feltételek mellett kell előre tervezniük.

 

Nem tűnik el a hallgatói szerződés

Extrém helyzetet teremtett az Alkotmánybíróság döntése dr. Tóth Gábor, az Edutus Főiskola stratégiai főigazgatója szerint. Ugyan sokan értékelik úgy a döntést, mint a "hallgatói röghöz kötés" megszüntetését, nem erről van szó: azt a kormányrendeletet ítélte ugyanis alkotmánysértőnek és semmisítette meg az Ab, mely a hallgatói szerződés részleteit tisztázta. A testület szerint ugyanis a felsőoktatási törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a kormánynak arra, hogy ezt rendeletben határozza meg. Emellett azonban a felsőoktatási törvény továbbra is kimondja, hogy a 2012/2013-os tanévtől az államilag ösztöndíjas hallgatóknak hallgatói szerződést kell kötniük az állammal, csak éppen az nem ismert így még, hogy milyen formában és tartalommal jelenik majd meg a hallgatói szerződés.

Sőt az Oktatási Bizottság egy nappal azután már az Országgyűlés elé terjesztette a felsőoktatási törvény módosítására vonatkozó indítványát, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát szabályozó kormányrendeletet.

Hogy a jövőben az elv miként ölt testet, még nem tudni, annyi azonban biztos, hogy további kérdőjeleket teremtettek a mostani helyzettel, mert miközben a hallgatói szerződés elve fennmaradt, a végrehajtás részletei ismét homályba merültek. Azt azonban már most tudja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, hogy a röghöz kötés bármely más formája ellen tiltakozni fog - mondta el az Edupressnek Nagy Dávid elnök. Kifejtette: a HÖOK indítványa alapján vizsgálták át a hallgatói szerződés ügyét, és ugyan a hallgatói szerződés alapgondolatát nem semmisítette meg az Ab, azt tisztázta döntésével, hogy rendelet útján nem lehet alapjogot szabályozni, ahogy azt a röghöz kötés esetében próbálták. "Ennek ellenére is nagyon örülünk a hírnek, várjuk a további tájékoztatást" - mondta.

"A legnagyobb probléma az, hogy az Alkotmánybíróság döntésével újabb bizonytalansági tényező állt elő" - hangsúlyozta dr. Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közkapcsolati és kommunikációs ügyekért felelős rektorhelyettese. Az Ab ugyanis azt kifogásolta, hogy kormányrendeletben rögzítették a feltételeket, nem törvényben, a hallgatói szerződés elve azonban továbbra is érvényes a kormányzat számára. "Ahhoz, hogy a hallgatói szerződést alá lehessen íratni a leendő hallgatókkal, a döntéshozóknak törvényt kell hozniuk, azaz a felsőoktatási törvényhez kell hozzányúlniuk" - magyarázta Fábri György. Hozzátette: a továbbtanulni vágyók teljes bizonytalanságban várják - például - a pótfelvételi eljárást, hiszen fogalmuk sincs, hogyan reagáljanak: jelentkezzenek vagy kivárjanak. „A felsőoktatási vezetők egyöntetű véleménye, hogy az elmúlt hónapokban hozott negatív intézkedések között a legrosszabb a bizonytalanság - a felvételizők, a hallgatók, az oktatók és az intézmények számára egyaránt” - hangsúlyozta a rektorhelyettes.

 

Tömeges jelentkezés lehet a pótfelvételin?

Az Ab döntése hatással lehet a pótfelvételi eljárásra is, hiszen azok a hallgatók, akik az általános felvételi eljárás idején csupán a hallgatói szerződés elkerülése miatt nem adták be jelentkezésüket, módosíthatják korábbi elhatározásukat. Az idei pótfelvételi eljárás "különlegessége", hogy a keretszám-átcsoportosításnak köszönhetően nem csak önköltséges képzésre lehet jelentkezni - igaz, csak bizonyos szakokon. A kormány döntése alapján kizárólag a műszaki, informatikai, agrár, sport és egészségügyi képzésen nőtt az államilag finanszírozott létszámkeret, mely szakokon összesen ötezerrel többen tanulhatnak ingyen.

A tavalyi általános felvételi eljárás során több mint 97 ezren kerültek be valamelyik felsőoktatási intézménybe, míg a pótfelvételi után ez a szám 11 ezerrel megemelkedett, így 2011 szeptemberében 109 ezren kezdhették meg tanulmányaikat valamely egyetemen, illetve főiskolán. A 2011-es pótfelvételi eljárás során a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkarának gazdasági idegen nyelvű menedzser nappali, költségtérítéses alapképzése volt a legnépszerűbb, a bekerüléshez az akkori maximum 480 pontból 470-et kellett elérniük a hallgatóknak.

Az idei, 2012-es általános felvételi eljárás következő lépése az adat- és sorrendmódosítás, valamint a dokumentumpótlás, melyre július 10-ig van lehetőségük a jelentkezőknek. Azt, hogy mely főiskolára vagy egyetemre jutnak be a felvételizők, július 24-én tudják meg, ekkor állapítják meg ugyanis az általános felvételi eljárás ponthatárait. A pótfelvételit várhatóan július végén hirdetik meg, melyre csak azok jelentkezhetnek, akik a 2012. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban nem vettek részt, vagy próbálkoztak, de nem vették fel őket egyik felsőoktatási intézmény által meghirdetett, 2012. szeptemberben induló képzésre sem. Az eljárás során csak egy intézménybe és csak egy képzésre lehet jelentkezni.

A pót- és az általános felvételi eljárásban is ugyanúgy történik a ponthatárok meghatározása: a számítógépes algoritmus a jelentkezők által elért felvételi összpontszám alapján és az adott képzésre felvehető létszám függvényében sorolja be a jelentkezőket. Ugyanakkor lényeges különbség, hogy azokon a képzéseken, amelyeket az általános felsőoktatási felvételi eljárás során is meghirdettek, a pótfelvételi ponthatár nem lehetett alacsonyabb a július 24-én kihirdetett ponthatárnál. Az eredményeket várhatóan augusztus elején tudhatják meg az érintettek.

 

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle
Hasznos Linkek (D)

A témához kapcsolódó oldal(ak) címét küldje el nekünk!

LINKAJÁNLÁS


Online Toborzás hírek
Új lap - 1