Veszteséghez vezet a tankötelezettségi korhatár csökkentéseA felsőoktatásban részt vevők számának növelésével lehetne csökkenteni a jövedelmi különbségeket Joshua Angrist szerint. Az amerikai-izraeli közgazdász az Indexnek adott interjúban többek közt elmondta:

kutatási eredményei szerint a tankötelezettségi korhatár csökkentése káros, azt pedig aggasztónak tartja, hogy a középiskolákban főleg a kisebbségek továbbtanulási esélyei romlanak.

A jövedelmi egyenlőtlenségek növekedésének az egyik legfontosabb oka, hogy az oktatás haszna világszerte jelentősen megnőtt az utóbbi időben. Az egyetemet és a csupán középiskolát végzettek közötti jövedelmi rés elképesztő mértékben megnövekedett az elmúlt évtizedben, ezért, ha a jövedelmi különbségeket csökkenteni akarjuk, akkor egyszerre kell megemelnünk a felsőoktatásba jelentkezők számát, emelni a végzettek arányát és javítani a felsőoktatás színvonalát – nyilatkozta a közgazdász. Joshua Angrist kiemelte, hogy Amerikában a a felsőoktatásba való bejutás inkább képzési probléma, jóval kisebb részben finanszírozási. „Rengeteg pénzügyi segítség létezik, vannak kiugróan olcsó egyetemek, léteznek erősen támogatott állami egyetemek, mint például egyébként a világ szűk élvonalába tartozó michigani vagy massachusettsi egyetemek” – olvasható az interjúban.

 

Társadalmilag veszteséget okoz a tankötelezettségi korhatár csökkentése

Joshua Angrist kutatásai szerint a tankötelezettség korhatárának növelése azt eredményezi, hogy többet fognak keresni azok, akik egyébként otthagynák az iskolát. Azzal kapcsolatban, hogy hazánkban 18-ról 16 évre csökkentették a tankötelezettségi korhatárt kifejtette: társadalmi szempontból nagyságrendekkel több veszteséget hoz, mint amennyit spórolni lehet vele. „A kárvallottak jellemzően nem a leggazdagabbak lesznek, viszont ezáltal biztosan kevésbé lesznek értékesek a munkaerőpiacon, kevesebbet fognak keresni, ami az egész társadalomnak ráfizetés” – nyilatkozta.

 

Nem elég hatékonyak az elitiskolák?

A közgazdász szkeptikus az elitiskolák hatékonyságát illetően, mint mondta: amennyiben csupán a legjobbakat választják ki a felvételin, lényegében nem adnak hozzá a többi bekerült teljesítményéhez, mert ők gyengébb osztálytársak mellett is különösen jól teljesítettek volna. Ebből következik, hogy a kisebbségek felzárkóztatáshoz az egy jó módszer lenne, ha betennék őket jobb osztálytársak mellé.

 

{module Forrás: edupress|none}