A 2011/2012-es tanévben felvett elsőéves hallgatók csaknem fele több hónappal a felvételi előtt eldöntötte, hogy mely szakra nyújtja be jelentkezési lapját, de igazán tudatosnak alig 20 százalék nevezhető, a pénzügy és számvitel alapképzési szak iránt érdeklődők terveztek a leginkább előre
– derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében végzett kutatásából, melyben majdnem 800 elsőéves hallgató vett részt.
Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében 786, a 2011/2012-es tanévben felvett elsőéves hallgató bevonásával folytatott széleskörű kutatást a BGF, hogy feltérképezze a hallgatók motivációit a felvételi jelentkezés során, illetve megismerje továbbtanulási, munkavállalási terveiket, célkitűzéseiket.
A felvételt nyert és beiratkozott elsősök 27 százaléka néhány héttel, közel fele pedig néhány hónappal a felvételi előtt döntötte el, hogy melyik szakra nyújtja be jelentkezési lapját. Megközelítőleg csak minden ötödik hallgató számít igazán tudatosnak, régóta készülve választott szakjára. A kutatás alapján a pénzügy és számvitel iránt érdeklődők terveztek a leginkább előre.
A kutatás szerint a felvételizők csaknem negyede az érdeklődésének megfelelő képzési területet és szakot választott jelentkezésekor. A döntésben egyformán szerepet játszott a választott intézmény hírneve (18 százalék), valamint a diploma munkaerő-piaci értéke (18 százalék), illetve az intézmény földrajzi elhelyezkedése is meghatározó volt (13 százalék). Ugyanakkor a felsőoktatási intézményeket rangsoroló statisztikák (4 százalék), a családi (3 százalék), vagy középiskolai tanári ajánlások (1 százalék) csak kismértékben játszottak szerepet a választásban.
A válaszadó elsőévesek több mint fele tervezi, hogy az alapszak elvégzése után mesterszakon folytatja tanulmányait. Minden harmadik elsős még bizonytalan a kérdést illetően, ugyanakkor a megkérdezettek 10 százaléka már most tudja, hogy nem szeretne mesterszakot végezni. A válaszokból kiderül, hogy a régebben érettségizett elsőéves hallgatók bizonytalanabbak az alapképzést követő időszakot illetően.
Az elsőéves hallgatók közel 40 százaléka tervezi, hogy külföldön is folytat majd tanulmányokat, és csak 27 százalék zárja ki ennek lehetőségét. Ugyanakkor magas (35 százalék) azoknak az aránya is, akik még nem tudják eldönteni, hogy szeretnének-e később külföldön is ismereteket szerezni. Azok közül, akik tervezik a külföldi képzést, minden második hallgató szakmai gyakorlaton venne részt, 37 szézalék részképzésen, míg a hallgatók tizede mesterképzését végezné el külföldön.
A válaszok alapján elmondható, minél idősebbek az elsőéves hallgatók, annál kevésbé szeretnének külföldön is tanulmányokat folytatni: amíg a 19 éves hallgatók 54 százaléka szeretne külföldre menni tanulni, addig a 25 évnél idősebb diákoknak mindössze 16 százaléka. Különbség mutatható ki az eltérő képzési területeken hallgató diákok között is: amíg a pénzügy és számvitel szakos hallgatók viszonylag alacsony arányban választanának külföldi képzéseket, addig a nemzetközi gazdálkodás és a turizmus-vendéglátás szakos hallgatók nagy arányban folytatnának külföldön is tanulmányokat.
Az elsősök – ha már befejezték tanulmányaikat, és Magyarországon képzelik el munkavállalásukat – a legnagyobb arányban valamilyen multinacionális cégnél, vagy más, magántulajdonú nagyvállalatnál szeretnének elhelyezkedni. Megközelítőleg ugyanannyi hallgató szeretne a közszférában dolgozni, mint saját vállalkozást indítani. A legnagyobb vállalkozó kedvvel a turizmus-vendéglátás szakos hallgatók rendelkeznek, 35 százalék indítana saját vállalkozást. A legkevésbé preferált a non-profit szféra az elsősök körében, a közszférában pedig csupán minden századik hallgató szeretne szerencsét próbálni.
{module Forrás: edupress}