Több tízezer diákot érintő, évek óta húzódó hercehurca végére kerülhet pont, ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elfogadja az Oktatási Hivatal (OH) jogszabályokra támaszkodó állásfoglalását arra vonatkozóan, hogy a passzív féléven lévő hallgatók is foglalkoztathatóak legyenek diákként.

Ez által ugyanis olyan alternatíva nyílhat meg a fiatalok előtt, amely lehetővé tenné számukra, hogy tanulmányaik mellett, szabadidejükben megismerkedjenek a munka világával, és közben legális formában, adózott jövedelemhez jussanak – közölte Kücsön Gyula, az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke az Edupressel.

 

Remélhetőleg több tízezer diák legális foglalkoztatását érintő kétes helyzet tisztázódhat hamarosan, feltéve, ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elfogadja az Oktatási Hivatal jogszabályokra támaszkodó álláspontját, melyet az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének (ISZOSZ) kérdéseire reagálva készített el. A hivatal szerint ugyanis a NAV által is hivatkozott társadalombiztosítási törvény az új Nftv-től eltérően másként határozza meg, hogy ki minősül nappali tagozatos hallgatónak. Előbbi alapján csak hallgatói iskolaigazolással rendelkező, nappali tagozatos diákokat alkalmazhatnak az iskolaszövetkezetek járulékfizetési kötelezettség nélkül, így a NAV nem fogadja el hallgatói státuszukat, és alkalmazásuk esetén őket főállású munkavállalóként kezeli. A témával foglalkozó Napi Gazdaság, cikkében anno arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a probléma egyszerűen megoldható lenne, ha a törvényben foglaltaknak megfelelően a hallgatói jogviszony igazolására minden hivatal elfogadná a diákigazolványt, mint közokiratot.

Az OH által készített állásfoglalás arra világít rá: mivel a hallgatói jogviszony tényleges megszűnése, valamint a diákigazolvány érvényességi ideje eltérhet egymástól, a hallgató a diákigazolvány érvényességi ideje lejártáig kivételesen alkalmazható iskolaszövetkezetnél akkor is, ha az új nemzeti felsőoktatási törvény szerint a tényleges hallgatói jogviszonya már megszűnt. A foglalkoztatás feltétele csupán, hogy a hallgató érvényes – közokiratnak számító – diákigazolványt tudjon felmutatni.

Arra is felhívták az ISZOSZ figyelmét, hogy az új nemzeti felsőoktatási törvény szerint a hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és az adott képzési ciklus, illetve a szakirányú továbbképzés, felsőoktatási szakképzés esetén az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, illetve a doktori képzés képzési idejének utolsó napján szűnik meg. Az egészségügyi ellátásra való jogosultság szintén a diákigazolvány lejárati idejéhez köthető, függetlenül a tényleges hallgatói jogviszony befejezésétől. A TB-kedvezmény pedig a hallgatói jogviszony szüneteltetésének idejére (a passzív időszakokra) is fennmarad. A Hivatal – az állásfoglalás szerint – célszerűnek tartana egy ehhez hasonló jogszabályi definíció megalkotását az iskolaszövetkezetekben való tanulói, hallgatói munkavállalást illetően is, ugyanakkor ez már az Emberi Erőforrások Minisztériumának feladatköre alá tartozik.

Az üggyel kapcsolatban Kücsön Gyula, az ISZOSZ elnöke elmondta, jogszerűtlennek tartják, hogy a passzív féléves hallgatók, a végzős középiskolások és a végzős felsőoktatási hallgatók nem jogosultak TB-kedvezményre, így ők csak főállású jogviszonyban vagy alkalmi munkavállalóként foglalkoztathatók. Hangsúlyozta, hogy a NAV gyakorlata több tízezer diák munkatapasztalat-szerzését gátolja, ami ebben a foglalkoztatáspolitikai helyzetben érthetetlen.

A több éve fennálló probléma megoldása érdekében a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) és az ISZOSZ minden érintett hivataltól segítséget kért. „A minket támogató ifjúsági érdekvédelmi szervezetekkel (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, Nemzeti Ifjúsági Tanács, Munkástanácsok Országos Szövetsége-Ifjúsági Tagozat) együtt bízunk abban, hogy amennyiben a NAV is elfogadja az OH állásfoglalását, egy olyan lehetőség nyílik meg a fiatalok előtt, amely biztosítja számukra, hogy tanulmányaik mellett, szabadidejükben megismerkedjenek a munka világával, és közben legálisan adózott jövedelemhez jussanak” – fejtette ki az ISZOSZ elnöke, hangsúlyozva, hogy az OH egyértelmű választ adott a diákok jogviszonyára, státuszára mind egészségügyi ellátásra való jogosultságuk, mind iskolaszövetkezeti munkavállalási lehetőségük tekintetben. Egyúttal reményeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a NAV – elfogadva a Hivatal szakvéleményét – változtat a kialakult helyzeten, valamint kommunikált gyakorlatán, és az „érintett fiatalok már idén nyáron élhetnek az egyébként számukra eddig is alanyi jogon járó kedvezményekkel, lehetőségekkel”.

{module Forrás: edupress}