Oktatás és munka: áthidalható-e a szakadék?

Oktatás és munkaHogyan hozhatók összhangba az oktatási intézmények képzésein megszerezhető tudásanyag és a vállalatok igényei? Milyen elvárásoknak kell megfelelnie a leendő munkavállalónak? Mennyire képzik saját alkalmazottaikat a cégek?

Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az "Az oktatás és a munka világa" című pódiumbeszélgetés október 10-én. Az esemény kapcsán Benedek András egyetemi tanárral, szak- és felnőttképzési szakértővel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Kar Tanárképző Központjának főigazgatójával beszélgettünk.

 

Számtalanszor elhangzó kritika, hogy az oktatási szféra és a munka világa között óriási szakadék tátong. Benedek András szerint a különbség abból adódik, hogy a munka világában rendkívül gyors változások zajlanak, sokkal gyorsabbak, mint az oktatás területén. „Utóbbi képtelen a gyors reagálásra, nagyon lassú rendszer, különösen a formális szakaszokat illetően, melyeket viszonylag hosszú képzési ciklusok jellemeznek – mint például a pedagógusképzésben, ahol 5+1 éves időintervallumban gondolkoznak a döntéshozók” – magyarázta Benedek András. A főigazgató hozzátette: mindkét szektornak kölcsönös érdeke, hogy közeledjenek egymáshoz, hiszen minőségi munkaerő nélkül nem tud hatékonyan működni egy vállalat, a gazdaság támogatása nélkül pedig nem lehet megfelelő színvonalú képzéseket nyújtani.

Kérdés azonban, hogy ez a kooperáció meddig mehet el. A vállalatoknak vajon joguk van-e beleszólni az oktatás szervezésébe, a képzések tartalmába? Benedek András szerint jó, ha a vállalatok igényei már az alapfokú oktatásban megjelennek, ám ennek sokkal nagyobb jelentősége van a specializáció szintjén. „A szakképzés remek példa, hiszen – a duális képzéshez kötődően – elengedhetetlen a gazdasági szereplők megjelenése. Ők tudják biztosítani ugyanis a megszerzett elméleti tudás gyakorlatban történő alkalmazását azzal, hogy megteremtik az ehhez szükséges feltételeket, például gyakorlóterepként szolgálnak. A szerepük ebből a szempontból felbecsülhetetlen” – mondta a szakértő.

A munka világában hasznosítható ismereteket azonban ma már nem csak az „iskolapadban” lehet és muszáj megszerezni: egyre inkább előtérbe kerül a non-formális tanulás, azaz a vállalatok által szervezett képzések, tanfolyamok. Mint Benedek András fogalmazott: „habár a kellő iskolázottsági végzettség megszerzése a formális rendszerben garantálható, a tényleges környezethez történő adaptáció már a vállalati szinten folyó képzéseken zajlik”. Természetesen ez attól is függ, hány főt foglalkoztató cégről van szó. „A mikro- és az ötvenfős alkalmazotti körnél kisebb foglalkoztatottsági létszámmal rendelkező kisvállalatok nem tudnak képzésekkel foglalkozni, míg a több száz munkavállalót jegyző cégeknél általában tudatos fejlesztés folyik, amelyben a képzés is megjelenik. A multinacionális vállalatok esetében pedig már óriási szerepe van a továbbképzésnek: nemcsak készségeket fejlesztenek, hanem a vállalattal való azonosulást is ezzel igyekeznek biztosítani” – részletezte Benedek András.

A szakértő azt is elárulta: épp egy nagy nemzetközi vizsgálatot folytatnak a Cedefop megbízásából, amelyben kifejezetten a mikrovállalkozásokra koncentrál. „Meglepő módon ezek a cégek igen sokat költenek képzésekre oly módon, hogy a munkavállalók konferenciákra, bemutatókra járnak. Nagyvállalatokat megszégyenítő a költségráfordításuk, hiszen a mikrók esetében ez 5–7 százalékot jelent, míg a nagyvállalatoknál ez 1–2 százalékos – noha esetükben ez is komoly összeget jelent” – foglalta össze a főigazgató.

A képesítések átláthatóságát és értelmezését könnyítheti meg a készülő Magyar Képesítési Keretrendszer, mely elsősorban az egyéni mobilitást segítené elő azzal, hogy a munkavállaló számára is jól kezelhető eszköz lesz, illetve hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok is értsék azokat a kvalifikációs jelzéseket, amelyeket a leendő alkalmazott más országból hoz. „Az igyekezet értékelendő, azonban Magyarország még mindig nagyon a folyamat elején van, egyedül az OKJ-ban megjelenő törekvések mutatnak ebbe az irányba. Az OKJ-n kívül lévő képesítések tartalma zavaros, a felsőoktatás pedig még nem igazán fogadta be ezt az új szemléletet is igénylő, azaz a tanulási eredmények alapú megközelítést előtérbe helyező rendszert” – mondta Benedek András.

„Az oktatás és a munka világa” című, október 10-én rendezendő pódiumbeszélgetésre október 4-éig lehet regisztrálni az oktatas.hu holnapján.

A Magyar Képesítési Keretrendszerrel foglalkozó korábbi konferenciáról készült cikk itt olvasható.

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle
Hasznos Linkek (D)

A témához kapcsolódó oldal(ak) címét küldje el nekünk!

LINKAJÁNLÁS


Online Toborzás hírek
Új lap - 1