A Felsőoktatási Kerekasztal által szeptember 20-án elfogadott javaslat az egyetemi-főiskolai oktatás lényegbevágó problémáinak sorára keres hosszabb távra szóló megoldásokat, eközben azonban a végzősöktől megkövetelt nyelvtudást is problémák forrásaként jeleníti meg

– írja közleményében a Nyelvtudásért Egyesület, melynek álláspontja szerint nem a minimálisan elvárható nyelvismeret követelményén kell változtatni, hanem azon főiskolák és egyetemek gyakorlatán, ahol tanulmányai során nem találkoznak a hallgatók rendszeresen az angol, német, vagy más idegen nyelv használatával.

 

A Nyelvtudásért Egyesület tökéletesen egyetért a tervezet bevezetőjében megfogalmazott célokkal, a modern, hatékony felsőoktatással szemben megfogalmazott elvárásokkal.

Azt azonban az egyesület szakértői őszinte meglepetéssel olvasták, hogy a javaslat az egyetemi tanulmányok sikeres befejezésének akadályait tárgyaló okok között a felsőfokú végzettséghez előírt nyelvtudást nevesíti problémaként. Ez szerintük élesen szemben áll a nyelvtudás fontosságát elismerő szakmai, oktatáspolitikai, sőt ma már társadalmi konszenzussal, gondoljunk csak a minél korábban – akár már az óvodában – megkezdett nyelvtanulás iránti szülői igényekre.

Felhívták a figyelmet, hogy a mai kimeneti követelmény azt a nyelvismereti szintet írja elő, melyre valójában az egyetemi, főiskolai tanulmányok hatékony és eredményes folytatásához minden hallgatónak eleve szüksége lenne. „Ez a tudás arra elegendő, hogy a hallgató képes értelmezni és feldolgozni egy-egy nem túl bonyolult újságcikket vagy szakirodalmi cikket, munkája, magánélete során az idegen nyelv megjelenése nem jelent számára kivédhetetlen akadályt. A diplomás szakemberektől ma elvárt nyelvismeret nem más, mint amit jelenleg a középiskola végén az emelt szintű érettségi megkövetel” – írják.

Szerintük a Kerekasztal olyan szakirányok kijelölését javasolja, melyeken a nyelvismeret másodlagos, így felesleges elvárás a diplomázóval szemben. A Nyelvtudásért Egyesület ezzel szemben felhívja a figyelmet arra, hogy legalább egy, a hétköznapi életben használható idegen nyelv ismerete ma már éppúgy alapkompetenciának számít, mint a középiskolában elsajátított matematikai ismeretek, vagy hazánk és a világ történelmének elemi ismerete. A tervezet logikáját követve ajánlatos lenne a matematika vagy történelem érettségit is opcionálissá tenni, hiszen ezek a tárgyak számos „szakma gyakorlása szempontjából másodlagos” ismereteket ölelnek fel – hangsúlyozzák.

Nehezen értelmezhető számukra az az ellentmondás is, hogy a Kerekasztal akkor javasolja a végzősök nyelvismeretével szembeni elvárások enyhítését, amikor az Oktatási Államtitkárság tervei szerint néhány éven belül a B2-es idegennyelv-ismeret már az egyetemi tanulmányok megkezdésének is feltétele lenne.

{module Forrás: edupress|none}