Arany János élete, pályája (1817-1882)
Nagyszalontán született testvérei mind meghaltak, egyetlen nővére maradt, aki már férjnél volt. Szülei így nagy szeretettel, odaadással nevelték. Mire iskolába ment, már tudott olvasni és írni.
Tanulmányait a Debreceni Kollégiumban folytatta. Beállt vándorszínésznek is. Egy nyomasztó álom után szüleihez sietett. Anyja rövidesen meghal, apja pedig megvakul. szülővárosában jegyző lesz. Feleségül veszi Ercsey Júliát. 1845-ös Kisfaludy Társaság pályázatára elküldi az Elveszett alkotmány szatirikus elbeszélő költeményét, ezzel megnyeri a pályadíjat. 1846. újabb pályázat: olyan költői elbeszélést kell írni, amelynek hőse valamely történelmi személy lesz. Megírja a Toldit. 1848-ban pedig folytatását az Toldi estéjét. Ez a vers hozta számára Petőfi barátságát. Petőfi versben köszöntötte a Toldi íróját. 1848-as forradalom külső szemlélője volt egy ideig. Rövid ideig nemzetőr volt, majd BM-i fogalmazó lett Debrecenben és Pesten. Az orosz beözönlés után bujdosnia kellett. Elveszítette állását, Világos pedig még az anyagi összeomlást is jelentette. Fél évig Geszten, a Tisza családnál nevelősködött. 1851 őszén tanár lett a nagykőrösi főgimnáziumban. Egyre többet szenvedett a testi ill. lelki problémái miatt. 1860-ban Pestre költözött, ahol a Kisfaludy Társaság igazgatója lett. Bekapcsolódott a pesti irodalmi és politikai életbe (Csaba-trilógia első része: Buda halála). 1865-ben az MTA titkára lesz, 1870-ben főtitkára. 1863-ban meghalt Juliska, emiatt sokáig elhallgatott benne a költő. 1876-ban lemondott a főtitkárságról, az 1877-es boldog nyarat a Margit-szigeten töltötte. Ekkor írta titokban, nem a nyilvánosság elé szánta az Őszikék (kapcsos könyv) verseit. 1879-ben befejezte a Toldi szerelmét. 1882 október 22-én halt meg.
Letészem a lantot (1850)
A lant a költészet jelképe. A refrén összekapcsoló elem minden egyes szakasz után újabb tartalommal gazdagodik a fiatalság visszasóvárgása, alkotói tetterő, boldogabb világ keresése. Petőfinek és a szabadságharc elsiratása. A jelenből a múltba utal vissza. A múlt az értékekben gazdag világ, a jelenben nincsenek pozitív dolgok. a jelen költészetét hiábavalónak érzi. Ennek magyarázata a múlt képeiből áll össze. A régi világ csupa derű. Petőfire emlékezik, akivel írták le a múlt panaszait, a jövő reményeit és hittek az álmaik, céljaik megvalósulásában, és milyen a jelen? Petőfi meghalt, a szabadságharc elbukott. Nem következhet más, mint hogy letészem a lantot, mert alkotói válságba jutott, úgy hiszi nincs közönsége. Ha nincs nép, nincs haza, mely értené a költő üzenetét. A költő elveszti élete értelmét, nem alkot többé.
Ballada
Drámai feszültségű szaggatott menetű, rend szerint tragikus tárgyú verses kisepikai műfaj. Párbeszédes, lírai elemekkel. Táncolni olasz szó jelentésével függ össze. Régen ugyanis szövegét táncolva, énekelve adták elő. Közösségi műfaj, a romantikához tartozott. Az egyén erkölcsi felfogása a közösségével ütközött. a legtöbb népballadákat az erdélyi székelyek körében gyűjtötték. Arany balladáinak témáját a történelemből (Walesi bárdok, Szondi két apródja, a nép életéből merített, Ágnes asszony)
Nagykőrösi balladák
A műballada Európában a romantika korában lett népszerű, mikor megnőtt az érdeklődés a népi költészet iránt. A romantikus ballada epikus műfaj, cselekménye sűrített, az elbeszélésmód szaggatott, az események drámai párbeszédekből, vagy lírai monológokból állnak össze, általában tragikus témát dolgoz fel. A magyar műballadát Arany János emelte világirodalmi szintre.
1857-ben kérek fel Arany Jánost, hogy írjon üdvözlő áldást a Magyarországra látogató uralkodópár tiszteletére, de ezt elutasítja, helyette megírja a Walesi bárdokat. A költőkhöz szól, hogy nem kell megalázkodni, megalkudni, behódolni. Egyszólamú ballada.
Ágnes asszony (1853)
Nagykőrösön írta a népi témájú balladát. Egyenes vonalúan fejleszti a történést, geszti tartózkodási alatt gyakran látott egy szótlan asszonyt, aki napestig mosott a patakban. Feltehetően ez volt élményforrása. A balladában személyes élmény, népköltészeti hagyomány ötvöződik arany művészi teremtőképességével. A versben két helyszín van. Patak partja, törvényhozás épülete. A külső helyszín 3 szerkezeti egységet teremt. 1. (Patak partja) 1-4. 2. (börtön és tárgyalóterem 5-19. 3. (Ismét a pataknál) 20-26.
A harmadik egység tehát odakanyarodik vissza, ahol a cselekmény kezdődött első szerkezeti rész feszültségkeltés. Ágnes körül a titkok sűrűsödnek. Miért mossa fehér leplét, véres leplét? Érezteti a falusiak kíváncsiságát válaszokból megsejtjük, hogy az asszony takargat valamit. A gyerekeket csitítja és a vérfolt eredetére meggyőző választ ad. A felnőttek kérdezik, hogy hol a férjed. Erre is félrevezető választ ad.
Hajdú jön érte. Érezzük, hogy a jelenet mögött rettentő esemény lappang, ami nem kerülhet napvilágra. II. rész további kétségek között hagy bennünket. Ágnes a börtönben ül, várja, hogy a bírák elé vezessék.
Magányában víziókban éli át a valóságban történteket. Ágnes már küzd az elmezavarral, amikor belép a tárgyalóterme a bírák már látják a lélek összeroppanását. 11-12 szakaszból világosul meg előttünk, hogy mi az, ami eddig történt, környezet gyanakvása, Ágnes titkolódzása, bebörtönzése, lelkiismeretének hányódása. Még küzd elméje épségéért, de csak egyet tud, hogy ki kell mosnia a vérfoltot, mert úgy gondolja, hogy ezzel bűne terheitől is megszabadulhat.
Ágnes vétkes férje megölésében, de mégis szabadon bocsátják. III. rész visszakanyarodik a bevezetéshez. Ugyanaz a helyszín, ahol Ágnes a lepedőjét mossa. Az idő a végtelenbe nyúlik, az asszony megöregszik, a lepedő foszlányokká szakadt. A balladában nem a tett áll a központjában, hanem ennek a következménye. Arany a lelki válságot ábrázolja ebben a műben. A költemény tárgya egy művészileg ábrázolt tett, amelyben az érték egy valaha ép személyiség emberi értéke pusztul el.
Arany János
Szondi két apródja
Arany János Szondi két apródja című művét 1856-ban írta. Ebben a balladájában megváltozik hangjának a színe, oldódik benne a csüggedés, maga mögé dobja a depressziót, ami a szabadságharc bukása óta végigkísérte az életét.
Felébredt benne a nemzetérzés, megpróbálja mások nemzeti öntudatának az ébresztgetését.
A mű témája változatlanul egy történelmi esemény, hogy mondanivalóját jobban érzékeltesse, ehhez megfelelő költői eszközöket használ. Az első négy versszak bevezetés, a csata utáni helyzetet írja le, felfogható úgy is, mint egy tájleírás. Találhatunk benne természeti képeket pl.: visszasüt a nap, hegy-orom, de fontos szerepe van az itt használt jelzőknek is, pl.: nyájas, szép zöld, mennyei, gyaur. A harmadik versszak szinte csak metaforákból áll. Ezek a metaforák mind-mind a két apród alakját formálják meg. Ezzel tulajdonképpen kifejezi az apródok fontosságát, hiszen Szondi már meghalt, s most minden szem a két apródon, s azok tetteink van. a tájleírással, s a művészi eszközökkel a költő eléri azt, hogy minden olvasójának a szeme előtt megjelenik Drégely várának és környékének a képe. A többi versszakban a két apród elzengi a történetet úgy, hogy dicsőítik benne elhunyt nevelő apjuk bátorságát és őszintén érződik benne a törökkel szembeni utálat. Ez a második rész párhuzamos szerkesztettség, ennek megfelelően két érzelmi szálat követhetünk végig. Egyik szál az apródok hangját hallatja, mik a másik a hívogató török változó hangulatát tükrözi. A két apród részletesen, fokról-fokra mondja el a történet lényegét. Rengeteg hangutánzó és hangfestő igét használ a költő ennek kifejezésére, így nemcsak látjuk, de halljuk is a megtörtént eseményeket. Ilyen igék például: zúgjon, pattog, röpköd, ont, nyihognak, ledűl. Szondi katonai nagyságát jobban érzékelteti, hogy felkiáltó mondatokat is használ, ettől hevesebb, nyugtalanabb, feszültebb lesz a mű hangulata. Utolsó versszakban elátkozza azt, aki megölte Szondit, s áttételesen érezhetjük Petőfi gyilkosának az elátkozását is.
Felszólító igéket használ, egy felkiáltó mondattal fejezi be a balladát és tulajdonképpen nem is tekinthetjük befejezettnek a művet, mert a feszült hangulat nem szűnik meg, nem talál egy nyugvó partot a két fiú. A török igen alattomos. A két apródot türelmesen hívogatja, ígér neki fűt-fát. Ahogyan fogy a török türelme, hangja mérgesebb lesz, sőt mondanivalója is megváltozik. Már nem csábít, hanem veszélyt, haragot sejtet.
Nem fügét, déligyümölcsöt, de börtönt ígér a két apródnak a török, ha nem fogadják el Ali kegyelmét és hálával nem fejezik ki azt. Ők azonban megdönthetetlenek, még a halál gondolatától sem ijednek meg. A török hangja már oktató, figyelmeztető formát ölt.
Türelmetlenebb lesz, igyekszik elfojtani a két apród hangját, talán ezért ismeri el oly gyorsa Szondi haderejét. A két apród azonban kifogyhatatlan mondanivalójából. Látjuk magunk előtt a már lassan toporzékolni tudó törököt. Az a „szép úrfiak” jelző helyett a két apródot már csak „eb hite kölykei”-nek nevezi. A hangulat élesebb lesz, ez jól érződik a versszakokban.
Arany mondanivalója az lehet, hogy nem szabad feladni a reményt soha, a magyaroknak ismét küzdeniük kell a jobb, szebb, igazságosabb hazáért. A két apród szilárd ellenállása jelképe lehet minden hazafinak.